Finnországi levél hazámból Finnországból szülőhazámba Magyarországra

Kedves Olvasók !

A természetnek többféle ereje van, ezek közé tartozik a tűz is.  Az utóbbi években számtalan híradást olvashattunk a mindent pusztító tűzvészekről. Sajnos megállapíthatjuk azonban, hogy ezek legnagyobb részét mi emberek okozzuk. Az eldobott cigarettacsikek, felelőtlen tábortüzek hozzájárulnak a tűz keletkezéséhez, melyet a klímaváltozás – szintén a  mi művünk – okozta szárazság súlyosbít.

Egy  kis történelem

Finnországban , ahol régen a legtöbb lakóház fából épült sokszor pusztított a tűz. A nagy városok közül a régi főváros, Turku háromnegyed része megsemmisült az 1827-es tűzvészkor.

Turku városában összesen 31 tűzről ad hírt a város történelme, de az 1827-ben történt tűz volt a legnagyobb és  nemzeti katasztrófának számított.  A tűzvész a turkui katedrálist is érintette és az Akadémia épületének legnagyobb része is megsemmisült. Az óriási pusztulásnak több oka is volt, ezek között említendő a száraz nyár, ami a házak fazsindelyes tetőit kiszárította.  A tűz kezdetének estéjén nagy vihar volt . Mivel ugyanebben az időben rendeztek Tampereben vásárt, amin sok turkui lakos is részt vett, nem volt elég tűzoltósban segédkező személy a városban.

Helsinki történelmében is sok tűzvészről tudunk. A várost pusztító tűzvészek elfordultak 1570 és 1760 között öt alkalommal. Helsinki városképe az 1808-ban bekövetkezett tűz után változott meg gyökeresen. Abban az évben a november 17.-én  Dobbin özvegyasszony udvarában lévő lóistállóból kiinduló tűz a város negyed részét elpusztította.

A tűz idején Helsinki Oroszország nagyhercegségének fővárosa volt, de a városban állomásozó orosz katonák nem siettek a tűz eloltásának megszervezésével.

Az újjáépítés teljesen új várost hozott létre. Ebben a legfontosabb szerep Carl Ludvig Engel német építészé. Ö 1815-ben kezdte el munkáját Helsinkiben és a főváros belvárosának mai, Önök kedves Olvasók közül is sokak elött ismert városképe neki köszönhető. 

Ouluban 1822-ben égett a város .

A városközpont  egymáshoz közel levő faházakban rohamosan terjedő tűz a katedrálist  elpusztította úgy, hogy csak a köböl épült falak maradtak meg.

A nagy tűzkatasztrófák idején sok tűzoltóra volt szükség. Így került sor az önkéntes tűzoltóság létrehozására.

Önkéntes tűzoltók Finnországban

Az önkéntes tűzoltós eszméjének bölcsője Amerikában van. A világ első önkéntes tűzoltó szervezetét Benjamin Franklin ( 1706-1790) alapította Philadelphiában 1736-ban. A The Union Fire Company nevü brigádban harmincan vettek részt.  

Finnország első önkéntes tűzoltói Turkuban kezdték el munkájukat 1838-ban. Az ötlet és a csoport alapítása Erik Julin ( 1796 -1874) gyógyszerésznek köszönhető.

Sokáig tartott, míg újabb egységek létesültek 1863-ban Poriban és Helsinkiben egy évvel később, 1864-ben.

Az önkéntes tűzoltók szövetségének adatai szerint 2019-ben 709 önkéntes tűzoltó csoport működött az országban.  Ezek főleg a ritkábban lakott területek tüzolási feladatait látják el. Hogy ez mit jelent? Azt, hogy Finnország lakosainak 46 %-a lakik ilyen helyeken, közelebbről az ország 95%-a ilyen területnek számít.  Ezekben a csoportokban 15 000 képzett, önkéntes tűzoltó működik állandó készenlétben

Milyen az önkéntes tűzoltók munkája?

Az önkéntes tűzoltók nem a tűzoltó állomásokon ügyeletesek. Ok riasztáskor a munkahelyükről vagy otthonról indulnak el a tűzoltó állomásokra, ahol munkaruhába öltöznek és azonnal indulnak a tűz helyére. Nevének megfelelően a munka teljesen önkéntes és mindig is -jelenleg is- legtöbbször teljesen ingyenes, fizetést ezért nem kap az önkéntes tűzoltó.  Az önkéntes tűzoltó szervezetek regisztrált egyesületek formájában működnek és azokhoz bárki csatlakozhat.

Akik aktívan vesznek részt ebben a munkában, azok egy bizonyos alapkiképzésen vesznek részt. Ezen kívül rendszeresen gyakorolnak és szakmai továbbképzőkön is részt vesznek.

Vannak nehezebb feladatok is, ilyen pl. a sűrű füstben végzendő oltás. Az ilyen tűzoltóknak finn nevük is van : savusukeltaja = füstbúvár. ők speciális tanfolyamot végeznek és erre a felelősségteljes munkára való alkalmasságukat külön tesztek segítségével is vizsgálják.

Itt említendő, hogy az önkéntes munka biztonsági szabályai azonosak a foglalkozászszerű tűzoltókéval. Különösen vidéken az önkéntes tűzoltók a hivatásosokkal azonos  munkakörülmények között végzik munkájukat.

Hivatásos tűzoltók Finnországban

Finnországban 3000 hivatásos tűzoltó dolgozik, közöttük 9 nő is  van. Ennek egyik oka, a tűzoltók fizikai erőnlétet felmérő teszt követelményeiben rejlik. Hogy milyen az ilyen felmérés az ezen a videon látható :  https://www.youtube.com/watch?v=N4oUcHdUsSM

Mi tartozik a teszthez ?

Fizikai teszt

Fekve kell kinyomni 45 kg súlyt egy perc alatt 25 -ször. Ugyanezzel a súllyal 23 guggolás- felállás  egy perc alatt. Húzódzkodás 6-szor. Hasizomgyakorlat 34 egy perc alatt. Futás – Cooper teszt – 12 perc alatt minimum 2800m és 200 m úszás 4.45 perc alatt.

A fenti teszt egyforma férfiaknak és nőknek! A tűzoltók biztonsági felszerelésének súlya  munkaközben eléri a 20 kg-t. 

Pszichológiai teszt is van, nem mindenki alkalmas erre a munkára.

A finn tűzoltók munkája olyan nehéz fizikai munka, hogy kevesen tudnak a nyugdíjas korhatárig dolgozni.  Régen a tűzoltók nyugdíjkorhatára 55 év volt, jelenleg ez 65 év, mint mindenki másé is.

Hivatásos tűzoltók fizetése Finnországban

Ehhez tudni kell, hogy Finnországban a tűzoltók egy része egyben mentős is. Ezek képzése főiskolán történik. A főiskola Kuopioban működik és 4 éves. Ide érettségizettek kerülnek be sikeres felvételi vizsga után.

 A tűzoltók kategóriájában több beosztás van, természetesen ennek megfelelően több fizetési osztályban van a besorolás. A legalacsonyabb kategóriában a bruttófizetés 3302 euro, a legmagasabb kategóriában – tűzoltó főnök- 4906 euro. Az adózás progresszív, azaz minél több a fizetés, annál magasabb a jövedelmi adó.

Önkéntes tűzoltói tevékenység = hobbi = társadalmi munka !

Mivel Finnországban az önkéntes tűzoltók ingyen dolgoznak , a munka egyben hobbi is. Hasznos hobbi. Ebbe a szórakozásnak is vehető tevékenységbe nálunk a gyerekek is részt vehetnek. Szinte minden egységnek van ifjúsági részlege is, melyben a részvétel ingyenes és a foglalkozás rendszeres a 17 éven aluli fiatalok részére. Nagyobb településéken a tevékenység olyan kedvelt, hogy nem egy helyen várólistát is vezetnek az érdeklődök részére.

Mit csinálnak a gyerekek a tűzoltóságnál ?

Foglalkozások minden héten vannak. Ilyenkor a fiatalok megtanulják a tűz pl. tábortűz biztonságos kezelését.

A különböző korcsoportokban kisebb tűzoltósé tevékenységet is tanulnak a gyerekek. Ilyen pl. a haboltókészülék kezelése, a tűzoltó – takaró használata vagy a tűz oltása vízsugárral. Mással is foglalkoznak, pl. elsősegély-nyujtást is tanulnak.  

Itt látható Salo városának önkéntes tűzoltóiról készült rövid film, mely bemutatja, hogy a gyerekek mivel foglalkoznak.

A tűzzel kapcsolatban Finnországban törvény is létezik

Tűz törvény – Palolaki

Palolaki. 465./1960 – Säädökset alkuperäisinä – FINLEX ®

Ebben fektették le az egyének  és vállalatok kötelességeit , melyek a tűz megelőzésére és az esetleges tüzesetekre való felkészülésre vonatkoznak. Finnországban tűz-riasztó a legtöbb lakásban megtalálható. Tűz vagy füst esetén éles, szaggatott hangjelzés riasztja a lakókat. Ez a kis szerkezet 2000 szeptember 1 óta kötelező minden lakásban. Nagyobb lakásokban több ilyen füst- tűzjelzö is van .  

Kedves Olvasók!

Befejezésül még csak annyit, hogy a finn önkéntes tűzoltók fúvószenekarai már az 1800-as évek óta gondoskodnak arról is, hogy a nehéz és fáradtságos  munka mellett kikapcsolódásra is legyen lehetőség.

A fenti képeken Tampere városának fúvósai láthatók . És itt hallhatók :

Mindnyájukat sokszor üdvözölve

Judit Mäkinen

Forrás:

• https://fi.wikipedia.org/wiki/Vapaaehtoinen_palokunta
• https://fi.wikipedia.org/wiki/Turun_palo
• https://fi.wikipedia.org/wiki/Helsingin_palo
• https://www.wikiwand.com/fi/Turun_historia
• https://agricolaverkko.fi/vintti/julkaisut/historiakone/dokumentti.php?id=29
• https://www.hel.fi/hel2/kaumuseo/1809sivut/Sederholmtarina%203.htm
• https://fi.wikipedia.org/wiki/Oulun_palo_1822
• https://www.mikkelinvpk.fi/historia
• http://firehistory.weebly.com/the-history-of-volunteer-firefighting.html
• http://www.palomuseot.fi/fi/page/578
• https://www.iltalehti.fi/kotimaa/a/5d0cbc1a-b32a-4c75-8445-39c72221b982
• https://www.kt.fi/tilastot-ja-julkaisut/palkkatilastot
• https://www.salonvpk.fi/nuoriso
• https://www.pelastustoimi.fi/turvatietoa/esta-palon-leviaminen/paloturvallisuuslaitteet/palovaroitin
• http://www.pirkanmaanpelastuslaitos.fi/TampereenVPK-773