Finnországi levél hazámból Finnországból szülőhazámba Magyarországra
A finn-magyar diplomáciai kapcsolatok 100. évének tiszteletére a Helsinki Magyar Nagykövetség versenyt rendezett a Finnországban megtalálható magyar vonatkozású emlékek összegyűjtésére, ilyenek Finnország több helyén is fellelhetők.
Vannak azonban más típusú emlékek is. Ezek ugyanolyan nyomot hagynak a finn-magyar kulturális kapcsolatok évszázados láncában, mint a különböző emlékművek. Ezek az emlékek azoknak a magyaroknak életművei, akik Finnországban töltött éveik/ évtizedeik idején működésükkel ismertté tették Finnországot, az idegenek elött kissé misztikusnak tűnő, északi, hideg, ezer tó országát.
Mai levelemben egy ilyen életműről írok, nevezetesen
Rácz István ( 1908-1998) életművéről.
Szerencsésnek mondhatom magamat, mivel személyesen is jól ismertem Pista bácsit, Öt – így nagy Ö-vel!
Életéröl „A semmi partján” címmel írt életrajzi regényében számolt be. Ez a könyv 1981-ben jelent meg Budapesten a Magvető Könyvkiadó kiadásában.
Rácz István Töketerebesen született 1908-ban és Helsinkiben halt meg 90 éves korában 1998-ban.Hamvait szeretett városában – ott ahol kollégiumi diák volt – Sárospatakon örzi a református temető. Sírján kopjafa áll, 2018-ben „Mint a szelíd folyóvíz” címü jubileumi emlékkiállításának megnyitásakor sírját Reijo Sulasalmi vezette finn küldöttség koszorúzta meg. Az erről készített film itt látható: https://www.youtube.com/watch?v=6y4DR5Kd6YA
Sárospatakon őrzik azokat a ritka fényképeket is, melyeket Rácz István Finnország függetlenségéért a Szovjetunió ellen vívott háborúban a fronton, haditudósítói minőségben készített.
Ki volt Rácz István ?
Rácz István latin és görög nyelvszakos tanár, Finnországban főleg két területen dolgozott, műfordító és fényképész volt.Mindkét területen végzett munkájával beírta a nevét a magyar-finn kultúrtörténetembe.
Kincses Kálmán a Fotóművészet nevű újság 2019 / 1 számában Életjelek a semmi partjáról című cikkében így ír róla :
Volt egy fotós, aki költő volt. Volt egy műfordító, aki a klasszika-filológia tudója volt. Volt egy tanár, aki művészettörténész lett. Egyik sem igazán és mégis mindegyik. Rácz Istvánnak hívták, magyar volt,
Rácz István fordítói munkássága
Azokat a műveket fordította magyarra, amik közel álltak a szívéhez. Ezek között elsősorban Finnország nemzeti eposzának a Kalevala-nak fordítása említendő, dedikált példányát könyvespolcomon örzöm.
Nagy kihívásra válaszolt Pista bácsi, hiszen akkor amikor elkezdte a munkát – húsz éve élt Finnországban – jól ismert tény volt,hogy a Kalevala-nak több, jeles magyar fordítása is van.
Rácz István fordítás sok szempontból más, mint a többi. A könyvet kinyitó olvasó hiába keresi az Előszó-t. Ezzel szemben a könyv végén 12 ½ oldalas „Eligazító „ van. Ennek utolsó bekezdésében 1978 Juhannus napján így ír a szerző : „ Nem vagyok benne biztos, vajon munkámon érződik-e a komor fenyvesek, derűs nyírfaligetek hangulata, ,azt azonban mélységesen tudom, hogy fordításom nem jött volna létre a varázslatos finn rengetegek ihletése nélkül „
Rácz István fordítása modern nyelvezetű. Az ö Kalevala-jában lévő színes illusztrációk saját felvételei, ezek a helsinki Nemzeti Múzeum leleteit mutatják be „ melyek szemet gyönyörködtetve bizonyítják: milyen ámulatosan magas rendű volt annak a kornak az anyagi művészeté is, amikor a kalevalai runók keletkeztek „.
Rácz István más finn klasszikusokat is fordított magyarra, ilyenek a Kanteletar – a Kalevala gyűjtőjének Elias Lönnrotnak finn népdalgyűjteménye
és Aleksis Kivi híres regénye a Seitsemen veljestä / A hét testvér. Sok más finn irodalmi mű is neki köszönhetően olvasható magyarul, ilyenek pl. Maiju Lassila és Lassi Nummi művei.
Rácz István elévületlen érdemei közé tartoznak azok a művészi fényképeket tartalmazó könyvek – 70 különböző könyv! – melyek többek között a finnugor népművészettel ismertették meg a világot. Fáradhatatlanul járta a múzeumokat, a középkori finn templomokat. Lohja templomának falfestményeiről kiadott könyvét sokan ismerik.
Rácz István autodidakta módon tanult meg fényképezni és ezen a téren müvész lett. Finnországion kívül sok országban járta a múzeumokat , mütárgyakat fényképezve. Képeit könyvek formájában ismertette a világgal. Magyarországon, 2018 áprilisában volt
Rácz István fotókiállítás Körmenden.
A kiállítás a körmendi Magyar-Finn Baráti Kör kezdeményezésére jött létre, létrejöttében a társaság elnökének Bán Miklósnak volt jelentös szerepe.
A kiállítást Rácz Péter író, a Magyar Fordítói Ház Alapítvány vezetője Rácz istván unokaöccse és Bán Miklós nyitották meg.
Rácz István elismerése Magyarországon
Magyarország két alkalommal tüntette ki Rácz Istvánt. A Magyar Népköztársaság csillagos érdemérmét 1988-ban kapta meg, majd 1998-ban Köztársasági elnöki Arany érdemérmet kapott munkája elismeréseként.
A Magyar Rádió és Televízió 1988-ben Gránitország c. rövidfilmet készített Finnországban Rácz Istvánnal. Ezt a filmet 2000 június 8.-án 1.30-kor mutatta be az M2 csatorna a riport-dokumentumfilm sorozatban Rácz István vallomása Finnországról alcímmel.
Rácz Istvánt a Magyarok Világszövetsége is kitüntette két éremmel.
Budapesten halálának 20. évfordulóján emléktáblát avattak fel utolsó magyarországi lakóhelyének falán a XIII. kerületi Tátra u. 4-ben.
Krausz György korábbi Magyarország finnországi nagykövete így emlékezett ott: „termetében kicsi, de lelkében nagy embert, aki, amihez hozzányúlt, az arannyá vált a kezében.” Az emléktáblát Szabó Virág müvésznö készítette.
Rácz István elismerése Finnországban
Rácz István útját számos kitüntetés fémjelezte Finnországban. Ilyenek közé sorolható a Finn Oktatásügyi minisztérium ismeretterjesztési díja 1969-ben a Kalevalatársaság adományozta díj 1977-ben, és a fordítói munkát elismerő, finn állami díj 1985-ben. A müvészeknek adományozott finnországi nyugdíjat Rácz István 1974-ben kapta meg.
Finnországban alapítottak egy díjat is, neve .
Rácz István díj
Ezt a díjat a Helsinkiben levő Magyar Kultúrális és Tudományközpont kezdeményezésére – akkori igazgatója Jelinkó Árpád volt – 2002-ben hozták létre . A díjat Finnországban és Magyarországon adományozza a baráti társaság minden évben tagjai közül annak, aki jelentős munkát végzett a kultúra, közelebbről Finnországban a magyar és Magyarországon a finn kultúra javára.
Finnországban a díjhoz díszoklevél, Szabó Virág művésznő tervezte érem és a 1000 euro pénzjutalom tartozik.


Finnországban az első Rácz István díjat Aarne Laurila professzor kapta 2002-ben. Idén már 18.alkalommal osztotta ki ezt a díjat a Suomi-Unkari társaság . A díjazottnak idén Aleksis Kivi napján október 10.-én adták át a díjat, neve Jaakko Kuusela . Ö több mint 35 évig volt a Suomi.-Unkari társaság aktív tagja és több mint 10 évig elnöki minőségben vezette a társaságot.
A díjat a társaság jelenlegi elnöke Irmeli Kniivilä és Magyarország finnországi nagykövete Dr. Urkuti György adta át a kitüntetettnek.
Rácz István nevét egy másik díj is viseli. Ez egy ösztöndíj, melyet a Suomen Kultuurirahasto(/ Finn Kulturális Alapítvány adományoz. A neve
Anna-Maria ja Rácz István rahasto / Anna-Maria ja Rácz István alapítvány – Müvészházaspár támogatása a finn kultúra javára
Rácz István felesége Anna Maria szül. Lipsonen ( 1921-2004) textilművész volt . Magyarországon tanult szobrászatot és kerámiaművészetet, és finn faliszőnyegeket : ryijy( kiejtés; rüjjü) is készített. A Rácz házaspár tisztelte a Finn Kultúralapítvány munkáját – Rácz István két alkalommal is kapott az alapítványtól ösztöndíjat- és a gyermektelen házaspár közös végrendeletében vagyonuk legnagyobb részét az alapítványra hagyta egy, a nevüket megörökítő ösztöndíj céljára.
Más célokra is adakoztak, ezek közé tartoznak a Finn Nemzeti múzeum/ Suomen Kansallismuseo, a Sibelius Akadémia és az ö életükben még létező Magyar tanszék a Helsinki Egyetemen.
Kedves Olvasók !
Rácz István hatalmas, finnországi életművét a fentiekben csak röviden és felületesen hoztam Önök elé. De remélem, hogy a finnországi magyar emlékeket egy más oldalról megvilágítva Önök közelebb kerültek Finnország és Magyarország kapcsolatainak sokrétűségéhez. Talán lesznek Kedves Olvasók Önök között akik hozzászólás formájában kiegészítik a fentieket ?
Békés első ádventi Vasárnapot kívánva szivélyes üdvözlettel
Judit Mäkinen
- Forrás: http://www.epa.uz.ua/02900/02991/00011/pdf/EPA02991_fotomuveszet_2019_01_076-083.pdf
- https://srkmuzeum.hu/racz-istvan-jubileumi-kiallitas
- https://fi.wikipedia.org/wiki/Istv%C3%A1n_R%C3%A1cz
- https://moly.hu/konyvek/aleksis-kivi-a-het-testver
- https://suomiunkari.fi/kulttuuri/istvan-racz-palkinto/
- http://www.vaconline.hu/regi/kultura/racz-istvan-dij-a-vaci-katona-lajos-konyvtar-igazgatojanak-6.html
- http://www.magyarfinntarsasag.hu/index.php?ugras=hirolvaso&hirszama=67280
Visszajelzés: Magyarok a finnekért – Finnek a magyarokért: Rácz István díj |
Köszönet, Kedves Judit!
Nem ismertük Rácz Istvánt. Melegséggel tölti el szívünket a róla írt ismertetésed.
Békés adventi várakozást kívánva: Lia
KedvelésKedvelés
Rácz Istvánt Magyarországon Sárospatakon ismerik a legjobban. Én szerencsésnek tartom magamat, mivel személyesen is ismertem ÖT ! Így nagy betűkkel. Nálam ma égett az első gyertya az adventi koszorún. Üdv. Judit
KedvelésKedvelés
Minden kedves válaszodat köszönöm .Lia
KedvelésKedvelés