Finnországi levél hazámból Finországból szülöhazámba Magyarorszgra

Kedves Olvasók !

A tavalyi enyhe tél után idén un. rendes finn tél van. Lassan de biztosan befagy a Balti tenger, Finnországnak Európa más országaival való kapcsolattartásának egyik legfontosabb útvonala. Ez tette aktuálissá a mai témát.

Egy kis történelem

A vitorláshajók korszakában a tengerjárás megszűnt télen, amikor jégpáncél takarta a vizet. A szél nem tudta előre vinni a fából készült hajókat, a vitorlák és kötelek megfagytak . Amikor 1876-ban az Oskari nevű 1.5 t sót szállító hajó megpróbált Koppenhágából Helsinkibe jutni, visszafordulásra kényszerült és az egész rakományt a jég olvasztására használta fel a legénység. A hajóforgalom megszűnésével a finn kereskedelem is megszűnt.

Ezzel szemben a postaforgalom nem szűnt meg teljesen Svédország és Finnország – régebbi svéd tartomány- között. Ez a Stockholm és Turku közötti útvonalat jelentette. Már az 1760-as években a két ország közötti postaforgalmat a szigetvilágban lakók bonyolították le. Turkuba Ahvenanmaa érintésével jutott el a posta.  A svéd kikötő: Grislehamn és Turku közötti távolság 265 km, ebből 95 km a viziút.

Abban az időben télen 6 m hosszú un. jégcsónakokat használtak, ezek orrát vaslemez fedte, hogy így a csónak  jobban bírja a jeget. Nyílt vizen eveztek – hatan voltak egy ilyen csónakban-  és vitorlát is használtak.

Kuva

A jeges részen a hajó egyensúlyát úgy változtatták, hogy az orra felemelkedett és a hajó súlya törte a jeget. Ha elég vastag volt a jégréteg és kibírta a hajó és az evezősök súlyát, akkor kötelekkel húzták a csónakot előre. Az alábbi képen – ami 1942-ben készült!  – látható egy ilyen csónak. A fenekén levő ” talpak” segítették a jégen az előrehaladást.

Az első jégtörő gőzhajó Amerikában, nevezetesen  Philadelpiában készült 1837-ben, a Delaware folyó jégzajlásakor használták. A fából készült hajó 1865-ig volt forgalomban.

Európában Németországban 1871-ben kezdte munkáját Hamburgban és az Elba folyón az Eisfuchs =  Jégróka nevű jégtörő.

Skandináviában Malmöben készült el az első jégtörő, ami Oslo kikötőjében dolgozott.

Finnországban az Express II. nevű hajó jelenti a téli tengerjárás  kezdetét  mely 1877 decemberében indult meg. Èrdekességei között van a tervezője: Finnország nemzeti költőjének Runebergnek mérnök fia: Robert Runeberg . A 400 lóerős gőzhajót Svédországban építették sebessége 20 km/h volt. Hankoo és Stockholm között 12 évig volt forgalomban.

Az ország első ”igazi” jégtörője Murtaja = Törö 1890-ben készült Svédországban. Orra 33 fokos szögben találkozott a jéggel. Összesen 68 évig dolgozott.

Helsinkiben építették húsz évvel később 1910-ben  a Mercator nevű hajót

A következő évtizedekben egyre több jégtörője lett Finnországnak, 1925-ben 5, 1961-ben 6 és 2006-ban 9 db.

A jégtörök nyári otthona

Helsinki belvárosában a Katajanokka nevű negyed tengerpartján nyaranta hat jégtörő ”alussza nyári álmát ”. Ezeket mind Finnországban építették. A nagyközönség ilyenkor közelről is ismerkedhet ezekkel a hajókkal. Az uóbbi években voltak olyan enyhe telek is, hogy a jégtörökre télen sem volt szükség.

Ezek közül a legidősebb 70 éves, a neve : Voima = Erő .Finnország akkori miniszterelnökének felesége Sylvi Kekkonen keresztelte

Ennek a hajótípusnak nagy sikere volt, még három ilyen hajót építettek a Wärtsilä nevüi helsinki dokkban. Ezekből kettőt a Szovjetunió és egyet Svedország vett meg.

Az 1970-es évek elején két egyforma jégtörőt építettek Helsinkiben, ezek

Sisu és Urho

Urho Kekkonen Finnország elnöke keresztelte a nevét viselő jégtörőt, mely az ország bemutatóhajója lett. Gerald Ford amerikai elnök 1975-ben ismerkedett a hajó szaunájával és  Németország elnöke Richard von Weizsöker szaunázott is  ezen a hajón

.

Az Urho Londonban is járt, A jégtörő a Thames folyó partján volt akkor, amikor 1985-ben a National Maritime Museum-ban megnyitották a Sea Finland nevü kiállítást.

Az 1980-as években készült el két jégtörő :

Kontio és Otso

Mind a két név medvét jelent finnül. Finnül a medvének- az erdő királyának, az erő megtestesítőjének-  több neve is van  ilyenek az Otso és Kontio, Mesikämmen és Karhu .

Kuvat

Mindkettő 99 m hosszú, kevesebbet fogyasztanak, mint a régebbi, nagyobb hajók. Mint a régebbi jégtörökben is, ezekben is 20 fő dolgozik. Az Otsot 2015-ben átalakították úgy, hogy az arktikus területeken is tud dolgozni ezért pl. már Grönland vizein is alkalmazták arktikus jégkutatásokat segítő jégtöröként.

A legmodernebb jégtörő 2016-ban készült el, a neve

Polaris

Ez a 110 m hosszú hajó a  világ első olyan jégtörője ami diesel mellett cseppfolyós földgázt is használ. Utóbbi jelentősen csökkenti a hajó széndioxid lábnyomát. Környezetvédelmi szempontból ennek rendkívüli jelentőségé van.

A Polaris különlegessége, hogy három hajócsavarja van, amik mindegyike 360 fokos szögben forgatható  , így a keletkezett áramlást bármilyen irányba lehet terelni. Ez a jégtörő 1,2 m vastag jeget tud törni és felhasználható olajkatasztrófák esetén is.

Kedves Olvasók !

Finnország Magyarországtól messze van. Mások a természeti körülmények, más az életforma. Míg jelenleg Magyarországon már a tavasz első jelei is mutatkoznak, mi még a tél kellős közepén élünk. A tavalyi enyhe tél után idén “rendes” finn tél van. A Balti tenger északi részeit már jégpáncél fedi. A jégtörök már megkezdték munkájukat.

Remélem, hogy bejegyzésem egy kicsit közelebb hozta Önökhöz a téli Finnországot

Judit Mäkinen  

Forrás:

• https://fi.wikipedia.org/wiki/J%C3%A4%C3%A4nmurtajien_historia
• https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/8/87/Miessaari-vene.jpg
• https://yle.fi/uutiset/3-10084789
• https://yle.fi/uutiset/3-10608091
• https://www.is.fi/kotimaa/art-2000006100955.html
• https://www.google.com/url?sa=i&url=https%3A%2F%2Fwww.vanhatkuvat.fi%2Fproduct%2F122%2Fmurtaja&psig=AOvVaw0yPRn3FGkoS7IoUTe6ha90&ust=1611687647611000&source=images&cd=vfe&ved=0CA0QjhxqFwoTCNj2zcrit-4CFQAAAAAdAAAAABAJ