Mi az, hogy finn sisu ? 299.levél

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra

Kedves Olvasók !

Sokszor elhangzik egy kérdés : milyenek a finnek ? És sokan ismerik a finnekkel kapcsolatban azt a szót, hogy Sisu ( sziszu) , ami a finneket jellemzi. De mit is jelent ez a szó ? Röviden : Läpi harmaan kiven =Keresztül a szürke sziklán . Erröl szól mai levelem.

 Sisu itt, Sisu ott, Sisu mindenhol

Röviden összefoglalva a sisu bátorságot, meghátrálást nem ismerö harcrakészséget és vasakaratot, nem egyszer szívós kitartást söt szinte önfejüséggel határos , megalkuvást nem ismerö tulajdonságot jelent.

A sisu-ra büszkék a  finnek,  Finnországban az élet minden területén megtalálhatjuk ezt a szót

Sisu a neve a terepjáró teherautómárkának és az egyik finn jégtörö neve is Sisu

Ezen kívül számos sportegyesület neve Sisu, ilyenek vannak többek között Hämeenlinna- -ban, Tampere-ben és Seinäjoki-ban .

 

Találkozunk a SISU névvel Ázsiában , ahol egészen mást rövidítenek így : Sanghai International Studies University.98651623159eee5d39eed2Finn történelmi példa arra, hogy mi a sisu a II. Világháborúval kapcsolatos . A finnek hazájukat  minden áron, minden áldozattal és minden ellenséggel szemben védö háborúja a finn  sisu egyik legmeggyözöbb bizonyítéka.

De a sisu nem veszett ki , a fiatal generációban is számos példát találunk erre . Mai levelemben közelebbröl egy példával szeretném Önöket megismertetni .

Mai fiatal mint a sisu megtestesítöje

A neve: Arttu Silander, aki idén tavasszal érettségizett  Rauma város gimnáziumában.

Rauma Finnország egyik legrégibb tengerparti  városa, 1442-ben alapították Dél-Satakunta tájegységében található, Helsinkitöl kb. 250 km-nyi távolságban északnyugat irányban.  Régi része – Vanha Rauma –  a világörökség finn objektumai közé tartozik. Lakosainak száma 39 190.

Aettu Silander

Arttu Silander

Arttunak az érettségivel kapcsolatosan a  többiektöl megkülönbözetö formára volt szüksége, mivel ö születése óta látássérült, egy írott szövegböl három szót tud egyszerre megkülönböztetni. A vakok Braille írását nem tanulta meg – annak ellenére, hogy ajánlották neki – egyenlöre szükségtelennek tartja, mivel a betüket és a színeket látja..

Finnországban az érettségit nem kell minden tantárgyból egyszerre letenni. Erre az ad lehetöséget, hogy az egyes tantárgyakat szakaszonként tanulják intenzíven és nem tanulnak egyszerre minden tantárgyat. Így pl. Arttu, aki  tavaly az öszi félévben már elvégezte a svèd nyelv és a földrajz egész évi  tananyagát, ezekböl az ösz végén már érettségi vizsgát – irásbelit, Finnországban nincs szóbeli érettségi – tehetett. Hogy ez hogyan sikerül azt csak akkor tudja meg a vizsgázó diák, ha minden tárgyból érettségizett.

Így került sor a többi tantárgyra idén tavasszal, ezek a finn nyelv és irodalom, a történelem és a matematika voltak. És Arttu érettségije sikeres volt !

A Központi Érettségi Vizsgabizottság engedélyével, Arttu több idöt fordíthatott az írásbeli vizsgákra, mint a többiek – egy régebbi levelemben már írtam, hogy jelenleg Finnországban az egész érettségi vizsga számítógépeken át történik – és azt is megengedték, hogy a szövegolvasáshoz nagyító-programot használjon.

Ez talán egyesek részére könnyünek és egyszerünek hangzik, de nem így van. Nagy türelemre és erös akaratra volt Arttunak szüksége.

Míg a többi diák az Abitti nevü számítógépes rendszerben egyenesen látta a feltett kérdéseket és azokra ugyanott válaszolt Arttu elöször megnézte a kérdéseket a nagyító segítségével felnagyított szövegen, majd egy másik oldalon válaszolt ezekre. A nagy betük miatt a szöveg olvasása sokkal lassabban haladt, nem is beszélve arról, hogy egyszerre csak három szót látott. A két oldal között ide-oda ”lapozgatás ” is idöbe telt.

A matematikai feladatok föleg geometriával foglalkoztak, azaz képek voltak a megoldandó feladatok.

Arttu útja nem vezetett nyílegyenesen gimnáziumba

Arttu az általános iskola után eredetileg nem akart gimnáziumba menni, inkább szakmát választott és gépész szeretett volna lenni. Amikor leendö szakiskolájával ismerkedett, az ottani oktató azt mondta neki, hogy látássérülése miatt ö saját magát és másokat figyelembe véve is gépészként biztonsági veszélyt jelentene. Ezért Arttu nem mehetett gépésztanulónak. Hogy gondolkozási idöt nyerjen a pályaválasztást illetöleg,  gimnáziumban kezdett tanulni. Finnországban  9 éves általános iskola után a gimnázium 3 évi tanulást jelent. Erröl most az a véleménye, hogy szerencséje volt, a gimnázium egy nagy ugrást jelentett neki elörefelé.  Gimnáziumi érettségi után föiskolán folytathatja tanulmányait

Kedves Olvasók !

Ez a fiatal az én szememben  a finn sisu mai, modern megtestesítöje.

Arttu Silander a legnagyobb elismerést egy tanárnöjétöl Mia-Riika Heinonen-töl kapta. Ö így nyilatkozott róla : ” Ezen a fiatalon keresztül  megértettem, hogy mi a finn sisu, a satakuntai önfejüség és egy fiatal ember határtalan hite abban, hogy valamikor az irány megváltozik és az élet igazságossá válik”.

Ha Önök között vannak olyanok akiket érdekel a teljesen számítógépeken át történö finn érettségi szeretettel ajánlom alábbi levelemet olvasásra:

https://finnorszagilevelek.com/2018/05/14/erettsegi-vizsga-finnorszagban-234-level/.

 

Judit Mäkinen

 

Forrás:

2 thoughts on “Mi az, hogy finn sisu ? 299.levél

  1. Kedves Judit!
    Becsülni való a fiatalember célirányossága, bátorsága.
    Sok sikert és áldást az ő és hasonló fiatalok életére.
    Szeretettel. Lia.

    Kedvelés

Hozzászólás a(z) finnorszagilevelek/letters from Finland/kirjeitä Suomesta bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.