Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra

 

Kedves Olvasók !

Ha Finnországról mint az ezer tó országáról beszélünk, beszélhetnénk arról is, hogy Finnország az erdök országa. Erröl szól mai levelem.

Finnország Európa legerdösebb országa

Ha valaki repülögéppel érkezik Finnországba és ott ablak mellet ülve kinéz, szinte csak erdöket lát. Ez a látvány különösen összel nagyon szép, mivel a lombos fák öszi színpompája és a tülevelüek zöldje felejthetetlen látványt nyújt.

 

 

Finnország alapterületének 73 %-a az erdö. Szakértöi vélemény szerint, ha az ország klímája nem lenne ilyen hideg és talaja nem lenne ilyen köves, az évszázadok folyamán már sokkal több erdöböl szántóföld lett volna. Az erdök megmaradását az is befolyásolta, hogy Finnország ritkán lakott ország, 1 km2 alapterületre 17 lakos esik.

Hogy mennyi itt az erdö, arra egy kis gyakorlati példa talán ez lehet: minden finnországi lakosra átlagban 4,1 hektár erdö jut.

Finnországban az erdöket zöld arany néven is ismerjük. A név egy ilyen címü, 1939-ben bemutatott nagysikerü filmnek köszönhetö. A filmet Valentin Vaala rendezte.

Fiatalok között kedvelt a zöld aranynak hívott fülbevaló is.

Az erdö hatása az egészségünkre

Finnországban ismert ténynek számít, hogy az erdönek kedvezö hatása van az egészségre. Hogy ezek mik, azt így foglalták össze:

Az erdönek vidámító hatása van, már 5-10 perces erdöben való tartózkodás  enyhíti  a depressziót. Az erdögazdasági kutatóintézet – Metsätutkimuslaitos – kísérlete szerint öt óra az erdöben csökkentette a városi stressz hatását, az erdönek észrevehetö nyugtató hatása  van.

Ezzel kapcsolatban alacsonyabb lett a vérnyomás, az erdö illata, a táj és az erdei hangok kedvezöen hatnak a pulzusra és lazítják az izmok görcsös állapotát. Már csak ezért is érdemes rendszeresen sétálni az erdöben.

Tari Haahtela professzor vizsgálatai szerint a városi környezet csökkenti a körülöttünk lévö mikrobákat és ezzel szervezetünk érzékenyebb lesz a különbözö gyulladásokra és allergiás állapotok is létrejöhetnek. Az erdöben az ember több mikrobával kerül l kapcsolatba és ezek hatására egy erösebb ellenállóképesség fejlödik ki. Ez a gyakorlatban az asztmás betegeknél észlelhetö, akikre a rendszeres erdei sétáknak kimutathatóan kedvezö hatása van.

Az erdö termékeinek jó hatása a bélmüködésre ismert. Erdei gyümölcsöket-és gombákat tartalmazó étrend a gyulladásos bélbetegségekre és a székrekedésre is jó hatással van.

Az erdöben való tartózkodás és az ottani séta a mozgás különbözö formái közül a legjobbak közé számít. Az egyenetlen talajon erösödik az egyensúlyozás biztonsága és ez jobb ” edzés” mint a kondicióterem futószalagján történö gyakorlás.

Megfigyelték azt is, hogy hosszabb távon a rendszeres erdei kirándulások az emberi kapcsolatokra is pozitívan hatnak. Ehhez hozzájárul a erdei csend és ezzel a meditálásra való lehetöség. Mindíg érdemes elgondolkozni azon, hogy mi lényeges és mi lényegtelen mind a munkahelyi, mind pedig az egyéni élet kapcsolataiban. Sokan az erdöben jönnek rá arra, hogy min érdemes változtatni és arra, hogy mik azok a változtathatatlan dolgok, miket úgy kell elfogadni, ahogy vannak.

Az erdö élesíti az agy müködését. Ez nem szólam vagy hiedelem, hanem bizonyított tény. Ezt használják fel már a gyerekek óvodai nevelésében is. Finnországban számos helyen vannak un. erdei óvodák = metsäpäiväkoti , ezekben a gyerekek az idö legnagyobb részét a természetben töltik.

Megfigyelték, hogy ezek az óvodások biztosabban és könnyebben mozognak, söt a kognitív képességeik is jobbak mint azoké a gyerekeké akik az óvodai napjukat leginkább bezárt helyen töltik. Az erdei óvodák gyerekeinek jobb az egyensúlyérzékük és a kordinációs képességük.

Végül.de közel sem utolsó sorban az erdönek az alvásra is hatása van. Friss erdei séta könnyebb elalvást és szebb álmokat nyujt. Van is egy finn szó a friss levegön való mozgásra és ez a happihyppely ( happihüppelü) azaz szószerinti fordításban:  oxigénugrálás. Mindenkinek ajánlatos, ilyen gyakorlat után altatószerre sem lesz szükség.

Kedves Olvasók !

A természetnek mindíg jó hatása van az egészségre, ezért a parkoknak is nagy a szerepük. De a parkok nem helyettesítik az erdöt. Finnország lakosai kiváltságos helyzetben vannak mivel minden lakott településhez közel van az erdö, elérhetö gyalog és biciklivel. Nem kell messzire menni – autóval – a kiránduláshoz. Talán ez is a magyarázata annak, hogy a finnek korra való tekintet nélkül élvezhetik a mindennapi mozgás örömét.

Milyenek a finn erdök?

Körülbelül harmincféle fa található a finn erdökben. Ezek legnagyobb része lombos fa. Tülevelü fáink a lucfenyö, boróka és az erdei fenyö.

 

Van még egy fa, ami föleg Ahvenanmaa -ban található, ez az európai tiszafa. Ezek közül az utóbbi és a boróka sokszor csak bokor nagyságú.

A lombos fák közül a leggyakoribb a nyírfa, melynek fajtáji közül a közönséges nyír = rauduskoivu (Betula pendula ) Finnország nemzeti fája. A másik nyírfától, aminek magyar neve molyhos nyír = hieskoivu (Betula pubescens) könnyü megkülönböztetni az ágak növésére és a levelek formájára figyelve.

Az erdök pozitiv hatása nem csak a friss levegönek és nyugodt atmoszférának köszönhetö. Biztosra veszem, hogy ebben magának a zöld színnek is van jelentösége

A zöld szín az élet színe. Világviszonylatban is a biztonságot jelenti, gondoljunk csak a közlekedési lámpákra.

 

A legtöbb kórházban zöld köpenyben operálnak a sebészek, sokszor zöld csempe fedi a mütök falait.

Zölddel jelzik a kijáratok helyét is lépcsöházakban, mozik lámpáin. Finnországban a szabadba vezetö emelet helyét zöld gombbal jelölik a liftekben is

Kié a finn erdö ?

Finnország erdeinek 60%-a magánszemélyek birtokában van.  Statisztikai adatok szerint kb. 632 000 személynek van legalább 2 hektár erdeje. A finn állam tulajdona 4 millió hektár erdö, ezen kívül különbözö cégek, egyházközségek és járások is erdötulajdonosok,

Finnországban mindenkinek joga van a természethez, ezt az un

Jokamiehen oikeus = mindenki joga

Ez többek között azt jelenti, hogy az erdöben való tartózkodáshoz nincs szükség az erdötulajdonos engedélyére. Ez azonban nem jelenti azt, hogy bárhol lehet sátorozni vagy tüzet gyujtani.

Mit szabad ?  

Mozogni/közlekedni gyalog,sível és biiciklivel az erdön mezön és a vizen csónakkal /hajóval. Szabad lovagolni, átmenetileg éjszakázni. Szabad szedni erdei bogyókat, gombákat és olyan virágokat amik nem tartoznak a védett növényekhez. Szabad horgászni és halászni bizonyos feltételek mellett, ezekröl pontos utasítások találhatók internetes portálokon.

Mit nem szabad?

Járkálni, sátorozni, gombászni mások udvarán és házának legközelebbi környezetében .Járkálni/ közlekedni  vetések között és müvelt földeken. Nem szabad növekvö fákat kivágni, vagy elvinni száraz vagy kidölt fát. Nem szabad mohát és zuzmót gyüjteni és más földjén tüzet gyújtani. Szemetelni az erdöben, motorbiciklivel közlekedni az utakon kívüli terepen. Zavarni fészkelö madarakat vagy azok fiókáit, rongálni a fészkeket vagy azokból tojásokat gyüjteni nem szabad. Tilos halászni mással, mint gilisztás horoggal és vadászni engedély nélkül.

Nem szabad kutyákat szabadon engedni strandokon, gyerekek játszóterein vagy sportpályákon. Kutyát nem szabad szabadon sétáltatni március 1- augusztus 18 között.

Talán soknak is tünnek ezek a tilalmak, de a gyakorlatban ezek olyan dolgok, amiket itt a legtöbben természetesnek tekintenek.

Kedves Olvasók !

Befejezésül még annyit, hogy Finnország jóléte az erdöktöl függ. Nem csak a fa értékéröl, a faipar sokoldalúságáról van szó, hanem az erdöknek a levegöszennyezésben és ezen keresztül a klímaváltozásban is nagy szerepe van.  Ezért is hívják itt az erdöket ”hiilinielu”-nak szabadon fordítva széndioxidtorok-nak.

Remélem, hogy Önök közül többen is vannak azok, akik sétáltak finn erdöben és még többen vannak azok, akiknek erre a jövöben lehetöségük lesz.

 

Judit Mäkinen

.Forrás:

• http://www.metla.fi/suomen-metsat/
• https://fi.wikipedia.org/wiki/Suomen_mets%C3%A4t
• https://www.aivoliitto.fi/aivoterveys/artikkelit/metsa-rauhoittaa-stressaantuneet-aivot/
• https://www.duodecimlehti.fi/duo14421
• https://taigachild.fi/paivakoti-meni-ihan-metsaan/
• https://www.luke.fi/tietoa-luonnonvaroista/metsa/puulajit/
• http://www.luontoportti.com/suomi/fi/puut/manty
• https://www.sedu.fi/fi/Tuomarniemen-puulajipuisto-/45
• https://askelterveyteen.com/varien-psykologia/
• https://pxhere.com/fi/photo/1271077
• https://yle.fi/aihe/artikkeli/2012/12/10/varit-ovat-ikivanha-visuaalinen-kieli
• https://www.piqsels.com/fi/public-domain-photo-fjvpq
• https://www.mhy.fi/metsatietoa
• https://www.vantaa.fi/instancedata/prime_product_julkaisu/vantaa/embeds/vantaawwwstructure/138785_jokamiehen_oikeudet_esite_A6_web.pdf