Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra.

Kedves Olvasók !

A fenti címmel hirdetett pályázatot Magyarorszag Helsinki nagykövetsége idén nyáron. A határidö október végén volt és ma hirdették ki az eredményt. Nagy örömmel teszem ide a nagykövetség facebookon megjelent mai közleményét.

“Magyar emlékhelyek Finnországban” pályázat eredménye:Magyarország és Finnország között a kulturális kapcsolatok a nemzeti ébredés koráig nyúlnak vissza. Az elmúlt mintegy 150 évben több olyan tárgyi emlék került Finnországba, ami Magyarországgal kapcsolatos. Nagykövetségünk igyekszik minél több információt összegyűjteni ezekről az emlékekről, ezért hirdetett pályázatot arra, hogy mind több ilyennek a létére fény derüljön. Köszönjük mindazok részvételét, akik hozzájárultak a gyűjtéshez! A legjobb pályamunkának Mäkinen Judit és Irene Salomäki közös anyagát találtuk, amelyben a Kajaaniban lévő Krupiczer-szobor történetét mesélik el. Szeretettel gratulálunk nekik!

A pályamunka így néz ki :

Magyar emlékek Finnorszában

Judit Mäkinen és Irene Salomäki/ Kajaanin Suomi-Unkari seura

Finnországot régi barátság számtalan szálai  fűzik Magyarországhoz és ez fordítva is igaz. Megszámlálhatatlan szálakkal kapcsolódik Magyarország és a magyarok Finnországhoz, a nyelvrokon finnekhez. Reguly Antal és E.A. Ingman az 1800-as években írtak uti beszámolókat, melyek segítségével ismertették a két országot egymásnak. A kölcsönös kapcsolatok különösen kulturális téren voltak aktívak.  Azóta sokat változott a világ, Finnország és Magyarország kapcsolatai az élet minden oldalát felölelik.

Baráti társaságok

A két nép barátságának sok formája és sok szintje van. Ez különösen azóta igaz, amióta megalakultak a Finn-magyar és Magyar-finn baráti társaságok. Míg ezek létezése elött kevesen jutottak el a baráti országba, a helyzet a baráti társaságokkal gyökeresen megváltozott. Számos baráti társaság és később testvérvárosi kapcsolatok is alakultak. Ilyen a Kajaani városában 1977-ben alakult a Kajaanin Suomi- Unkari seura / Kajaani Finn-Magyar társasága , mely a Nyiregyházi Magyar-Finn Baráti egyesülettel 1981-ben kötött testvérvárosi kapcsolatot.

Baráti kapcsolatok

A baráti társaságok létrejötte  óta nem csak államférfiak és különböző magasrangú tisztségviselők látogatják egymást. A hivatalos formalitások által meghatározott látogatásokat személyes, családi kapcsolatok kialakulása követte. Nem csak sikeres, középkorú szakemberek  jutottak el egymás országába, fiatal iskolások is megismerhették egymást.

Olyan barátságok  alakultak ki a finnek és magyarok között, melyek nem egy esetben egész életre szólnak. Ezrével vannak már olyan finnek és magyarok, akik megfordultak helyeken, ahová soha az életben nem terveztek utazást,  jártak addig ismeretlen tájakon, megkóstoltak olyan ízeket, amiket elképzelni sem tudtak. Sót olyan nyelvvel is ismerkedhettek aminek minden rokonság ellenére egyetlen szavát sem  értik.

Barátok között szokás kisebb-nagyobb ajándékokat is cserélni ezzel is maradandó emléket hagyni egymásnál. A baráti társaságok is követik ezt a szokást és Finnországban számos olyan emlékkel találkozunk, ami Magyarországra emlékeztet, esetleg magyar nevet visel . Utóbbiak közé tartozik pl. az espooi Esztergom park.

Van azonban egy monumentális magyar ajándék is Finnországban és ez a Kajaani városában lévő Unkarilaisten ääni = Magyarok hangja nevű szobor, Krupiczer Antal, magyar szobrászművész alkotása.

Feltételezem, hogy sajnos kevesen  tudnak erről a lenyűgöző alkotásról , mely maradandó emléket állít két baráti társaság  évtizedes kapcsolatának.

Barátok közötti ajándékcsere 

A Nyiregyházi Magyar-Finn Baráti egyesület és a Kajaanin Suomi-Unkari seura testvérvárosi kapcsolata 1981-ben jött létre.   A két társaság között  hamarosan  élénk kapcsolat alakult ki és 1989 áprilisában felavatták Nyiregyházában  a Kajaaniból érkezett és közös munkával felépített igazi finn szaunát.

Nyíregyháza városi tanácsa  szeretett volna viszonzásul  magyar ajándékot küldeni Finnországba  és  így került sor a Magyarok Hangja nevű emlékmű  felállítására  Kajaaniban .

Az emlékművet Krupiczer Antal magyar szobrászművész készítette, 1991 május 14.-én, a két város testvérvárosi kapcsolatának 10. évének ünnepén  leplezték le Kajaaniban a jelenlegi  Barátság sétány/ Ystävyyspolku  mellett elterülő parkban.

Ki a szobrászmüvész Krupiczer Antal

Krupiczer Antal az 1944-ben Kapnikbányán (Cavnic)  született szobrászművész Erdélyböl, közelebbről Nagybányáról költözött Magyarországra 1988-ban. Nyíregyháza mellett, a sóstói dombok között talált új otthonra.

  Egészen  2009-ben bekövetkezett haláláig Magyarországon  alkotta monumentális, elsősorban fából készült műveit. Olaszországi kiállítása ismertette meg a világgal, alkotó lelkének fába faragott álmait  több mint száz  kiállítás őrzi. Művei  közül egy Kajaaniban , az Ystävyyspolu / Barátságsétány melletti parkban kelti fel a sétálók figyelmét. A monumetális alkotás neve

Unkarilaisten ääni – Magyarok hangja

 Az emlékmű fából készült oszlopai  egy több mint 100 éves tölgyfából hosszanti vágással készültek.  Ez a fa Krupiczer Antal sóstói  háza mellett állt és onnét szállították Kajaaniba ami egy kb. 2520 km-es utat jelentett.

Az oszlopok közötti harangot a szobrászművész sajátkezűleg öntötte .

Az egyik oszlopon lévő motívum egy kalevalai jel : A verséneklők kezei/ Runonlaulajan kädet Az egymással szemben ülő  Kalevala verseit éneklők    így kapcsolták össze a kezüket.

Erről  olvashatunk a Kalevala első énekében így :
“Lyökäämme käsi kätehen,  Sormet sormien lomahan, “
Rácz István fordításában így hangzik :
“Kapcsoljuk most kezünk egybe, Fogas ujjunk fogjuk össze “
A jelet Finnország egyik legnagyobb művésze Akseli Gallén -Kallela akkor használta fel, amikor a Kalevalatársaság logóját tervezte.
Az emlékmű felavatásán 1991-ben  a nyíregyházi küldöttség tagjai között a művész is jelen volt.

Kedves Rokonok !

Ha Finnországba látogat valaki Magyarországról és ott Helsinkitöl  észak-kelet felé vezet az útja, okvetlenül látogassa meg Kajaanit és a Barátság sétányon/ Ystävyyspolku  álljon meg ez elött az emlékmű elött. Hajtsa meg a fejét és  így adózva  két nép barátságának  és Krupiczer Antal szobrászművész emlékének. Ha magyar vendégek vannak Kajaaniban Irene Salomäki a Kajaani baráti társaság elnöke minden alkalommal elvezeti őket az emlékműhöz. Együtt kongatják meg a barátság harangját. Talán az északi szél elviszi Magyarországra is a harangzúgás hangját

Kedves Olvasók !

A sikernek több okból is örülök. Díjnyertes munkánk példája a finn -magyar baráti kapcsolatoknak, mivel felhívja a figyelmet olyan értékre, ami még az ittélök részére is leginkább ismeretlen volt – eddig. Egyben megismerteti Önöket egy magyar szobrászművész gyönyörű munkájával.

Judit Mäkinen