Magyar emlékek Finnországban – Rácz István nyomain. 314. levél

Finnországi levél hazámból Finnországból szülőhazámba Magyarországra

A finn-magyar diplomáciai kapcsolatok 100. évének tiszteletére a Helsinki Magyar Nagykövetség  versenyt rendezett a Finnországban megtalálható  magyar vonatkozású emlékek összegyűjtésére, ilyenek Finnország több helyén is fellelhetők. 

Vannak azonban más típusú emlékek is. Ezek ugyanolyan nyomot hagynak a finn-magyar kulturális kapcsolatok évszázados láncában, mint a különböző emlékművek. Ezek az emlékek azoknak a magyaroknak életművei, akik Finnországban töltött éveik/ évtizedeik idején működésükkel ismertté tették Finnországot, az idegenek elött kissé misztikusnak tűnő, északi, hideg, ezer tó országát.

Mai levelemben egy ilyen életműről írok, nevezetesen

Rácz István ( 1908-1998) életművéről.

Rácz Istvan

Szerencsésnek mondhatom magamat, mivel személyesen is jól ismertem Pista bácsit, Öt – így nagy Ö-vel! 

Életéröl  „A semmi partján”  címmel írt életrajzi regényében számolt be. Ez a könyv 1981-ben jelent meg Budapesten a Magvető Könyvkiadó kiadásában.

A semmi partján

Rácz István Töketerebesen született 1908-ban és Helsinkiben halt meg 90 éves korában 1998-ban.Hamvait szeretett városában – ott ahol kollégiumi diák volt – Sárospatakon örzi a református temető.  Sírján kopjafa áll, 2018-ben „Mint a szelíd folyóvíz” címü  jubileumi emlékkiállításának megnyitásakor sírját Reijo Sulasalmi vezette finn küldöttség koszorúzta meg. Az erről készített film itt látható: https://www.youtube.com/watch?v=6y4DR5Kd6YA

Sárospatakon őrzik azokat a ritka fényképeket is, melyeket Rácz István Finnország függetlenségéért a Szovjetunió ellen vívott háborúban a fronton, haditudósítói minőségben készített.

Ki volt Rácz István ?

Rácz István latin és görög nyelvszakos tanár, Finnországban főleg két területen dolgozott, műfordító és fényképész volt.Mindkét területen végzett munkájával beírta a nevét a magyar-finn kultúrtörténetembe.

Kincses Kálmán a Fotóművészet nevű újság 2019 / 1 számában Életjelek a semmi partjáról című cikkében így ír róla :

Volt egy fotós, aki költő volt. Volt egy műfordító, aki a klasszika-filológia tudója volt. Volt egy tanár, aki művészettörténész lett. Egyik sem igazán és mégis mindegyik. Rácz Istvánnak hívták, magyar volt,

Rácz István fordítói munkássága

Azokat a műveket fordította magyarra, amik közel álltak a szívéhez. Ezek között elsősorban Finnország nemzeti eposzának a Kalevala-nak fordítása említendő, dedikált példányát  könyvespolcomon örzöm. 

Kalevala – Rácz István fordításában

Nagy kihívásra válaszolt Pista bácsi, hiszen akkor amikor elkezdte a munkát – húsz éve élt Finnországban – jól ismert tény volt,hogy  a Kalevala-nak több, jeles  magyar fordítása is van.

Rácz István  fordítás sok szempontból más, mint a többi. A könyvet kinyitó olvasó hiába keresi az Előszó-t. Ezzel szemben a könyv végén 12 ½ oldalas „Eligazító „ van. Ennek utolsó bekezdésében 1978 Juhannus napján így ír a szerző : „ Nem vagyok benne biztos, vajon munkámon érződik-e a komor fenyvesek, derűs nyírfaligetek hangulata, ,azt azonban mélységesen tudom, hogy fordításom nem jött volna létre a varázslatos finn rengetegek ihletése nélkül „

Rácz István fordítása modern nyelvezetű. Az ö Kalevala-jában lévő színes illusztrációk saját felvételei, ezek a helsinki Nemzeti Múzeum leleteit mutatják be „ melyek szemet gyönyörködtetve bizonyítják: milyen ámulatosan magas rendű volt annak a kornak az anyagi művészeté is, amikor a kalevalai runók keletkeztek „.

Rácz István más finn klasszikusokat is fordított magyarra, ilyenek a Kanteletar – a Kalevala gyűjtőjének Elias Lönnrotnak finn népdalgyűjteménye

 és Aleksis Kivi híres regénye a Seitsemen veljestä / A hét testvér. Sok más finn irodalmi mű is neki köszönhetően olvasható magyarul, ilyenek pl. Maiju Lassila  és Lassi Nummi művei. 

Rácz István elévületlen érdemei közé tartoznak azok a művészi fényképeket tartalmazó könyvek – 70 különböző könyv! – melyek többek között a finnugor népművészettel ismertették meg a világot. Fáradhatatlanul járta a múzeumokat, a középkori finn templomokat. Lohja templomának falfestményeiről kiadott könyvét sokan ismerik.

Rácz István autodidakta módon tanult meg fényképezni és ezen a téren müvész lett. Finnországion kívül sok országban járta a múzeumokat , mütárgyakat fényképezve. Képeit könyvek formájában  ismertette a világgal. Magyarországon, 2018 áprilisában volt

Rácz István fotókiállítás Körmenden.

A kiállítás a körmendi Magyar-Finn Baráti Kör kezdeményezésére jött létre, létrejöttében a társaság elnökének Bán Miklósnak volt jelentös  szerepe.

Rácz István fotókiállítás megnyitása Körmenden

A kiállítást Rácz Péter író, a Magyar Fordítói Ház Alapítvány vezetője Rácz istván unokaöccse és Bán Miklós nyitották meg.

Rácz István elismerése Magyarországon

Magyarország két alkalommal tüntette ki Rácz Istvánt. A Magyar Népköztársaság csillagos érdemérmét 1988-ban kapta meg, majd 1998-ban Köztársasági elnöki Arany érdemérmet kapott munkája elismeréseként.

A Magyar Rádió és Televízió 1988-ben Gránitország c. rövidfilmet készített Finnországban Rácz Istvánnal. Ezt a filmet 2000 június 8.-án 1.30-kor  mutatta be az M2 csatorna a riport-dokumentumfilm sorozatban Rácz István vallomása Finnországról alcímmel.  

Rácz Istvánt a Magyarok Világszövetsége is kitüntette két éremmel.

Budapesten halálának 20. évfordulóján emléktáblát avattak fel utolsó magyarországi lakóhelyének falán a XIII. kerületi Tátra u. 4-ben.

Rácz István emléktábla a Tátra utcában

Krausz György korábbi Magyarország finnországi nagykövete így emlékezett ott:  „termetében kicsi, de lelkében nagy embert, aki, amihez hozzányúlt, az arannyá vált a kezében.” Az emléktáblát Szabó Virág müvésznö készítette.

Rácz István elismerése Finnországban

Rácz István útját számos kitüntetés fémjelezte Finnországban. Ilyenek közé sorolható a Finn Oktatásügyi minisztérium ismeretterjesztési díja 1969-ben a Kalevalatársaság adományozta díj 1977-ben, és a fordítói munkát elismerő,  finn állami  díj 1985-ben. A müvészeknek adományozott finnországi  nyugdíjat Rácz István 1974-ben kapta meg.

Finnországban alapítottak egy díjat is, neve .

Rácz István díj

Ezt a díjat  a Helsinkiben levő Magyar Kultúrális és Tudományközpont kezdeményezésére – akkori igazgatója Jelinkó Árpád volt – 2002-ben hozták létre . A díjat Finnországban és Magyarországon adományozza a baráti társaság minden évben tagjai közül annak, aki jelentős munkát végzett a kultúra, közelebbről Finnországban a magyar és Magyarországon a finn kultúra javára.

Finnországban a díjhoz díszoklevél, Szabó Virág művésznő tervezte érem és a 1000 euro pénzjutalom tartozik.

Finnországban az első Rácz István díjat Aarne Laurila professzor kapta 2002-ben. Idén már 18.alkalommal osztotta ki ezt a díjat a Suomi-Unkari társaság . A díjazottnak idén Aleksis Kivi napján október 10.-én adták át a díjat, neve Jaakko Kuusela . Ö több mint 35 évig volt  a Suomi.-Unkari társaság  aktív tagja és több mint 10 évig elnöki minőségben vezette a társaságot.

Jaakko Kuusela kitüntetése

A díjat a társaság jelenlegi elnöke Irmeli Kniivilä és Magyarország finnországi nagykövete Dr. Urkuti György adta át a kitüntetettnek.

Rácz István nevét egy másik díj is viseli. Ez egy ösztöndíj, melyet a Suomen Kultuurirahasto(/ Finn Kulturális Alapítvány adományoz. A neve

Anna-Maria ja Rácz István rahasto / Anna-Maria ja Rácz István alapítványMüvészházaspár támogatása a finn kultúra javára

Rácz István felesége  Anna Maria szül. Lipsonen ( 1921-2004) textilművész volt . Magyarországon tanult szobrászatot és kerámiaművészetet, és finn faliszőnyegeket : ryijy( kiejtés; rüjjü)  is készített. A Rácz házaspár tisztelte a Finn Kultúralapítvány munkáját – Rácz István két alkalommal is kapott az alapítványtól ösztöndíjat- és a gyermektelen házaspár közös végrendeletében vagyonuk legnagyobb részét az alapítványra hagyta egy, a nevüket megörökítő ösztöndíj céljára.

Finn Kultúralapítvány

Más célokra is adakoztak, ezek közé tartoznak a Finn Nemzeti múzeum/ Suomen Kansallismuseo, a Sibelius Akadémia és az ö életükben még létező Magyar tanszék a Helsinki Egyetemen.

Kedves Olvasók !

Rácz István hatalmas, finnországi életművét a fentiekben csak röviden és felületesen hoztam Önök elé. De remélem, hogy a finnországi magyar emlékeket egy más oldalról megvilágítva Önök közelebb kerültek Finnország és Magyarország kapcsolatainak sokrétűségéhez. Talán lesznek Kedves Olvasók Önök között akik hozzászólás formájában kiegészítik a fentieket ?

Békés első ádventi Vasárnapot kívánva szivélyes üdvözlettel

Judit Mäkinen

4 thoughts on “Magyar emlékek Finnországban – Rácz István nyomain. 314. levél

  1. Visszajelzés: Magyarok a finnekért – Finnek a magyarokért: Rácz István díj |

  2. Köszönet, Kedves Judit!
    Nem ismertük Rácz Istvánt. Melegséggel tölti el szívünket a róla írt ismertetésed.
    Békés adventi várakozást kívánva: Lia

    Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Please log in using one of these methods to post your comment:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.