Kedves Olvasók!

Ez az utolsó levelem ebben a sosemvolt és remélhetőleg sosem lesz hasonló év végén. Az elmúlt év mindenféle szempontból rendkívüli volt.

Míg az első két hónap viszonylag a régi mederben folyt, márciusban megváltozott a világ. Nem csak a mi kis saját mikrokozmoszunk változott meg. Az egész világ megváltozott.

Egy láthatatlan, hangtalan és szagtalan, ismeretlen, kegyetlen és rohamosan pusztító idegen tört ránk. Ez az ellenség háborút indított földünk minden földrészén és azok minden országában. Kíméletlenül szedte és sajnos még most is szedi áldozatait, elsősorban az idősebbeket, de fiatal áldozatok is vannak, senkit nem kímél ez az ellenség. A neve koronavírus.

Tanácstalanul és megfélemlítve folynak napjaink, remélve, hogy betartva az ajánlottakat elkerülhetjük a fertőzést. De nem ilyen egyszerű a helyzet. Vannak olyanok is közöttünk, akik behunyják a szemüket, becsukják a fülüket, nem törődnek a kétségtelen tényekkel sem. Hidegen hagyja őket az is , hogy már eddig többen haltak meg,mint a II. világháborúban. Szerintük nincs másról szó, mint egy nátháról. Ezért nem tartják szükségesnek a maszk hordását bizonyítva azt, hogy őket embertársaik védelme egyáltalán nem érdekli. Nekik ne parancsoljon senki, ők tudják mi jó nekik. Kizárólag nekik. Hogy másnak mi jó az nem érdekes.

Ebben az évben megváltozott az életünk, hirtelen és váratlanul.  Sok munkahely megszűnt. Sokan már nem jártak a még létező munkahelyükre sem, elkezdődött a világhálón keresztül történő „távdolgozás “. Az otthonokban helyet kellet csinálni a számítógépnek, szükség lett fülhallgatóra és mikrofonra.  

Nem csak a felnőttek dolgoztak otthonról, az iskolások is. Sok iskolát bezártak, a tanároknak gyorsan és hatékonyan kellett elkezdeni a „távtanítást. Azokban a családokban, ahol több iskolás gyerek is van, egyszeribe hiány lett számítógépekből. És Finnországban is vannak családok, ahol nincs számítógép. Ezeket az iskolák kölcsöngépekkel segítik, a táviskolábajárás még most is tart. De nem minden gyerek tud egyedül tanulni, szüleik segítségére szorulnak sokan. Hogyan segítsen az a szülő, aki maga is távdolgozik akkor amikor a táviskolás gyerekének szüksége lenne segítségre? Vagy ha ö maga  nem járt olyan magasfokú iskolába, mint a gyereke ?    És milyen a káosz azokban a családokban, ahol az iskoláskorú gyerekeken kívül kisebb gyerekek is vannak? Összezárva egy kis lakásba egész napra a hét minden napján.

A szülök hirtelen fokozódott terhelése fokozta a feszültséget az otthonokban. Ez nem csak a szülő -gyerek kapcsolatra érvényes, a felnőttek között is előre nem látott problémák léptek fel- sajnos idén több a családi erőszak, mint tavaly, többet látogatják a rendőrök a hangosan veszekedő családokat.

Finnországban sajnos nőtt a kiskorúak erőszakos cselekedetivel kapcsolatos bűnözés. Az idei évben több fiatalok által elkövetett gyilkosság is történt. Úgy tűnik, hogy az ifjúság védelmére – ebben a gyermekvédelemről híres országban – most több szükség van, mint bármikor.

Az erőszakos cselekedetek létrejöttében az internetnek is szerepe van. Az órákon át erőszakos filmeket nézők és un. játékokat játszó fiatalok előtt elhomályosodik a valóság és a képzelet közötti határ. Ötleteket merítenek ezekből a filmekből és vannak olyanok is, akik ezeket a való életben alkalmazzák. Nem értik, hogy míg a filmekben senki nem hal meg és mindenki feléled a legerőszakosabb cselekedetek után is, az igaz életben egy fiatal meghalhat, ha két lábbal ugrálnak a mellkasán, fejbe vágják valamivel, esetleg kihúzzák alóla a széket és a hátára esik.  

Leginkább  az idős emberek szenvednek a bevezetett korlátozások miatt. Hirtelen megszűntek a külvilággal való kapcsolatok Ez azért is figyelemreméltó, mivel az idősek közül sajnos sokan élnek egyedül – Finnországban minden negyedik háztartás egyszemélyes – és a megszokott kapcsolatok hiánya miatt most egyre több lett az időskori depresszió. Az időseket ellátó otthonokban korlátozott vagy tilos a látogatás- ezt egy dementált, idős ember fel sem fogja . Vajon miért nem látogatja meg újabban senki ? Talán elfelejtették a családtagok, hogy él ? Miért hordanak maszkot az ápolók, meg se lehet ismerni őket, meg se lehet érteni amit mondanak.

Idén, március óta nagyszülők nem találkozhattak az unokáikkal, unokák nem ülhettek a Nagyik és Nagypapák ölébe mesét hallgatva. És ami egyike a legrosszabb dolgoknak , hogy senki nem tudja mikor lesz ennek az állapotnak vége. Visszatérhetünk-e – és ha igen,mikor- legalább részben a megszokott hétköznapokhoz ? Mindenkinek erőre, kitartásra, önfegyelemre és türelemre van szüksége. És bizalomra. Bízni abban, hogy sikeresek lesznek az oltások, bízni abban, hogy vége lesz a járványnak.

Elgondolkoztat az a megállapítás, hogy az öregség nem való a gyenge embereknek. Most látjuk, hogy ez milyen igaz ugye?

Az intenzív osztályokon fekvők közül sokan haltak meg úgy, hogy az ápolók voltak velük, nem a legközelebbi szeretteik, ők fogták a haldoklók kezét, zárták le a szemüket. A járvány az ápoló személyzetet rendkívüli pszichés erőfeszítésekre is kényszeríti és sajnos ők is megbetegedhetnek .

Ami azonban nem változott az az, hogy a küszöbön van az év egyik legnagyobb ünnepe, a Karácsony. Ennek ünneplése sem lesz úgy, mint eddig.

Idén nem lesz karácsonyi vásár a városokban. A kézművesek árui nem kaphatók a hangulatos lámpákkal világított sátorokban. Elhalasztották a városi szilveszteri ünneplést is, nem lesz tűzijáték az év utolsó perceiben. De ez legyen a legkevesebb.  Nagy családok nem jöhetnek össze. Nem lesz közös karácsonyi éneklés a templomokban, az istentiszteleteket sem lehet megtartani a hívőkkel együtt. Minden az interneten át történik. Aki nem tudja kezelni a nem egyszer bonyolult technikai feladatokat, ezekről is lemarad.

Rengeteg törekvés van azonban arra, hogy senki nem maradjon teljesen egyedül. Az én városomban az evangélikus egyház papjai minden 80 éven felüli lakosnak telefonálnak, elbeszélgetnek az egyedül élő idős emberekkel.

Új telefonvonalak létesültek, segítséget nyújtó vonalak. Sokan vannak azok is, akik megkönnyebbülnek, ha valakivel beszélni tudnak, akár ismeretlennek is elmondhatják a problémáikat. Sajnos nem csak felnőttek, gyerekek is sorban állnak ezeken a telefonvonalakon.

Úgy általában az is elmondható, hogy idén megváltoztak az értékek és az értékrend. A különben távolságtartó szomszédok között is kialakultak kapcsolatok. Több az érdeklődés és a segíteni akarás egymás iránt. Nőtt a posta forgalma, különösen a csomagpostaforgalom élénkebb. Mivel karácsonykor nem tanácsos kimozdulni otthonról ,csomagküldéssel lehet emlékezni a távoli családtagokra.

Idén is kihirdetik Turkuban a karácsonyi békét, de a városiak nem gyülekezhetnek meghallgatni személyesen azt. A televízió viszi el az otthonokban ezt az évszázados hagyományra visszatekintő szokást.

Mint eddig már több éven át, most én is a karácsonyi béke szövegével zárom mai, az év utolsó levelét.

A Karácsonyi Békenyilatkozat az én fordításomban így hangzik

Holnap, ha Isten is úgy adja
Lesz Urunk és Megváltónk
Kegyelemteljes születésének ünnepe.
Ez okból most általános Karácsonyi Béke nyilváníttatik
Ösztönözve
Mindenkit arra, hogy ezt az ünnepet
Az ünnephez illő ájtatossággal
Töltse,
Valamint különben is csendesen és békésen
Viselkedjék,
Mert az, aki ezt a békét megszegi és
A Karácsonyi Békét illetlen viselkedéssel
Zavarja,
Terhelő bizonyítékok mellett lesz bűnös
Azon büntetés kiszabására, melyet a
Törvények és rendeletek
A mindenkori vétségre és bűnre kiszabnak.

Végezetül kívánunk városunk minden lakójának
Örömteli Karácsonyi Ünnepeket.

Kedves Olvasók!

Reméljük együtt, hogy már látszik a fény a alagút végén. Hogy jövőre sokan kapnak majd oltást a vírus ellen és ha lassan is, de visszatérhetünk egy bár megváltozott, de mégis a megszokotthoz hasonló élethez.

Köszönöm az Önök érdeklődést leveleim és azokon keresztül az én hazám,  Finnország iránt. Remélem, hogy a jövő évben is írhatok majd Önöknek finnországi leveleket.  

Egészséges, békés újévet kívánva szeretettel

Judit Mäkinen

Forrás:

• https://www.apteekki.fi/terveydehttps://askelterveyteen.com/kolmen-viisaan-apinan-todellinen-kiehtova-opetus/ksi/terveys/koronavirus-levittaa-huhuja.html
• https://www.viria.fi/blogi/turvallisen-etatyon-kulmakivet/
• https://lponet.fi/valokuidulla-etatyo-onnistuu/
• https://www.is.fi/kotimaa/art-2000006463172.html
• https://suomenseniorihoiva.fi/tietopankki/ikaantyneiden-sairaudet/vanhusten-masennus/
• https://www.iltalehti.fi/koronavirus/a/58d44b09-2e76-46f7-a970-1d80703075a8
• http://www.seitkytkaks.net/?p=106
• https://www.iltalehti.fi/kotimaa/a/201712042200579109