Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra.

Kedves Olvasók !

Minden ország történelmében vannak olyan napok melyek felejthetetlenek. Ilyen nap Finnország történelmében 1939 november 30 és 1917 december 6. Mai levelemben elsösorban a novemberi nappal kapcsolatosakról írok.

Novemberben ezen a napon reggel 6.50-kor a Szovjetúnió hadüzenet nélkül megtámadta Finnországot annak teljes keleti határán. Ezt megelözöen az általános hangulat az volt, hogy ilyen kis országot nem támad meg a hatalmas Szovjetúnió. Ez azonban olyan tévedésnek bizonyult, melynek következményeit a finnek soha nem fogják elfelejteni.

Idén,  80 évvel késöbb számtalan helyen és számtalan formában emlékezett az ország erre a gyászos napra. A hatalmas  veszteségek ellenére azonban vigasztalást jelent az, hogy az óriási katonai túlerö ellenére a Szovjetunió soha nem tudta megszállni Finnországot.  Itt soha nem lett eröszakos szovjet mintára formázott un.  ” népi demokrácia ”.

A téli háború éveiben minden finn elött világossá vált, hogy egységben van az erö. Ez a gondolat és elv a mai napig is érvényes, söt méginkább érvényes manapság amikor a világ sok országában elhatalmasodott  a megosztottság. Egységben lenne az erö jelenleg is .

Mai levelemben a finnországi egységnek egy saját vonásáról írok, azaz arról, hogy hogyan vettek részt a finn nök a téli háborúban.

Lotta Svärd szervezet

KI volt Lotta Svärd ?

Finnország nemzeti költöjének Johan Ludvig Runeberg-nek legismertebb müvében: Stål zászlós  regéi-ben szerepel egy nö, aki a férjét követte a háborúba. Az ö neve : Lotta Svärd ( kiejtés: sverd). Miután a férje elesett, folytatta a katonák ellátását étellel és itallal.

A sajnálatos finn belháború után, melyben a vörösök és fehérek harca a fehérek gyözelmével végzödött 1918 május 16.-an Mannerheim tábornok ünnepi köszönö beszédében a nöket Lotta Svärdhez hasonlította így : A harctéren irgalmas növérként vagy az otthonokban Lotta Svärdként szorgalmaskodó nök fáradhatatlanul csendben és szüntelenül dolgoztak a katonák ellátásának érdekében szerénységükben még a pihenésre és alvásra sem gondoltak.

Az önkéntes nöi honvédö szervezetek közül a Riihimäkiben müködö egység vette fel elöször a Lotta Svärd nevet. A név hamarosan elterjedt rövidített formájában így : Lotta .

Lották a téli háborúban

A téli háború idején egész Finnország  minden társadalmi rétege egységesen összefogva harcolt és dolgozott az ellenség ellen. A szervezetnek 1939 elején  105 000 tagja volt, ezek közül több mint 65 000 vett részt aktívan a munkában. A harctereken 25 000 nö volt, a hátországban 65 000 fiatal lány és nö dolgozott. Súlyosan megsebesült összesen 200 Lotta és 64-en életüket adták a hazáért.

Mit dolgoztak a lották a téli háborúban ?

A Lotta szervezet rendkívül szervezett volt, több alosztálya müködött a feladatok szerinti felosztásban. Ezek ilyenek voltak :

Egészségügyi Lották 

Összesen 7000 nö vett részt ebben az alosztályban a munkában . Ök  kórházakban, kórházvonatokban és sebkötözö elsösegélyállomásokon dolgoztak. Mivel a határhoz közeli helyiségekböl özönlöttek a menekültek az ország belsö részei felé szükség volt újabb kórházi féröhelyekre és ápolónöi- orvosi ellátásra a menekültek részére  is. Összesen 43 hadikórházat alapítottak a meglévö kórházakhoz kapcsoltan. A harctérhez közeli iskolák és különbözö  létesítmények épületeiben 26 tábori kórház müködött.

A betegek és sebesültek szállításáról 10 század gondoskodott, a havas harcterekröl   hordágyakon cipelték  és lovas-szekéren vitték a sebesülteket a kötözöhelyekre. A további  szállításra a civil forgalomból kivont autóbuszok szolgáltak. A tábori kórházakban dolgozó orvosi- és ápolói személyzetet a meglévö kórházak biztosították. Kétszáz Lotta volt iskolázott ápolónö és öket egyhónapos képzés után még  250-en segitgették.

Az egészségügyi ellátásban dolgozó Lották – nagyrészt fiatal lányok  és asszonyok – munkája pszichésen is rendkivül megeröltetö volt. Legnehezebb volt azoknak az önkéntes Lottáknak a  munkája akik az elesettekröl gondoskodtak. A téli háború idején Finnország egyik legerösebb tele volt hosszú ideig tartó  40-fokos hideggel. A harctérröl behozott, elesett katonák merev holttestei fagyottak voltak. Az ilyen holttestek ” felmelegítése ”, véres sebeik mosása, a halottak öltöztetése és az elesett katona koporsóba tevése a Lották dolga volt. Ök varrták a halottak koporsóba szánt öltözeteit is.

Az élelmezésröl gondoskodó Lották

Ebben az egységben 35 000 nö dolgozott . Nemcsak a katonákat, a harctér közeléböl tömegesen érkezö  menekülteket – nök, gyerekek betegek és öregek –  is ök látták el élelemmel, Gondoskodtak a menekülés útvonalára felállított pihenöhelyek segítségével a tisztálkodásról  és éjszakázásról is. Ezt az ellenséges bombázás nagyon megnehezítette.

Naponta többezer kg. kenyeret sütöttek a harctér és a menekültek részére

Lották a légelhárításban  és távközlésben

Kb. 10 500 Lotta volt a légierök szolgálatában. Több mint 200 nö kapott kiképzést a fényszórok kezelésére . Nemcsak nappal, a koromsötét fagyos téli éjszakákon is  nök kémlelték az eget a harctéren és azok közvetelen közelében. Ez volt az egyik legveszélyesebb munka.

 

Ez tette lehetövé, hogy több  férfi lehetett a harctéren . Nök dolgoztak a távközlésben is. Emléküket a Mikkeliben levö Lokki nevü távközlési barlangból kialakított múzeum örzi .

Lották a felszerelés és ellátás terén

A létrehozott mosodákban és varrodákban  összesen 18 000 nö mosta és javította a katonák ruháit.  A nök munkája nélkül  elképzelhetetlen volt az ellátás. Ök szervezték a katonák részére rendezett gyüjtéseket is.

Idén szeptember 18.-án halt meg a legöregebb Lotta  – Saara Kanerva – 107 éves korában.

Még élnek közöttünk olyan nök, akik a Lotta szervezet tagjai voltak.

Tisztelettel és köszönettel  emlékszünk rájuk  Finnország legnagyobb nemzeti ünnepén, az ország függetlenségének ünnepnapján.

December 6.  napján

Három évvel ezelött ugyanezen a napon , december 5.- én írtam nemzeti ünnepünk  napjáról. Szeretettel ajánlom Önöknek az akkor írt levelemet.

https://finnorszagilevelek.com/2016/12/05/december-6-a-fuggetlenseg-unnepe/

Kedves Olvasók !

Minden országban  a legfontosabb dolgok közé tartozik a béke és a függetlenség. Ennek elérése érdekében Finnország rengeteget harcolt, vesztett és szenvedett. De mégis gyözött ! A siker kulcsa az ország lakosainak összefogása és egysége volt. Ezt ünnepeljük holnap Finnországban azokra emlékezve  akiknek a mai független és békés országot köszönhetjük.

 

Judit Mäkinen

 

• Forrás :
• https://yle.fi/aihe/artikkeli/2009/11/09/talvisodan-ensimmainen-paiva
• https://perinne.fi/lotta-svard-jarjesto/lisatietoa/lotta-svard-nimi/
• http://www.veteraanienperinto.fi/vepe/index.php/fi/aselajien-toiminta/huolto/index.html
• https://fi.wikipedia.org/wiki/14._Valonheitinpatteri
• https://www.kuvakokoelmat.fi/pictures/view/HK19850404_695 Museoviraston kokelma Bonney Thérèse, kuvaaja
• https://yle.fi/aihe/artikkeli/2011/03/30/rintamalotan-tarina