Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra

Kedves Olvasók !

Idei utolsó levelem témája , mi is lenne más, mint a keresztény világ naptári éve végének legnagyobb ünnepe a Karácsony. A témáról a Finnországi levelek tízéves fennállása alatt többször is írtam, mai levelem inkább kissé összefoglaló jellegü. Ennek egyik fö oka, hogy nagy örömömre  a legutóbbi években nött a levelek olvasótábora, sok az új olvasója a leveleknek.

Finnül a Joulu szó jelenti a karácsonyt, a szó a svéd/germán Jul szóból származik.
Mint sok országban Finnországban is vannak olyan hagyományos dolgok, amik összefüggnek ezzel az ünneppel. Mai levelemben ezekkel foglalkozunk.

Régi Karácsony
A régi – villanyvilágítás elötti – idökben az évnek ez a legsötétebb szakasza jó alkalom volt a pihenésre és a társadalmi érintkezésre. Az agrár társadalomban a nagy templomi ünnepek egyben szabadságot is jelentettek, amikor a gazdaságokban csak az állatok gondozásával foglalkoztak.

A karácsonyi idöszakot december 21.-töl január 7/13.-ig számolták azaz régi finn mondás szerint:
”Hyvä Tuomas joulu tuopi, paha Nuuti pois sen viepi ” azaz a jó Tuomas- Tuomas/Tamás névnapja a finn naptár szerint dec.21- hozza a karácsonyt, a rossz Nuuti – Knut napja – meg elviszi.

A régiek – föleg vidékiek – életében a szalmának nagy szerepe volt karácsonykor. Szalmával szórták fel az ünnepekre a frissen felsúrolt nagy lakószoba padlóját . A szalma egyben a tisztaságot is jelentette, melegen tartotta a padlót. A szalmát  a következö év termése és egyben a Kisjézus bölcsöje szimbólumának is tekintették.
A karácsonyi szalmából jósoltak is. Ha a gazda feldobott egy öl szalmát a tetöre, annak nagy része ugye leesett, de a tetön maradt szalmaszálak a következö év termésének mennyiségére utaltak. A ház népének más tagjai is dobhattak szalmát a tetöre, az aki úgy hajított, hogy a legtöbb szál maradt a tetön, az lesz majd a tavasszal a legeredményesebben vetö.

Modern Karácsony

Mint minden nagy ünnep elött, de különösen karácsonykor elengedhetetlen a Karácsonyi nagytakarítás Ez ugyanúgy hozzátartozik a finn karácsonyhoz, mint a fenyőfa és a hagyományos karácsonyi ételek. A karácsony táján végzendő nagytakarításba minden benne van, az ágyneműszellőztetéstől a padlók felmosásáig.

Gyertyagyújtás a temetőkben December 24.-én itt délután 2-felé már szinte teljesen sötét van. A finn családok karácsonya sokszor azzal kezdődik, hogy elmennek a temetőbe és szeretteik sírján gyertyát gyújtva emlékeznek arra, hogy a karácsony a családi ünnepek között a legnagyobbak közé tartozik. Ilyenkor a havas sírokon pislákoló fények látványa felejthetetlen, és arra utal, hogy nem mentek el örökre azok, akiket szerettek, az emlékezés itt tartja őket közöttünk. Karácsonykor a  hösi halottak sírjainál  díszörség áll.

Sokan vannak itt olyanok, akik családtagjai messze földön nyugszanak, ez a született finnek esetében leginkább Karéliát jelenti, a II. világháborút követően az Oroszországhoz csatolt finn területeket. A legtöbb temetőben van egy a Kareliában maradt sírok emlékére állított sírkő, itt lehet gyertyát gyújtani azok emlékére, akiknek a sírjait nem lehet meglátogatni.

Finnországban a szauna országában karácsony az ünnepi szaunával kezdödik. Karácsonyi szauna: A karácsonyfa feldíszítése után, mielőtt a Mikulás (Joulupukki) jönne és kiosztaná az ajándékokat szokás a szaunában tisztálkodva készülni az ünnepre. Aki volt már szaunában az tudja, hogy a szauna utáni tisztaság érzeténél nincs tisztább érzés, az emberen a teljes kikapcsolódás és könnyedség érzése uralkodik el.

A mai felmérések szerint a finnek 70 % – a manapság is megy karácsony délutánján vagy koraeste szaunába. Régi vidéki szokás szerint a halottak lelkeit is várták ide és az utolsó, aki kiment a szaunából még egy jó kanálnyi vizet öntött a forró kövekre, hogy a láthatatlanul megérkező lelkek kellemesen érezzék magukat a felszálló gőzben. A szaunában lakó szaunatonttu gondoskodik arról, hogy az ünnepnek megfelelö hangulatban történjen a szaunázás.

A legtöbb háztartásban elkészítik- vagy újabban már félkészen veszik- a

Karácsonyi ételek-et

Protestáns országban nincs böjt, a leggyakoribb karácsonyesti étel a sonka – olyasféle mint a húsvéti sonka Magyarországon.

A sonka sütése szakértelmet igényel. Általában 2-3 nappal karácsonyeste elött sütik a sonkát alacsony hömérsékleten = kb. 120 C fok . A sütési idö hosszúságát a sonka nagysága határozza meg: 1 kg sonka = 1 + 1.5 óra sütés. Ez azt jelenti, hogy egy pl. 6 kg-s sonkát 1.5+ 6 = 7.5 óráig sütünk. Sokan este beteszik a sonkát a sütöbe és az reggelre kész lesz. Nem kell locsolni, itt kaphatók olyan cellofán zacskók amikbe betéve a sonka nem szárad ki.

Leggyakrabban háromféle körítést készítenek a sonkához ezek olyanok, mint a pirék és sárgarépából, marharépából és burgonyából készülnek.  

Elöételként szokás halételeket  tálalni. Ezek a legkülönbözöbb páclében készült heringek és lazac

 

Többféle saláta is az asztalra kerül, hagyományosan nem zöldsalátáról van szó, hanem eltett zöldségekből kevert salátákról. Az egyik legáltalánosabb ilyen saláta apró kockákra vágott ecetes céklából, almából , savanyú – uborkából és főtt krumpliból, valamint heringből áll , finnül a neve: rosolli. 

Ehhez tejszínhabbal készült “mártást” szoktak csinálni, amit céklalével rózsaszínűre szineznek.

A desszert sokféle lehet, aprósütemények vagy a hagyományos, tejben főtt rizskása. joulupuuro  fahéjjal és cukorral. Aki megtalálja az abba elrejtett mandulát, annak egész évben szerencséje lesz. Ha sok gyerek van a családban, akkor többen is találnak mandulát.

A sütemények közül legáltalánosabb a gyerekkori forgókra emlékeztetü kinézésü, finnül Joulutorttu=karácsonytorta nevü .

Vajastésztából készül, szilvalekvár/almalekvár  van a közepén. A vékony tésztalapokat négyszögekre vágjuk és a szélüket úgy hajtogatjuk, mint a forgót. A tésztalapokat készen lehet venni, ½kg fagyasztott, nyers tészta – ebböl 10 ilyen sütemény lesz- kb. 1.20 euroba kerül. A lekvár olyan, ami sütés közben nem folyik ki. Lehet azonban máskép is hajtogatni a tésztát, mellékelten egy pár karácsonyi angyalka:

 

Finnországban a karácsonyi istentisztelet nem éjfékor van, hanem karácsony napján korahajnalban. Régen vidéken lovasszán repitette  a hívöket a templomba a gyerekeket is viszik  magukkal. Ének is megörökítette ezt az utat: Kello löi jo viisi, lapset herätkää = Ötöt ütöt már az óra, ébredjetek gyerekek .Itt hallható : https://www.youtube.com/watch?v=Biu3tT4GKEo&list=PLNGQRjO6aue9HGlt3XF6Frgu2w3kKvWbd&index=2

Kedves Olvasók !

Levelem végére értem. Mint eddig minden évben, karácsonyi levelemet idén is a karácsonyi békenyilatkozattal zárom

Karácsonyi békenyilatkozat

Különleges finn szokás a Karácsonyi Béke nyilatkozata, melyet dec. 24.-én déli 12 órakor olvasnak fel nyilvánosan Turkuban. A régi piactéren az un. Brinkkala ház erkélyéről ünnepélyes keretek között felolvasott régi szöveget többezres tömeg hallgatja. Ez a szokás a középkorra vezethető vissza, akkor része volt a finn törvényhozásnak. A mostani szöveget a nagy turkui tűzvész után a városi tanács titkára jegyezte fel emlékezetből 1827-ben.A békenyilatkozatot  az ország két hivatalos nyelvén, finnül és svédül olvassák fel.

Az eseményt 1935 óta a rádió és 1983 óta a finn televízió egyenes adásban közvetíti. Turku, Finnország régi fővárosa és Finnország az egyetlen skandináv ország, ahol ez a hagyomány évszázadok óta fennáll.

A karácsonyi béke időszaka a középkorban 20 napig tartott és Tuomas (Tamás ) napján, december 21.-én kezdődött.

A Karácsonyi Békenyilatkozat az én fordításomban így hangzik

Holnap, ha Isten is úgy adja
Lesz Urunk és Megváltónk
Kegyelemteljes születésének ünnepe.
Ez okból most általános Karácsonyi Béke nyilváníttatik
Ösztönözve
Mindenkit arra, hogy ezt az ünnepet
Az ünnephez illő ájtatossággal
Töltse,
Valamint különben is csendesen és békésen
Viselkedjék,
Mert az, aki ezt a békét megszegi és
A Karácsonyi Békét illetlen viselkedéssel
Zavarja,
Terhelő bizonyítékok mellett lesz bűnös
Azon büntetés kiszabására, melyet a
Törvények és rendeletek
A mindenkori vétségre és bűnre kiszabnak.

Végezetül kívánunk városunk minden lakójának
Örömteli Karácsonyi Ünnepeket.

A fenti nyilatkozat felolvasása után a téren összegyűlt tömeg hajadonfőtt elénekli a Finn Himnuszt! Bármilyen hidegben és bármilyen hóviharban is hajadonfőtt!

Kedves Olvasók !

Ezekkel a szavakkal kívánok én is Önöknek békés és áldott Ünnepeket és közelgö Újesztendöt abban a reményben, hogy jövöre is írhatok Önöknek leveleket szülöhazámba ,  hazámból Finnországból, hazámról Finnországról.

Egyben megköszönöm  Önöknek mindazt az érdeklödést amiben  az elmúlt évben a Finnországi levelek révén részem volt.

Judit Mäkinen