Finnország a jégtörők országa. 318.levél

Finnországi levél hazámból Finországból szülöhazámba Magyarorszgra

Kedves Olvasók !

A tavalyi enyhe tél után idén un. rendes finn tél van. Lassan de biztosan befagy a Balti tenger, Finnországnak Európa más országaival való kapcsolattartásának egyik legfontosabb útvonala. Ez tette aktuálissá a mai témát.

Egy kis történelem

A vitorláshajók korszakában a tengerjárás megszűnt télen, amikor jégpáncél takarta a vizet. A szél nem tudta előre vinni a fából készült hajókat, a vitorlák és kötelek megfagytak . Amikor 1876-ban az Oskari nevű 1.5 t sót szállító hajó megpróbált Koppenhágából Helsinkibe jutni, visszafordulásra kényszerült és az egész rakományt a jég olvasztására használta fel a legénység. A hajóforgalom megszűnésével a finn kereskedelem is megszűnt.

Ezzel szemben a postaforgalom nem szűnt meg teljesen Svédország és Finnország – régebbi svéd tartomány- között. Ez a Stockholm és Turku közötti útvonalat jelentette. Már az 1760-as években a két ország közötti postaforgalmat a szigetvilágban lakók bonyolították le. Turkuba Ahvenanmaa érintésével jutott el a posta.  A svéd kikötő: Grislehamn és Turku közötti távolság 265 km, ebből 95 km a viziút.

Abban az időben télen 6 m hosszú un. jégcsónakokat használtak, ezek orrát vaslemez fedte, hogy így a csónak  jobban bírja a jeget. Nyílt vizen eveztek – hatan voltak egy ilyen csónakban-  és vitorlát is használtak.

Kuva

Jäävene

A jeges részen a hajó egyensúlyát úgy változtatták, hogy az orra felemelkedett és a hajó súlya törte a jeget. Ha elég vastag volt a jégréteg és kibírta a hajó és az evezősök súlyát, akkor kötelekkel húzták a csónakot előre. Az alábbi képen – ami 1942-ben készült!  – látható egy ilyen csónak. A fenekén levő ” talpak” segítették a jégen az előrehaladást.

Csónakkal a jégen 1942-ben

Az első jégtörő gőzhajó Amerikában, nevezetesen  Philadelpiában készült 1837-ben, a Delaware folyó jégzajlásakor használták. A fából készült hajó 1865-ig volt forgalomban.

Európában Németországban 1871-ben kezdte munkáját Hamburgban és az Elba folyón az Eisfuchs =  Jégróka nevű jégtörő.

Skandináviában Malmöben készült el az első jégtörő, ami Oslo kikötőjében dolgozott.

Finnországban az Express II. nevű hajó jelenti a téli tengerjárás  kezdetét  mely 1877 decemberében indult meg. Èrdekességei között van a tervezője: Finnország nemzeti költőjének Runebergnek mérnök fia: Robert Runeberg . A 400 lóerős gőzhajót Svédországban építették sebessége 20 km/h volt. Hankoo és Stockholm között 12 évig volt forgalomban.

Az ország első ”igazi” jégtörője Murtaja = Törö 1890-ben készült Svédországban. Orra 33 fokos szögben találkozott a jéggel. Összesen 68 évig dolgozott.

Murtaja 1890

Helsinkiben építették húsz évvel később 1910-ben  a Mercator nevű hajót

A következő évtizedekben egyre több jégtörője lett Finnországnak, 1925-ben 5, 1961-ben 6 és 2006-ban 9 db.

A jégtörök nyári otthona

Helsinki belvárosában a Katajanokka nevű negyed tengerpartján nyaranta hat jégtörő ”alussza nyári álmát ”. Ezeket mind Finnországban építették. A nagyközönség ilyenkor közelről is ismerkedhet ezekkel a hajókkal. Az uóbbi években voltak olyan enyhe telek is, hogy a jégtörökre télen sem volt szükség.

Ezek közül a legidősebb 70 éves, a neve : Voima = Erő .Finnország akkori miniszterelnökének felesége Sylvi Kekkonen keresztelte

Voima = Erö

Ennek a hajótípusnak nagy sikere volt, még három ilyen hajót építettek a Wärtsilä nevüi helsinki dokkban. Ezekből kettőt a Szovjetunió és egyet Svedország vett meg.

Az 1970-es évek elején két egyforma jégtörőt építettek Helsinkiben, ezek

Sisu és Urho

Urho Kekkonen Finnország elnöke keresztelte a nevét viselő jégtörőt, mely az ország bemutatóhajója lett. Gerald Ford amerikai elnök 1975-ben ismerkedett a hajó szaunájával és  Németország elnöke Richard von Weizsöker szaunázott is  ezen a hajón

.

Az Urho Londonban is járt, A jégtörő a Thames folyó partján volt akkor, amikor 1985-ben a National Maritime Museum-ban megnyitották a Sea Finland nevü kiállítást.

Az 1980-as években készült el két jégtörő :

Kontio és Otso

Mind a két név medvét jelent finnül. Finnül a medvének- az erdő királyának, az erő megtestesítőjének-  több neve is van  ilyenek az Otso és Kontio, Mesikämmen és Karhu .

Kuvat

Mindkettő 99 m hosszú, kevesebbet fogyasztanak, mint a régebbi, nagyobb hajók. Mint a régebbi jégtörökben is, ezekben is 20 fő dolgozik. Az Otsot 2015-ben átalakították úgy, hogy az arktikus területeken is tud dolgozni ezért pl. már Grönland vizein is alkalmazták arktikus jégkutatásokat segítő jégtöröként.

A legmodernebb jégtörő 2016-ban készült el, a neve

Polaris

Ez a 110 m hosszú hajó a  világ első olyan jégtörője ami diesel mellett cseppfolyós földgázt is használ. Utóbbi jelentősen csökkenti a hajó széndioxid lábnyomát. Környezetvédelmi szempontból ennek rendkívüli jelentőségé van.

Finnország új jégtörője : Polaris 2016

A Polaris különlegessége, hogy három hajócsavarja van, amik mindegyike 360 fokos szögben forgatható  , így a keletkezett áramlást bármilyen irányba lehet terelni. Ez a jégtörő 1,2 m vastag jeget tud törni és felhasználható olajkatasztrófák esetén is.

Kedves Olvasók !

Finnország Magyarországtól messze van. Mások a természeti körülmények, más az életforma. Míg jelenleg Magyarországon már a tavasz első jelei is mutatkoznak, mi még a tél kellős közepén élünk. A tavalyi enyhe tél után idén “rendes” finn tél van. A Balti tenger északi részeit már jégpáncél fedi. A jégtörök már megkezdték munkájukat.

Remélem, hogy bejegyzésem egy kicsit közelebb hozta Önökhöz a téli Finnországot

Judit Mäkinen  

Forrás:

4 thoughts on “Finnország a jégtörők országa. 318.levél

  1. Kedves Judit!
    Valóban más éghajlati körülmények vannak felénk és már régóta tengerünk sincs. Így lehet, h. most igen naiv a kérdésem. Miért kellenek a jégtörő hajók, ha már a kereskedelem és a posta is légi, ill. szárazföldi útvonalon bonyolódik. Vagy mégsem egészen?
    Üdvözlettel. Lia.

    Kedvelés

    • Kedves Lia ! A kereskedelmet vizi úton tartjuk fent a legtöbb országgal. A befagyott Balti tengerröl nem lehet kijutni jégtörők nélkül. Van utasforgalom- télen is ! Most nem, mert a koronajárvány miatt korlátozott az utazás. Szárazföldi útvonal csak úgy van, hogy fel kell menni északra a svéd határhoz = kb. 1200 km Helsinkitöl. És onnét le kell jönni egész Svédországon át., hogy Európába jussanak a teherautók. .Benziköltség ? Levegöszennyezés ? Télen az északi országutak havasak, jegesek, síkosak azokon nem lehet gyorsan vezetni. A sofföröknek többször kell éjszakázni. A Balti országok szárazföldi útvonalai csak hajóút segitségével közelíthetök meg Finnországból. Az ipari teherszállítmányokat nem lehet innét légi úton vinni. Talán ennyit elöljáróban. ûdv. Judit

      Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.