Kedves Olvasók !

Mai levelem címe azért aktuális, mert a vírusjárvány miatt mindnyájunk körül kissé elcsendesült a világ. De vajon mit is jelent a csend nálunk Finnországban ?

Miért csendes Finnország?

Az ország gyéren lakott, a települések egymástól sokszor nagyobb távolságban vannak. A kisebb helyeken sincs magyar értelemben vett föutca, ahol a házak szorosan egymás mellett sorakoznak.  A családi házakat nem veszi körül kerítés , maximum élösövény. Szomszédok nem tartanak csevegö-kapcsolatot a kerítésen át.

Úgy középeurópai értelemben véve nincsenek nagy városok nálunk Ez azonban csak a lakosok számára vonatkozik, mivel az un. kis városok is nagy területen helyezkednek el. Pl: Kuusamo városa 4978,52 km2 alapterületü és lakosainak száma 15 135. Ezzel szemben Helsinkiben 655 281 lakos él 214,25 km2 területen.

Minden település körül sok az erdö, ,ezen a képen Jyväskylä városa látható a levegöböl nézve.

A forgalom kisebb, mint Európa fövárosaiban, a nehéz teherforgalom a föváros körüli országutakon zajlik, Így mindent összevetve Finnország sok más országnál már eleve sokkal csendesebb.

Finnek és a csend

Finn felfogás szerint a csend a béke és a természetes életorma mellett gazdagságot jelent, amiböl manapság egyre kevesebben részesülnek. A finn természet élö és egyben érintetlen csendet jelent. Finnországban több millió éves tavakkal és sziklafalakkal találkozik az utazó, az erdök egy része többszáz éve érintetlen ugyanúgy mint az abban élö állatok. Ezért finnek az erdöben általában csendesen viselkednek, nem kiabálnak egymásnak többszáz méterröl és ezzel tisztelik a természet békéjét.

Az erdön kívül egy másik hely ahol a finnek általában nem beszélgetnek, ez a szauna. Ettöl eltekintve azonban üzletfelek sokszor szaunában tartanak hosszú és bizalmas megbeszéléseket is. Meztelenül!

Ez külföldiek szemében teljesen érthetetlen viselkedés. De azt, hogy  a finn szaunának a szexualitáshoz semmi köze nincs a külföldiek legnagyobb része nem hiszi el. Addig míg nem volt 100 fokos szaunában. A fenti kép U.K. Kekkonen finn államelnök szaunájában készült egy tárgyalás alkalmával.

Külföldiek véleménye a finnek hallgatásáról

Minthogy sok kultúrában sokkal többet beszélnek, mint Finnországban, a finnek hallgatását sokszor félreértik az idegenek. Egy finn ha akkor hallgat, mig mások beszélnek odafigyel arra amit hall és nem szakítja félbe mindenféle kérdésekkel a beszélöt. Finn társaságban a hallgatás nem számít udvariatlanságnak. Ezért finnek teljesen természetesnek veszik a beszélgetések során fellépö hallgatást is.

A finnek hallgatását külföldiek sokszor tudatlanságnak és az önérzet hiányának tartják. Ez téves felfogás, akik így gondolkoznak azok nem tudják, hogy milyen az aktív csendesség. Finnek az ilyen hallgatást megértik és nem tekintik sem tudatlanságnak, sem pedig udvariatlanságnak.

A finnek un. hallgatagságának okairól

Finnország lakosainak legnagyobb része sokáig nem a nagyobb városokban élt. Vidéki gazdaságokban nem volt szükség csevegésre vagy un. lelkizésre a fö hangsúly a munkavégzésen volt. A városiasodással kapcsolatban új szokásokat kellett felvenni, azaz kialakítani.  Ilyen a “small talk”-nak nevezett beszélgetés, amit Finnországban még ma is sokan teljesen fölöslegesnek és üres,  semmitmondó halandzsának  tartanak. Ha valaki megkérdezi, hogy hogy vagy arra ugye általában nem vár a kérdezö más választ, mint azt, hogy köszönöm jól és erre a kérdésre nem is szokás a tényeknek megfelelö választ adni. De akkor mi szükség van ilyen kérdésre?

Egy másik oka a hallgatásnak az, hogy a finnek nem szeretnek semmiröl véleményt nyilvánítani, amiröl nincs biztos, megalapozott tudásuk. Inkább hallgatnak, minthogy “ lejárassák “magukat.

Finnek nem, akarnak semmilyen társaság központja lenni és ott jólértesültségükkel tündökölve kivívni mindenki csodálatát. Saját magukról a legkevesebben beszélnek társaságban, személyes életük részleteit, mind jó és kellemetlen élményeiket a legtöbben maguknak tartják meg.

Magyarok és a csend országa

Azt ugye tudjuk, hogy a finnek és a magyarok között nyelvrokonsági kapcsolatok vannak, sok magyar megfordult Finnországban is ismerkedve a rokonnép életével.

Kodolányi János (1899-1969) a jelenkor egyik legjelentösebb magyar írója a harmincas években járt Finnországban.  Hires könyvének címe foglalja össze itteni tapasztalatai közül a legfontosabbat: A Csend országa.

Finnország csendje és nyugalma nagy hatást tett rá. Ö az itteni csendet nem negatívumként értelmezte, hanem a béke és a természethez közeli életforma egyik fontos jelének tartotta.

Hang és csend

A hang nem szöges ellentéte a csendnek, a hang csendre is serkenthet. Gondoljunk csak a világ sok országában énekelt karácsonyi dalra : Csendes éj… Magyar gyerekek elöadásában itt hallható :https://www.youtube.com/watch?v=ESGOna3OYXg

Kövi Szabolcs ( 1972 – ) zenész és zeneszezö albuma Csend országa címmel jelent meg 2001-ben. Sikeres útja azóta is tart.

Szeretettel ajánlom mindazoknak a kedves Olvasóknak, akik nem csak a csendet, de a pánsíp hangját is szeretik. https://www.youtube.com/watch?v=geOncwOPaRQ&list=RDgeOncwOPaRQ&start_radio=1&t=0

A szerzö azt mondja, hogy ö a zene felemelö, pozitív hatására törekszik a lélek belsö csendjének birodalmába szeretné bevezetni a hallgatót.

A csend és a túrizmus

Sok milliós nagyvárosban, tengernyi ember között élök nem egyszer szeretnék kipróbálni, hogy milyen a finnországi csend. Ide érkezve azonban nem mindenki érzi jól magát, mert fél a csendtöl. Ilyen volt egy  holland társaság, melynek tagjai  egy napig bírták ki egy erdöben a finn nyaralót körülvevö csendet. Vagy az a japán túrista aki kétségbeesve nézett ki az ablakon a csendes tájra, ahol egy lelket nem látott.

Vannak azonban olyanok, aki szeretik és élvezik a csendet. Ezek keresik fel azokat a többnapos “táborokat”, melyeknek több szervezöje is van. Ezeket hívják

Hiljaisuuden rettriiti– Csendes napok

Finnországban már 30 éve müködik egy egyesület, a neve: Hiljaisuuden Ystävät ry = A csend barátai regisztrált egyesület.

Ez egy keresztény spiritualizmust ápoló egyesület, melynek célja a csend jelentöségének, megismertetése, egy pár napi, internet és okostelefonmentes  nyugalom segítségével  a hétköznapi rohanásban . Leginkább lelkigyakorlathoz hasonlítható, de a résztvevök mindenféle háttérrel rendelkezhetnek. Müködésének évei alatt az egyesület ismert lett az egész országban, elismerésül a Suomen Luonnonsuojeluliitto / Finn természetvédelmi szövetség   2015-ben díjazta az egyesületet. A díjat minden évben október 10.-én osztják ki Hilja névnapján.

Ez a nöi név a csendesség = hiljaisuus szóból vezethetö le és az 1900-as évek eleje óta használatos Finnországban. A nap egyben a csend napja az országban.

Van egy újfajta joga is Finnországban a neve: Hiljaisuuden jooga = A csend jógája. Megtalálható a facebookon is itt :https://www.facebook.com/harjunpaaheli/  Létrehozója és fejlesztöje Heli Harjunpää  evangélikus lelkész és jógatanár, a fenti linken a gyakorlatokat ö mutatja be.

Vannak más szervezésü csendes napok is, melyeknek nincs a vallással kapcsolatuk. A cél azonban közös, a belsö megnyugvás és béke elérése a csend segítségével. Egy kis szünet az idegességgel, a jövötöl való félelemmel és bizonytalansággal telített hétköznapok között.

Kedves Olvasók!

Finnország a csend országa sok látogatónak nyújt valami olyat amire otthonukban nincs lehetöségük. Ilyen a béke, nyugalom és a csend. Remélem, hogy Önök közül sokan fogják a jövöben ezt egy finnországi úton nálunk tapasztalni.

Judit Mäkinen

• Forrás:
• https://fi.wikipedia.org/wiki/Luettelo_Suomen_kaupungeista
• https://yle.fi/uutiset/3-6449583
• https://www.discogs.com/K%C3%B6vi-Szabolcs-A-Csend-Orsz%C3%A1ga/release/6520094
• https://suomenkuvalehti.fi/jutut/kotimaa/kykylla-voi-oli-vastaus-poliitikon-kummalliseen-kysymykseen-saunassa-saunassa-on-valittu-presidentti-ja-ratkottu-hallituskriiseja/
• https://www.youtube.com/watch?v=geOncwOPaRQ
• https://www.youtube.com/watch?v=geOncwOPaRQ&list=RDgeOncwOPaRQ&start_radio=1&t=0
• https://www.hiljaisuudenystavat.fi/hiljaisuuden-retriitti-mika-se-on/