Kedves Olvasók !
Ha valaki azt mondta volna nekem 2009 novemberében – elsö levelem írásakor – , hogy többszáz levelet fogok írni Finnországról , egyszerüen azt válaszoltam volna neki, hogy ne vicceljen. És most örülök annak, hogy senki sem kommentálta az elsö levelemet, hiszen a 300. levelemet kezdem el.

Egy kis háttér
Közeli baráti körömnek már régebben írtam leveleket Suomi-Finland címmel általában csütörtökön a finn mondás szellemében : Torstai on toivoa täynnä – a csütörtök reménnyel van tele. Ezt a mondást azért is tartom fontosnak, mert az optimizmus mindenben segítségünkre van, egészségesebbé teszi az embert mind fizikailag mind pedig pszichésen.
Az elsö Finnországi levél 2009 öszén egy kedves ismerösöm Zsuzsanna biztatására indult el a Magyar-finn társaság oldala körmendi szerkesztöjének címezve ebben megkérdezve öt, hogy vajon érdekli-e az ilyen típusú levél. Igenlö válasza után kezdtem el rendszeresebben gyüjteni az anyagot Finnországról, arról az országról, melyet ma már 56. éve a hazámnak nevezek.

A kérdésre azért is szükség volt, mert nem terveztem mást, mint információt, objektív és lehetöleg sokoldalú információ írását Finnországról elkerülve mind a politikai kérdésekkel mind pedig személyes életem eseményeivel való foglalkozást.

Sokan írnak a szociális fórumokon magánéletükröl, mondanivalójukat családi képekkel füszerezve  ezzel tartva a kapcsolatot messzire szakadt családtagjaikkal.  Úgy látszik, hogy azok, akik magánéletük és családjuk minden mozzanatát közlik a számukra nem egyszer ismeretlen nyilvánossággal is,  többezer olvasót mondhatnak magukénak , hiszen az emberi kíváncsiságnak nincsenek határai.

Ez nem jelenti azt, hogy kivétel vagyok, nem söt ellenkezöleg én is nagyon kíváncsi vagyok. Fiatal diplomásként egy új országba kerülve elsösorban arra voltam kíváncsi, hogy hova hozott a szívem. Érvényesíteni akartam Finnországban érvénytelen friss , magyar orvosi diplomámat, meg akartam ismerni Finnország tájait és kultúráját meg akartam tanulni az ország mindkét hivatalos nyelvét röviden mondva be akartam illeszkedni az itteni társadalomba annak hasznos, dolgos tagjaként. Ez azonban nem jelentette azt, hogy pár éves finnországi élet után már kerestem volna a magyar szavakat vagy jelenleg, több évtizedes finnországi élet után törve és idegen kiejtéssel beszélném magyar anyanyelvemet.

Röviden összefoglalva elértem azt, amire törekedtem. Örömmel írom, hogy kitartó, szívós és szorgalmas munkával másfél évi finnországi tartózkodás után letettem a követelt vizsgákat és  honosították a diplomámat. Itteni életem 4. évében finn nyelven védtem a Helsinki egyetemen doktori értekezésemet, esküdt nyelvfordító vagyok finn-magyar vonalon és az idegenvezetöi vizsgát is letettem már 40 évvel ezelött – ide vezetett a kíváncsiság – négy nyelven. Közben a családom is szaporodott,  öt felnött unokának örülhetek. Negyven évig tartó szakmai munka után lettem finn nyugdíjas 65 éves koromban.
De mai levelem célja nem az, hogy elsösorban magamról írjak.

Magyar-finn-magyar barátság
A magyar-finn barátság hosszú múltra tekint vissza . A kapcsolattartásnak sok formája volt régen is, nyelvészek, irodalmárok leveleztek egymással, kölcsönösen fordítva irodalmi müveket és jártak a baráti országban már évszázadokkal ezelött. Reguly Antal finnországi utazása és érdemei sokak elött ismerösek, Viljo Tervonen fordítói- irodalmi munkássága a klasszikusok közé sorolható. Neki különösen hálás vagyok, mivel ö volt az elsö finn tanárom.Tervonen

Voltak évtizedek elött fiatalok közötti levelezések olyanok között akik soha nem találkoztak egymással és voltak ilyen levelezések alapján született életreszóló barátságok is. Ezek jelentöségét csak most ismerjük fel, hiszen akkor a kapcsolatokat többek között nem a skype vagy az instagram és facebook segítségével tartották ébren. És nem kétórás repülö út választotta el a barátokat egymástól.
Finnekkel nem könnyü megismerkedni, még nehezebb összebarátkozni, de a finn- magyar személyes, a testvérvárosi kapcsolatok segítségével kötött barátságok jelenleg is évtizedes múltra tekintenek visza.
Szükségben ismered meg a barátodat – Hädässä ystävä tunnetaan
mondják Finnországban, ennek kézzelfogható példáit a történelem viharos éveiben, a finn téli háború vagy a magyarországi 1956-os szabadságharc idején találják meg azok, akik közelebbröl is érdeklödnek a történelmi tények iránt.

Finnországi levelek
Észrevettem azonban, hogy minden kapcsolat ellenére is erösen korlátozottak a Finnország után érdeklödök Finnországra vonatkozó ismeretei. Keringenek mindenféle sztereotipiák a messzi, sötét, hideg, ritkán lakott és idegen tájakról, havas telekröl, furcsa ételekröl, a  szaunakultúráról, az ezer jéghideg vizü, fürdésre alkalmatlan tó országáról annak zárkózott, befelé forduló, alkoholt kedvelö lakosairól és nem utolsó sorban a nehéz finn nyelvröl. Ezért kezdtem el írni a Finnországi leveleket azzal a céllal, hogy hiteles forrásokkal alátámasztva , objektíven és lehetöleg sokoldalúan írva Finnországról közelebb hozzam Önökhöz az igazi Finnországot, az én hazámat.

Ezt azért is tartottam fontosnak, mert sokan vannak azok, akik már az észak szótól is irtóznak : ” Mi csak délre szeretünk utazni ” felkiáltással. Pedig az észak sok gyönyörü tájat rejteget azok számára akik érdeklödnek a természeti szépségek iránt.
Az elsö 120 levél a Magyar-finn társaság honlapján, a lap szerkesztöjének köszönhetö kiállításban jelent meg. Több olvasóra törekedve a 121. levéltöl kezdve a szerkesztést egyedül csinálom, a levelek megtalálhatók önálló blogként és a facebookon is megjelennek.

A Finnországi leveleket megpróbáltam rendszeresen írni témák köré csoportosítva. ìgy került sor Finnország világöröksége objektumainak bemutatására 7 levél formájában 2010-ben. Minden levél egy objektummal foglakozik részletesebben.

Suomenlinna a világörökség része

Finnország összes tájegységéröl 2012 – 2013-ban írtam összesen 22 levelet. A tájegységek nevük szerint abc sorrendbe szedve mutatkoznak be az olvasónak. A központok, a tájegység ”saját ” címere, dala, virága, köve, madara minden levélben említésre kerül.

Finnország tájegységei

Három levélben mutattam be Finnország népviseleteit , Finnország nemzeti szimbólumainak ismertetésével 7 levél foglalkozik. Minden szimbólumról részletesen írtam 2016-ban.

A nemzetközi elismerést és sikert kiváltott finn iskolarendszerrel több levélben foglalkoztam, a különbözö tipusú iskolákkal, az oktatási módszerekkel és a számítógépes oktatásról és vizsgáztatásról is lehet leveleimben tájékozódni. Meg lehet ismerkedni a felnötteket sokoldalúan müvelö akadémiai szervezettel is.

Finnország centenáriuma 2017-ben volt.

Abban az évben a Finnországi levelek blogja a hivatalos, országos Suomi 100 program része volt; egyetlen nem finn nyelvü levélsorozat. Ebben az évben 115 bejegyzéssel igyekeztem közelebb hozni Önökhöz Finnországot. A levelek a Valtioneuvosto – Államtanács engedélyével és hozzájárulásával szerepeltek a programban és abban az évben a Suomi 100 kezdettel indult leveleim az ünnepi év  hivatalos logóját is használhatták. Ennek és a következö évben kapott Kunniakirja – Díszoklevélnek nagyon örülök és különösen annak, hogy magyarul írt leveleim ilyen nyilvánosságot értek el.

• 

  Díszoklevél

Az 2017 – ben írott levelek sokoldalúan foglalkoztak azzal, hogy milyen szervezetek és milyen magánszemélyek hol , mikor és hogyan ünneplik a független Finnország születésének 100. évét. Az egész ország ünnepelt, nagyok és kicsik, fiatalok és öregek, egészségesek és betegek,  a finn  ipar,  kereskedelem, kultúra és müvészet éve volt 2017, az év jelmondatának : Yhdessä = Együtt szellemében.
Ez az év egyben ismét példaképe volt a finn összefogásnak és a nép egységének a hagyományok tiszteletének és fenntartásának valamint az erre való nevelésnek. 

 

Mód volt megismerkedni a különbözö szaunatipusokkal és a szaunázással kapcsolatos finn szokásokkal is. 

Több levélben foglalkoztam a finn zenei élettel, annak különbözö formáival, a zenei fesztiválokkal, kórusok életével, a finn tangóval. A legismertebb finn zeneszerzö Jan Sibelius Opus 1. karácsonyi dalait egyenként  ismertettem és egy hosszú levélben írtam a kantele-röl Finnország nemzeti hangszeréröl.

Beszámoltam a magyar Szilvay fivérek finnországi, úttörö zenepedagógiai munkájáról, mely Kodály Zoltán módszerét alkalmazva világsikereket ért el a finn fiatal vonósok – Juniorjouset- zenekarával .
A zenével kapcsolatos leveleim megjelentek Magyarországon a Parnasso nevü zenei szakfolyóiratban is, ezért köszönet illeti a föszerkesztöt: Zelinka Tamást.

Finnországban magyar sikerek is születtek, ezekröl is tájékoztattam az olvasókat. A tájékoztatás közel sem teljes, de kiemelném a következöket:
Galambosi Bertalan a füszernövények termesztésében ért el nemzetközi elismerést kivívó sikereket, Pálfalvi Melinda nemzetközi versenyen aranyérmet nyert cukrász, Vilisics Ferenc kolbászsütöversenyen nyert elsö díja egy nagysikerü vállakozás alapja lett.
Iittala-ban rendezték 2019-ben az üvegfúvás világbajnokságát, a világbajnok Nagy József mester lett, a második helyen is magyar versenyzö végzett : Ujfalusi József.
Finnország színeiben több magyar származású  sportoló is eredményes közöttük Oláh Benedek– alias Pentti – az asztali tenisz többszörös finn bajnoka.

Leveleimben beszámoltam magyar müvészek itteni kiállításairól, magyar kórusok finnországi szerepléséröl, a Magyar Foltvarró  céh Finnországban tartott kiállítással öszekötött sikeréröl.

Mindenféle apró hír.

Ez most  a 300. számozott levelem.De ezeken a leveleken  kívül több mint 400 apró, számozatlan bejegyzéssel igyekeztem közelebb hozni Önökhöz Finnországot. Ezek egy része a” mindenféle” szóval kezdödik. 

Írtam mindenféle barátokról, ajándékcsomagról, vendégröl, légyröl, furcsa finn bajnokságokról, alternativ ételekröl, világszépekröl, kávéházakról ,söt óriási zöldségekröl is.

Nagy öröm számomra, hogy karácsony táján több magyar konyhában illatoznak a finn datolyás kuglófok, többen is megsütötték már az áfonyás pitét vagy a citromos kuglófot leveleimben leírt receptek segítségével.  

A Turkuban december 24.-én  nyilvánított Karácsonyi békenyilatkozat évszázados hagyományát követve az év utolsó levelében leírom a nyilatkozat szövegét saját magyar fordításomban. A következö év elején pedig egy magyar költö soraival üdvözlöm az új évet ismertetve az új évben  várható változásokat.   

Kedves Finnországi levelek Olvasói !

Röviden  összefoglalva elmondhatom, hogy ezeket a sorokat írva boldog vagyok. Boldog vagyok azért, hogy egy kis ötmilliós  országról egy kis nyelven írt leveleimnek  több mint ötven országban vannak olvasói. És ezzel kapcsolatban örülök a mai technikai lehetöségek adta kommunikációnak.

Ez nekem a mai, 80. születésnapomon a Jóisten adta egészségemen és a családomon  kívül a legnagyobb ajándék.Mert ugye az úgy van, hogy az embert a kis dolgok teszik boldoggá, a kis vágyak beteljesülése az öröm és megelégedettség forrása  .

 Végezetül még csak annyit, hogy a kis dolgoknak addig nincs semmilyen jelentösége, amíg mi észre nem vesszük azokat. Kívánom Önöknek, hogy vegyék észre a kis dolgokat, az apró százszorszépeket  és katicabogarakat, a csillagos ég  legkisebb, fénylö csillagait. Keressék az örömet a legközelebbi környezetükben, örüljenek a barátoknak .

Megköszönve a Finnországi levelek iránti érdeklödést,  mindnyájukat szeretettel üdvözölve

Judit Mäkinen