Finnország történelmének felejthetetlen napjai : november 30 , december 6. 285.levél

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra.

Kedves Olvasók !

Minden ország történelmében vannak olyan napok melyek felejthetetlenek. Ilyen nap Finnország történelmében 1939 november 30 és 1917 december 6. Mai levelemben elsösorban a novemberi nappal kapcsolatosakról írok.

Novemberben ezen a napon reggel 6.50-kor a Szovjetúnió hadüzenet nélkül megtámadta Finnországot annak teljes keleti határán. Ezt megelözöen az általános hangulat az volt, hogy ilyen kis országot nem támad meg a hatalmas Szovjetúnió. Ez azonban olyan tévedésnek bizonyult, melynek következményeit a finnek soha nem fogják elfelejteni.

Idén,  80 évvel késöbb számtalan helyen és számtalan formában emlékezett az ország erre a gyászos napra. A hatalmas  veszteségek ellenére azonban vigasztalást jelent az, hogy az óriási katonai túlerö ellenére a Szovjetunió soha nem tudta megszállni Finnországot.  Itt soha nem lett eröszakos szovjet mintára formázott un.  ” népi demokrácia ”.

A téli háború éveiben minden finn elött világossá vált, hogy egységben van az erö. Ez a gondolat és elv a mai napig is érvényes, söt méginkább érvényes manapság amikor a világ sok országában elhatalmasodott  a megosztottság. Egységben lenne az erö jelenleg is .

Mai levelemben a finnországi egységnek egy saját vonásáról írok, azaz arról, hogy hogyan vettek részt a finn nök a téli háborúban.

Lotta Svärd szervezet

images

KI volt Lotta Svärd ?

Finnország nemzeti költöjének Johan Ludvig Runeberg-nek legismertebb müvében: Stål zászlós  regéi-ben szerepel egy nö, aki a férjét követte a háborúba. Az ö neve : Lotta Svärd ( kiejtés: sverd). Miután a férje elesett, folytatta a katonák ellátását étellel és itallal.

Fänrik Stål

A sajnálatos finn belháború után, melyben a vörösök és fehérek harca a fehérek gyözelmével végzödött 1918 május 16.-an Mannerheim tábornok ünnepi köszönö beszédében a nöket Lotta Svärdhez hasonlította így : A harctéren irgalmas növérként vagy az otthonokban Lotta Svärdként szorgalmaskodó nök fáradhatatlanul csendben és szüntelenül dolgoztak a katonák ellátásának érdekében szerénységükben még a pihenésre és alvásra sem gondoltak.

Az önkéntes nöi honvédö szervezetek közül a Riihimäkiben müködö egység vette fel elöször a Lotta Svärd nevet. A név hamarosan elterjedt rövidített formájában így : Lotta .

Lották a téli háborúban

A téli háború idején egész Finnország  minden társadalmi rétege egységesen összefogva harcolt és dolgozott az ellenség ellen. A szervezetnek 1939 elején  105 000 tagja volt, ezek közül több mint 65 000 vett részt aktívan a munkában. A harctereken 25 000 nö volt, a hátországban 65 000 fiatal lány és nö dolgozott. Súlyosan megsebesült összesen 200 Lotta és 64-en életüket adták a hazáért.

d700f558135a41a687dd81fca5ae6db8

Téli háború – 105 sorsdöntö nap

Mit dolgoztak a lották a téli háborúban ?

A Lotta szervezet rendkívül szervezett volt, több alosztálya müködött a feladatok szerinti felosztásban. Ezek ilyenek voltak :

Egészségügyi Lották 

Összesen 7000 nö vett részt ebben az alosztályban a munkában . Ök  kórházakban, kórházvonatokban és sebkötözö elsösegélyállomásokon dolgoztak. Mivel a határhoz közeli helyiségekböl özönlöttek a menekültek az ország belsö részei felé szükség volt újabb kórházi féröhelyekre és ápolónöi- orvosi ellátásra a menekültek részére  is. Összesen 43 hadikórházat alapítottak a meglévö kórházakhoz kapcsoltan. A harctérhez közeli iskolák és különbözö  létesítmények épületeiben 26 tábori kórház müködött.

Lottien toimintaa kenttäsairaalassa. Leikkaussalissa.

Tábori kórház mütöje  : Kivennava -ban

A betegek és sebesültek szállításáról 10 század gondoskodott, a havas harcterekröl   hordágyakon cipelték  és lovas-szekéren vitték a sebesülteket a kötözöhelyekre. A további  szállításra a civil forgalomból kivont autóbuszok szolgáltak. A tábori kórházakban dolgozó orvosi- és ápolói személyzetet a meglévö kórházak biztosították. Kétszáz Lotta volt iskolázott ápolónö és öket egyhónapos képzés után még  250-en segitgették.

Az egészségügyi ellátásban dolgozó Lották – nagyrészt fiatal lányok  és asszonyok – munkája pszichésen is rendkivül megeröltetö volt. Legnehezebb volt azoknak az önkéntes Lottáknak a  munkája akik az elesettekröl gondoskodtak. A téli háború idején Finnország egyik legerösebb tele volt hosszú ideig tartó  40-fokos hideggel. A harctérröl behozott, elesett katonák merev holttestei fagyottak voltak. Az ilyen holttestek ” felmelegítése ”, véres sebeik mosása, a halottak öltöztetése és az elesett katona koporsóba tevése a Lották dolga volt. Ök varrták a halottak koporsóba szánt öltözeteit is.

Az élelmezésröl gondoskodó Lották

Ebben az egységben 35 000 nö dolgozott . Nemcsak a katonákat, a harctér közeléböl tömegesen érkezö  menekülteket – nök, gyerekek betegek és öregek –  is ök látták el élelemmel, Gondoskodtak a menekülés útvonalára felállított pihenöhelyek segítségével a tisztálkodásról  és éjszakázásról is. Ezt az ellenséges bombázás nagyon megnehezítette.

Muonituslotat

Készül a kenyér

Naponta többezer kg. kenyeret sütöttek a harctér és a menekültek részére

Lották a légelhárításban  és távközlésben

Kb. 10 500 Lotta volt a légierök szolgálatában. Több mint 200 nö kapott kiképzést a fényszórok kezelésére . Nemcsak nappal, a koromsötét fagyos téli éjszakákon is  nök kémlelték az eget a harctéren és azok közvetelen közelében. Ez volt az egyik legveszélyesebb munka.

 

Ez tette lehetövé, hogy több  férfi lehetett a harctéren . Nök dolgoztak a távközlésben is. Emléküket a Mikkeliben levö Lokki nevü távközlési barlangból kialakított múzeum örzi .

Lották a felszerelés és ellátás terén

A létrehozott mosodákban és varrodákban  összesen 18 000 nö mosta és javította a katonák ruháit.  A nök munkája nélkül  elképzelhetetlen volt az ellátás. Ök szervezték a katonák részére rendezett gyüjtéseket is.

Idén szeptember 18.-án halt meg a legöregebb Lotta  – Saara Kanerva – 107 éves korában.

Suomen vanhin Lotta

Saara Kanerva

Még élnek közöttünk olyan nök, akik a Lotta szervezet tagjai voltak.

xlarge-lotta

Elnöki fogadás a függetlenség ünnepnapján. Díszvendég : Lotta

Tisztelettel és köszönettel  emlékszünk rájuk  Finnország legnagyobb nemzeti ünnepén, az ország függetlenségének ünnepnapján.

December 6.  napján

Három évvel ezelött ugyanezen a napon , december 5.- én írtam nemzeti ünnepünk  napjáról. Szeretettel ajánlom Önöknek az akkor írt levelemet.

https://finnorszagilevelek.com/2016/12/05/december-6-a-fuggetlenseg-unnepe/

Oman pihan lippu 6.12.2012

December 6 – Finnország  legnagyobb nemzeti ünnepe

Kedves Olvasók !

Minden országban  a legfontosabb dolgok közé tartozik a béke és a függetlenség. Ennek elérése érdekében Finnország rengeteget harcolt, vesztett és szenvedett. De mégis gyözött ! A siker kulcsa az ország lakosainak összefogása és egysége volt. Ezt ünnepeljük holnap Finnországban azokra emlékezve  akiknek a mai független és békés országot köszönhetjük.

 

Judit Mäkinen

 

 

2 thoughts on “Finnország történelmének felejthetetlen napjai : november 30 , december 6. 285.levél

  1. Kedves Judit!
    Igen szép és nem titkolom, hogy megható levelet írtál.
    Magunk is zsigerből tudjuk, hogy mit jelent ha egy nagyhatalom megtámad egy szabadságra vágyó kis országot. 1956.
    Számomra az eddig a legmegindítóbb írásodat olvashattam.
    Köszönettel. Lia.

    Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.