Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra

Kedves Olvasók !

Ha valaki Finnország nevét hallja legtöbbször az „Ezer tó országa „ jut Az eszébe. De vajon mi van e mögött ? Erröl szól mai levelem.

Egy kis háttér

Finnország nemzeti költöje Runeberg Maamme laulu / Vårt land / Országunk dalának tizedik szakasza így kezdödik  : Ö svédül írta  :O land, du tusen sjöars land, Der sång och trohet byggt,

Finnül így szól “Totuuden, runon kotimaa, / maa tuhatjärvinen – és magyarul az én fordításom: Ó ezer tó országa, vers és igazság hazája.

Ennek a versnek elsö és utolsó szakasza Finnország himnuszának szövege.

Nagybritanniában az M. Harald & Son kiadó 1899-ben angol túristák számára kiadott utazási könyvének neve : Finland : the land of a thousand lakes- Finnország az ezer tó országa volt. Ebben a könyvben Runeberg versének mind a 11 szakasza megjelent angol fordításban.

Az „ezer tó országa „ név azóta általánossá vált, holott közel sem ezer tó létezik Finnországban.

Finnország tavainak száma

Finnországban 187 888 minimum 5 ár nagyságú tó van, az egy km2-nél nagyobb tavak száma 2 609 és 46 olyan tó van,melynek alapterülete több mint 100 km2. Itt jegyzem meg az összehasonlítás kedvéért, hogy a Balaton alapterülete kb. 592 km2

Milyen a finn tavak vizének minösége  ?

Nagy általánosságban azt lehet mondani, hogy a finn tavak vize tiszta. Évszázadokon át itta a lakosság a tavak vizét mindenféle elökezelés nélkül.

Jelenleg azt ajánlják, hogy a tavak vizét nyugodtan lehet használni mosásra, mosogatásra, öntözésre vagy szaunában söt az újkrumpli megmosására is.

Ezzel szemben nem ajánlatos egyenesen inni a tavakból. Ennek okául felhozzák, hogy a tavak menti legelökröl és a partokkal határos szántóföldekröl szivárognak a vízbe a szennyezö anyagok pl. trágyalé és mütrágyamaradváyok.

Milyen mélyek a finn tavak ?

 E.Kuusisto és J.Hakala írtak 2008-ban arról, hogy elöször 1856-ban mérték meg Tampereben a Pyhäjärvi mélységét,. Ennek a tónak legmélyebb része 50,1 m mély.A tavak mélységének feltérképezése a mai napig nem teljes, ennek oka a nagyszámú tó, melyek közül a 200 hektárnál nagyobb tavakról tudjuk a legtöbb adatot.

Sajnos 2008-ban a SYKE = Suomen Ympäristökeskus = Finn környezetvédelmi központ döntésénekj értelmében a tavak mélységének rendszeres és szervezett.feltérképezését megszüntették.

Finnország legmélyebb tava a 119 km hosszú Päijänne tó, mely 95,3 m mély.

Milyen a finn tavak vízének hömérséklete ?

 Egy régebbi Finnországról szóló magyarul írt beszámolóban azt olvastam, hogy az itteni tavak vize olyan hideg, hogy fürdésre alkalmatlanok. Ehhez azt szeretném hozzáfüzni, hogy a tavak vizének hömérséklete az országrész és az idöjárás függvénye. A felszini vízréteg sokkal melegebb, mint a mélyebb, a szél felkorbácsolja a vizet és ezzel lehülést okoz.

Idén, 2020 júniusában három hétig tartó kánikula volt Finnországban. Juhannus idején – június végén – Dél- és Közép-Finnország egyes helyein 20 C fokos volt a tavak  vize – fürdésre nagyon alkalmas.

Azt is érdemes figyelembe venni, hogy a finnek általában szaunázáshoz kapcsolódva fürdenek a tavakban. A 80 C fokos szaunából a 14 fokos vízbe fürödni jó érzés, a víz egyáltalán nem tünik hidegnek.

Érdekes megfigyelni, hogy a gyerekeket a hüvösebb viz sem zavarja. Még libabörösen is azt válaszolják, hogy nem fáznak .

Milyenek a finn tavak télen ?

 Úgy általában elmondható, hogy a finn tél olyan hosszú és olyan hideg, hogy az ország tavait télen jégpáncél fedi. Ezen a tényen az utóbbi években a klímaváltozás hatása érzödik, egyáltalán nem biztos, hogy az ország déli részén befagynak-e a tavak és ha képzödik is jégréteg  rajtuk, az milyen vastagságú lesz.

Ez azért is fontos, mert a befagyott tavak jegén közlekedni is lehet , lovas – vagy motoros szánnal,  söt teherautóval is . A szigeteken épült nyaralók – mökki- építöanyagát leginkább télen szállították az építkezés helyére- a befagyott tó jegén közlekedve.

Közelekedni lehet autóval, söt teherautóval is . Ilyen lehetöség van pl. Oulu városa és  és Hailuoto szigete között.

A befagyott tó sportolási lehetöséget is biztosít. Finnek szívesen sielnek a befagyott tavakon. Van azonban olyan tó is, ahová külföldröl érkeznek túristák – korcsolyázni ! Ez a tó a Kuopioban lévö Kallavesi nevü tó . Ennek a tónak jegén holland túristák rendeznek korcsolyaversenyeket, söt mindenki részére gyorskorcsolyaversenyeket és korcsolyamaratont is.

Holland sportolók 1984-ben vették fel a kapcsolatot Kuopioval . Ennek a finn városnak régi hagyományaivannak, Kuopioban az elsö korcsolyaegyesületet- Kuopion Luisteluseura – 1900-ban alapították .

Jégmaraton versenyen  nem csak korcsolyával, hanem biciklivel is részt lehet venni.

Finnországban a halászat télen sem szünetel. Ennek föleg két formája van. A sporthorgászok kis lékeken át eresztik le a horgot, ennek neve: pilkkiminen.

Halásznak a befagyott tavak jege alatt hálóval is. Hogy ez hogyan történik arról itt látható egy kis film.

https://www.youtube.com/watch?v=ldvVR9swUUc

 Befejezésül egy pár szó Finnország egyik legjelentősebb taváról

A Saimaa tóról.

Ez a tó Finnország legnagyobb és európai sorrendben a negyedik legnagyobb európai tó. Alapterülete 4400 km2, partjainak összhosszúsága 13 700 km. Legnagyobb mélysége 84 méter.

Egy óriási, összefüggő, jégkorszaki eredetü  tórendszerröl van szó, mely vizét legnagyobb mértékben a Pielisjoki nevü folyóból kapja. Levezetö folyójának neve  Vuoksi, vizét a Nevajoki viszi a tengerbe.

Finnország nagyobb városai közül Lappeenranta, Mikkeli és Joensuu épültek a Saimaa tó partján.

A Saimaa tó rendkivüli jelentösége részben  az abban élö édesvizi fókáknak köszönhetö.

Lappeenranta városánál kezdődik a

Saimaa csatorna, mely Viipuri városánál éri el a Balti tengert. Viipuri Finnország második legnagyobb városa volt, jelenleg Oroszországhoz tartozik.

Az 1856 szeptember 7.-én ünnepélyes keretek között felavatott csatorna 59, 3 km hosszú. A csatorna a cári Oroszország  erejét és dicsőségét szimbolizálta, mint tudjuk Finnország abban az idöben Oroszországhoz tartozott,A csatorna  föleg teherforgalmat bonyolít le, de aktiv része a türizmusnak is. Építése óta több javításon esett át, szélesebb és mélyebb lett. A hajóforgalom  több zsilipen át történik, hogy ez milyen arról ezeken a filmeken lehet tájékozódni

• https://www.youtube.com/watch?v=gyw2LtC7qoc
• https://www.youtube.com/watch?v=VbUFIXYlXsQ

Kedves Olvasók !

„Finnország, az ezer tó országa „ tavainak sokfélesége lenyügözö. Idén, amikor a virusjárvány miatt a külföldi utazások lehetösége erösen korlátozott,  nagyban nött a belföldi túrizmus . Ìgy most érkezett el az ideje annak, hogy a finnek is jobban megismerjék saját hazájukat. Hogy az milyen, azt egy közismert finn mondás tömöríti : Oma maa mansikka, muu maa mustikka” , magyarul : A saját országunk  eper, más országok: áfonya. Azaz pontosabban : Mindenütt jó, de legjobb otthon !

Judit Mäkinen

• Forrás:
• https://www.maanmittauslaitos.fi/ajankohtaista/suomi-57-000-168-000-jarven-maa
• : https://sananjalka.vuodatus.net/lue/2005/12/maamme-6-12-2005
• https://www.aamulehti.fi/a/23761367
• https://www.natureandwinetravel.com/balaton-jarvi-unkarihttps://www.maanmittauslaitos.fi/ajankohtaista/suomi-57-000-168-000-jarven-maa
• https://yle.fi/uutiset/3-11372938
• https://www.kirjastot.fi/kysy/kuka-kaytti-ensimmaisena-suomesta-ilmaisua
• https://bin.yhdistysavain.fi/1588164/2YmA6Mjf3lKiEUbG2wHj0SpIeg/Marathon-historia-8.3.2018.MH.pdf
• https://www.etlehti.fi/artikkeli/poistetut/muut/ajankohtaista/aiotko_pilkille_tassa_armoitetun_kalamiehen_vinkit
• https://www.savonsanomat.fi/savo/Vaajasalon-j%C3%A4%C3%A4tie-avattiin-uudelleen-%E2%80%93-autoilijoiden-pysytt%C3%A4v%C3%A4-tiell%C3%A4-j%C3%A4%C3%A4-voi-olla-petollisen-ohutta/1325582
• https://www.ess.fi/paikalliset/158899
• https://www.ess.fi/paikalliset/158899
• https://www.hagerlund.net/fi/oittaa
• https://fi.wikipedia.org/wiki/Saimaa
• https://www.flickr.com/photos/liikennevirasto/29091332207