Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra

 

Kedves Olvasók !

Az utóbbi idöben sok szó esik a klímaváltozásról . A már észlelhetö változásokat mégis sokan kétségbe vonják és az un. normális változások számlájára írják. Minden kétségen  kívül azonban Finnországban észlelhetö a klímaváltozás Ezzel a témával foglalkozik mai levelem.

Kliímaváltozás következményei Finnországban

A klímaváltozás követezményeként Finnország középhömérséklete emelkedik, növekszik az esök mennyisége, rövidül a havas évszak és rövidül az az idöszak is, amikor a keményre fagyott  föld miatt semmilyen mezei munkát nem lehet elvégezni. A tavaszi rügyfakadás  1846-2005 –ös átlaghoz   viszonyítva  12 nappal korábban kezdödik.

A klímaváltozás miatt a Balti tenger szintje emelkedik, kevesebb a télen befagyott  felület is. A számítások azt mutatják, hogy a klíma többet változik télen, mint nyáron.

Hömérsékleti változások

Az 1800-as évek óta Finnország évi középhömérséklete 2 C fokkal emelkedett. Ez statisztikailag jelentösnek számít.  A felmelegedés legerösebb volt télen, 2-3 fok, ezt lassabban követte a nyári felmelegedés, ami kb. 1 C fokot jelent. A hömérséklet emelkedése leggyorsabb az ország északi részén.

Egyre ritkábbak lesznek a nagy hidegek, a nyári forró napok sokasodnak. Finn számítások szerint a kánikula + 25 C fok feletti hömérsékletet jelent.

Általánossá vállnak az egyfolytában  több napig tartó forró idöszakok. Egyben kevesebbek lesznek a rendkívül hideg napok. Az eddigi mérési idöszakban – ami több mint 100 évre tekint vissza- a leghidegebb 1999 január 28.-án volt Kittilä Pokka nevü helyén : minusz 51, 5 C fok.

 

Hosszabbodik a természeti termési idöszak , mely egyben melegebbé válik. Ezen a képen látható, hogy mennyi ideig – hány napig – tart ez az idöszak Finnország egyes részein. ( magyarázat: alle = alatt vrk = vuorokausi= nap yli = fölött )

Gyakoribbak lesznek a borult, felhös napok és ritkábban süt a nap. A meteorológiai intézet nem a napsütéses napokat számolja , hanem az órák mennyiségét méri

A kép az évi  napsugaras órák mennyiségét mutatja Európában. Finnország : 1300-1600 óra évente Magyarország : 2000 -3500  óra. Az ilyen órák száma Finnországban egyenetlenül oszlik el, mivel nyáron hónapokig is egyfolytában süt a nap, télen viszont hónapokig nincs napkelte.

Több lesz az esö

Különösen télen nö a csapadék mennyisége ami esö formájában éri el az ország legnagyobb részét. Különösen nyáron lesznek felhöszakadások. Ilyen alkalmakkor nagyon sok víz éri a földet. a legnagyobb felhöszakadások idején 5 perc alatt 2.5 mm esö esik. Talán jobban lehet ezt érzékelni ha tudjuk, hogy 1 mm esöviz azt jelenti, hogy 1 m2 –nyi területre 1 liter víz esik.

Ez a kép 2019 nov. 9.-én készült Espoo ban . A kép forrása : https://www.hs.fi/kaupunki/art-2000006235653.html

Az áradás oka az, hogy a föld nem tudja beszívni az óriási esömennyiséget. Finnországban az egy nap alatt mért esömennyiség maximuma 200 mm volt,  ami azt jelenti, hogy minden m2-re 20 vödörnyi = 200 l esö esett.

Viharos szelek várhatók

Az erös szél azt jelenti, hogy max 14 m / sec a szél sebessége. Ha ez  21-32 m/ sec akkor van vihar és ha ennél több akkor az már orkánt jelent. Ezek a számok csak középértékek, orkánok idején a szél sebessége változik és ennél az értéknél sokkal több is lehet. Az ilyen orkánok az erdökben óriási pusztítást visznek végbe.

Ahvenanmaa-ban közelebbröl Lemland-ban 2019 január elején többszáz hektár erdö pusztult el az Alfrida nevü vihar idején.

Ilyen viharok mind a szárazföldön mind pedig  a tengeren is várhatók .

Mivel a Balti tenger viszonylag alacsony, orkán idején magasak a hullámok.

Például  2004 december 22.-én a Rafael vihar idején 8.2 m magasak voltak a hullámok. Húsz évvel ezelött az Estonia nevü hajó katasztrófájának egyik fö oka a viharos tenger volt.

Kevesebb hó esik, nem lesznek erös talajmenti fagyok és a mélyre fagyott földréteg vastagsága is csökken. Hogy milyen vastag a fagyott földréteg = routa  az  Finnország különbözö részein nagyon különbözö 0 – 250 cm között változik  . Egyenes arányban van a téllel azaz a fagypont alatt levö idö hosszúságával. Függ a hóréteg vastagságától is a hó szigetelö hatása miatt. A föld minöségének is van szerepe, laza földben nem olyan mély ez a réteg, mint szoros, agyagos földben. Az utóbbiban lassú a felmelegedés és a finn utakon tavasszal sok helyen  látjuk a síkos útra  és a fagy okozta károkra való felhívást. Kelirikko = járhatatlan/rossz út

Agyagos út felsö rétege síkos és puha, alatta csontkemény,  fagyos a föld. Gyakorlatlan autóvezetök nem egyszer kerülnek életveszélyes helyzetbe ilyen utakon.  Az aszfaltos utak is károsulhatnak az aszfalt alatti földrétegek egyenetlen felmelegedése miatt kátyúk keletkeznek.

 

A képen egy ilyen út látható: váratlanul kátyúkkal találkozik az autós, ezek mélyek is lehetnek.

A routa miatt Finnországban általában mélyebbre alapozzák az épületeket, mint pl. Közép-Európában. Ez erösen növeli az építkezés költségeit, különösen ha figyelembe vesszük, hogy Finnországban a legtöbb helyen gránit van a felsö földréteg alatt .

Kedves Olvasók !

Remélem, hogy azok is elgondolkoznak egy kicsit  akik kétségbe vonják a klímaváltozás tényét. Legalábbis Finnországban ehhez semmi kétség nem fér.

 

Judit Mäkinen

Forrás :

• https://ilmasto-opas.fi/fi/ilmastonmuutos/suomen-muuttuva-ilmasto/-/artikkeli/74b167fc-384b-44ae-84aa-c585ec218b41/ennustettu-ilmastonmuutos-suomessa.html
• https://ilmatieteenlaitos.fi/helletilastot
• https://yle.fi/uutiset/3-10621333
• https://www.oulu.fi/northnature/finnish/Suomi/ajakohtkesa.html
• https://ilmasto-opas.fi/fi/ilmastonmuutos/suomen-muuttuva-ilmasto/-/artikkeli/16266ad3-e5f5-4987-8760-2b74655182d5/suomen-ilmasto-on-lammennyt.html
• https://ilmatieteenlaitos.fi/aaltoennatykset-itamerellahttps://pxhere.com/fi/photo/1045372
• https://blogi.foreca.fi/2015/07/suomen-lampoennatyksesta-tasan-viisi-vuotta/