Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra.
Kedves Olvasók !
Minden ország történelmében vannak olyan napok melyek felejthetetlenek. Ilyen nap Finnország történelmében 1939 november 30 és 1917 december 6. Mai levelemben elsösorban a novemberi nappal kapcsolatosakról írok.
Novemberben ezen a napon reggel 6.50-kor a Szovjetúnió hadüzenet nélkül megtámadta Finnországot annak teljes keleti határán. Ezt megelözöen az általános hangulat az volt, hogy ilyen kis országot nem támad meg a hatalmas Szovjetúnió. Ez azonban olyan tévedésnek bizonyult, melynek következményeit a finnek soha nem fogják elfelejteni.
Idén, 80 évvel késöbb számtalan helyen és számtalan formában emlékezett az ország erre a gyászos napra. A hatalmas veszteségek ellenére azonban vigasztalást jelent az, hogy az óriási katonai túlerö ellenére a Szovjetunió soha nem tudta megszállni Finnországot. Itt soha nem lett eröszakos szovjet mintára formázott un. ” népi demokrácia ”.
A téli háború éveiben minden finn elött világossá vált, hogy egységben van az erö. Ez a gondolat és elv a mai napig is érvényes, söt méginkább érvényes manapság amikor a világ sok országában elhatalmasodott a megosztottság. Egységben lenne az erö jelenleg is .
Mai levelemben a finnországi egységnek egy saját vonásáról írok, azaz arról, hogy hogyan vettek részt a finn nök a téli háborúban.
Lotta Svärd szervezet
KI volt Lotta Svärd ?
Finnország nemzeti költöjének Johan Ludvig Runeberg-nek legismertebb müvében: Stål zászlós regéi-ben szerepel egy nö, aki a férjét követte a háborúba. Az ö neve : Lotta Svärd ( kiejtés: sverd). Miután a férje elesett, folytatta a katonák ellátását étellel és itallal.
A sajnálatos finn belháború után, melyben a vörösök és fehérek harca a fehérek gyözelmével végzödött 1918 május 16.-an Mannerheim tábornok ünnepi köszönö beszédében a nöket Lotta Svärdhez hasonlította így : A harctéren irgalmas növérként vagy az otthonokban Lotta Svärdként szorgalmaskodó nök fáradhatatlanul csendben és szüntelenül dolgoztak a katonák ellátásának érdekében szerénységükben még a pihenésre és alvásra sem gondoltak.
Az önkéntes nöi honvédö szervezetek közül a Riihimäkiben müködö egység vette fel elöször a Lotta Svärd nevet. A név hamarosan elterjedt rövidített formájában így : Lotta .
Lották a téli háborúban
A téli háború idején egész Finnország minden társadalmi rétege egységesen összefogva harcolt és dolgozott az ellenség ellen. A szervezetnek 1939 elején 105 000 tagja volt, ezek közül több mint 65 000 vett részt aktívan a munkában. A harctereken 25 000 nö volt, a hátországban 65 000 fiatal lány és nö dolgozott. Súlyosan megsebesült összesen 200 Lotta és 64-en életüket adták a hazáért.

Téli háború – 105 sorsdöntö nap
Mit dolgoztak a lották a téli háborúban ?
A Lotta szervezet rendkívül szervezett volt, több alosztálya müködött a feladatok szerinti felosztásban. Ezek ilyenek voltak :
Egészségügyi Lották
Összesen 7000 nö vett részt ebben az alosztályban a munkában . Ök kórházakban, kórházvonatokban és sebkötözö elsösegélyállomásokon dolgoztak. Mivel a határhoz közeli helyiségekböl özönlöttek a menekültek az ország belsö részei felé szükség volt újabb kórházi féröhelyekre és ápolónöi- orvosi ellátásra a menekültek részére is. Összesen 43 hadikórházat alapítottak a meglévö kórházakhoz kapcsoltan. A harctérhez közeli iskolák és különbözö létesítmények épületeiben 26 tábori kórház müködött.

Tábori kórház mütöje : Kivennava -ban
A betegek és sebesültek szállításáról 10 század gondoskodott, a havas harcterekröl hordágyakon cipelték és lovas-szekéren vitték a sebesülteket a kötözöhelyekre. A további szállításra a civil forgalomból kivont autóbuszok szolgáltak. A tábori kórházakban dolgozó orvosi- és ápolói személyzetet a meglévö kórházak biztosították. Kétszáz Lotta volt iskolázott ápolónö és öket egyhónapos képzés után még 250-en segitgették.
Az egészségügyi ellátásban dolgozó Lották – nagyrészt fiatal lányok és asszonyok – munkája pszichésen is rendkivül megeröltetö volt. Legnehezebb volt azoknak az önkéntes Lottáknak a munkája akik az elesettekröl gondoskodtak. A téli háború idején Finnország egyik legerösebb tele volt hosszú ideig tartó 40-fokos hideggel. A harctérröl behozott, elesett katonák merev holttestei fagyottak voltak. Az ilyen holttestek ” felmelegítése ”, véres sebeik mosása, a halottak öltöztetése és az elesett katona koporsóba tevése a Lották dolga volt. Ök varrták a halottak koporsóba szánt öltözeteit is.
Az élelmezésröl gondoskodó Lották
Ebben az egységben 35 000 nö dolgozott . Nemcsak a katonákat, a harctér közeléböl tömegesen érkezö menekülteket – nök, gyerekek betegek és öregek – is ök látták el élelemmel, Gondoskodtak a menekülés útvonalára felállított pihenöhelyek segítségével a tisztálkodásról és éjszakázásról is. Ezt az ellenséges bombázás nagyon megnehezítette.

Készül a kenyér
Naponta többezer kg. kenyeret sütöttek a harctér és a menekültek részére
Lották a légelhárításban és távközlésben
Kb. 10 500 Lotta volt a légierök szolgálatában. Több mint 200 nö kapott kiképzést a fényszórok kezelésére . Nemcsak nappal, a koromsötét fagyos téli éjszakákon is nök kémlelték az eget a harctéren és azok közvetelen közelében. Ez volt az egyik legveszélyesebb munka.
Ez tette lehetövé, hogy több férfi lehetett a harctéren . Nök dolgoztak a távközlésben is. Emléküket a Mikkeliben levö Lokki nevü távközlési barlangból kialakított múzeum örzi .
Lották a felszerelés és ellátás terén
A létrehozott mosodákban és varrodákban összesen 18 000 nö mosta és javította a katonák ruháit. A nök munkája nélkül elképzelhetetlen volt az ellátás. Ök szervezték a katonák részére rendezett gyüjtéseket is.
Idén szeptember 18.-án halt meg a legöregebb Lotta – Saara Kanerva – 107 éves korában.

Saara Kanerva
Még élnek közöttünk olyan nök, akik a Lotta szervezet tagjai voltak.

Elnöki fogadás a függetlenség ünnepnapján. Díszvendég : Lotta
Tisztelettel és köszönettel emlékszünk rájuk Finnország legnagyobb nemzeti ünnepén, az ország függetlenségének ünnepnapján.
December 6. napján
Három évvel ezelött ugyanezen a napon , december 5.- én írtam nemzeti ünnepünk napjáról. Szeretettel ajánlom Önöknek az akkor írt levelemet.
https://finnorszagilevelek.com/2016/12/05/december-6-a-fuggetlenseg-unnepe/

December 6 – Finnország legnagyobb nemzeti ünnepe
Kedves Olvasók !
Minden országban a legfontosabb dolgok közé tartozik a béke és a függetlenség. Ennek elérése érdekében Finnország rengeteget harcolt, vesztett és szenvedett. De mégis gyözött ! A siker kulcsa az ország lakosainak összefogása és egysége volt. Ezt ünnepeljük holnap Finnországban azokra emlékezve akiknek a mai független és békés országot köszönhetjük.
Judit Mäkinen
- Forrás :
- https://yle.fi/aihe/artikkeli/2009/11/09/talvisodan-ensimmainen-paiva
- https://perinne.fi/lotta-svard-jarjesto/lisatietoa/lotta-svard-nimi/
- http://www.veteraanienperinto.fi/vepe/index.php/fi/aselajien-toiminta/huolto/index.html
- https://fi.wikipedia.org/wiki/14._Valonheitinpatteri
- https://www.kuvakokoelmat.fi/pictures/view/HK19850404_695 Museoviraston kokelma Bonney Thérèse, kuvaaja
- https://yle.fi/aihe/artikkeli/2011/03/30/rintamalotan-tarina
Kedves Judit!
Igen szép és nem titkolom, hogy megható levelet írtál.
Magunk is zsigerből tudjuk, hogy mit jelent ha egy nagyhatalom megtámad egy szabadságra vágyó kis országot. 1956.
Számomra az eddig a legmegindítóbb írásodat olvashattam.
Köszönettel. Lia.
KedvelésKedvelés
Örülök a véleményednek. Üdv. Judit
KedvelésKedvelés