Új kísérlet Finnországban: Névtelen munkakeresés. 280.levél

 

 

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra.

Kedves Olvasók !

Finnországban az egyik legfontosabb dolog az egyenjogúság. Ennek teljes elérésére lassan változik a helyzet, már nincs külön férfi-és nöi munka, törekszenek az egyenlö bérezésre – a nök még sok munkaterületen kevesebb fizetést kapnak ugyanazért a munkáért mint a férfiak ! –  és a vezetö állásokba is egyre több nö kerül. Ettöl függetlenül vannak elöítéletek. Ez részben összefügg azzal, hogy a finnek a többséget a kisebbség, a hazait a  külföldi elé helyezik. Ez vonatkozik pl. az élelmiszerekre és az ipari termékekre. Vonatkozik azonban a mukaeröre is annyiban, hogy ha két pályázó van egy munkahelyre a finn pályázó nem egyszer elönybe kerül a külföldi pályázóval szemben.

Helsinki városa –  a világon feltehetöen egyedülálló – kísérletbe kezdett : munkát lehet keresni név nélkül  és a munkakeresö  neme is  ismeretlen marad és ezt fokozatosan vezetik be.  Erröl a városi tanács 2018 öszén egyhangúlag döntött.  fo0kozatosan vezetik be. A példát már több város követi.

S ryhmän kokeilu

Egy kis háttér

Az anonim munkakeresés ötlete akkor merült fel komolyabban, amikor a nyilvánosság elött ismert finn személyek megpróbáltak roma nevekkel munkát keresni. Négy, különbözö területen dolgozó ismert és befutott  vállalkozó : Tuomas Enbuske, Anne Kukkohovi, Jari Sarasvuo és Meri-Tuuli Väntsi összesen 54 kérvény segítségével , saját,öszinte  szakmai önéletrajzzal, de kitalált, tipikus roma nevekkel keresett munkát. Egyetelenegy interjúra sem kaptak meghívást.

Ezután tett javaslatot  Helsinki városi tanácsának  tagja Suldan Said Amnmed ( a Baloldai szövetség –Vasemmistoliitto nevü párt tagja )  arra, hogy be kéne vezetni az anonim munkakeresést, azaz a beadványokból láthatatlanná kell tenni bizonyos adatokat, hogy az aki az interjúra választja ki a behívandókat objektíven tudjon dönteni arról, hogy kit akar meghallgatni.  Ez az egyenjogúság szempontjából rendkívül fontos és Helsinki ezzel példát mutatott az egész országnak.

Ez azért is fontos, mert Helsinki városa Finnország legnagyobb munkaadója , összesen 38 000 embert foglalkoztat .A kísérleti idöszak eredményeiröl  2020-ban készül majd  nyilvános beszámoló. Interjú alkalmával érdekes szempontok is felmerülhetnek, ilyesmire utal az alábbi képsorozat.

Työhaastattelu

A képek szövege : Ennek az interjúnak részeként szükségem van arra, hogy hozzáférhessek a maga facebook oldalához.

Remek mindaddíg míg én is hozzáférhetek az ön oldalához.

A harmadik  és a negyedik képnek nincs szüksége magyarázatra.

.Milyen egy anonim munkakeresö adatlapja  ?

Az adatlapon láthatatlanná teszik a munkát keresö nevét, születési idejét , címét, anyanyelvét,nemét és minden olyan adatot, ami feltehetöen befolyásolhatja majd  az interjut lebonyolító elöljáró  fönököt abban, hogy kit hívjon be interjúra. az adatlapok kezelése kézi erövel történik, ami a hivatalokban sok idöt vesz igénybe.

nimeton-rekry

Interjú elötti adatlap

Ez gyakorlatilag kézi munkával történik, fekete tussal húzza át egy hivatalnok a kérdéses adatokat, mint az a fenti képen látszik.

Az interjut lebonyolító  ilyen adatlapokból választja ki azokat, akiket behívnak interjúra. Csak akkor és ott derül ki, hogy kik ezek a munkakeresök.

images

 

Kik profitálnak ebböl ?

 Leginkább azoknak van elönye ebböl az eljárásból, akik az informatika, a kereskedelem vagy az árueladás területén keresnek munkát.  Ez a módszer akkor hasznos, ha egy bizonyos állásra sok pályázó van és ha a pályázók háttere és kompetenciája nagyon változatos. Viszont ha egy bizonyos szakértöi területre keresnek munkavállalót és kevesen pályáznak a feladatra, ennek a módszernek nincs különösebb haszna.

Írj magadról

  A munkakérvényekben van egy olyan rész, amiben a munkát keresö szabadon ír  magáról.  Ez lényeges része a beadványnak, amiböl sok,  a motivációra és a munkához való hozzáállásra vonatkozó dolog is kiderülhet.

Kirjoita itsestäsi

Írj magadról !

Hogy ezt hogyan lehet úgy megírni, hogy ne derüljön ki  a pályázó nemére, korára vagy etnikai származására  utaló adat az nagyon nehéz feladat.

Erre van segítség, az interneten számos olyan cikk olvasható, melyek megvilágítják,hogy mi a munkát keresö beadványában nagyon fontos.

Ezek között van az, hogy nem szabad elfelejteni a motivációról való írást, a beadvány egyben motivációs levél is.  Ez azért fontos, mert ezzel lehet felkelteni az érdeklödést abban, aki az interjúra választja ki a behívandókat. Ezt nem szabad szükségtelen öndícséretnek gondolni, nem szabad szerénykedni, nem is beszélve a szégyenkezésröl.

Fiatal munkakersök ne szégyelljék megírni, hogy kevés a gyakorlatuk, ugyanakkor hangsúlyozva, hogy érdeklödnek a tapasztalatszerzés és tanulás iránt , készek a tanulásra  és továbbképzésre is.

Jó beadványt csak az tud írni, aki tudja, mit akar elérni. Ezért fontos, hogy a munkakeresö sokoldalúan tájékozódjon a kérdéses munkahely profiljáról, annak céljairól és kultúrájáról. Ezt a tudást a beadvány szerkesztésénél figyelembe lehet venni és hasznosítani.

Fontos az is, hogy a kérvény viszonylag rövid és velös legyen. Terjengös és szétszórt elmélkedést semmilyen személyzetis  nem olvas szívesen.

Vélemények a módszerröl

 Mivel a módszert már több nagy város is alkalmazza. lassan kialakulnak a módszerrel kapcsolatos vélemények is.

A munkát keresök az eljárást hasznosnak tartják, egyenrangúnak  érzik magukat . Az ilyentípusú munkakeresés megkönnyíti a beilleszkedést a finn társadalomba.

A munkaadók véleménye szerint könnyebb az interjúra behívandók kiválogatása, mivel az esetleges, a különbözö háttereket illetö elképzelések és elöítéletek nem befolyásolják a személyes beszélgetésre való behívást. Mivel a beadványban arra is kell válaszolni, hogy az illetö munkát keresö hogyan fejlesztené a munkáját és önmagát is, könnyebb eldönteni, hogy kinek van helyes motivációja a kérdéses munkakör ellátására.

Kedves Olvasók !

Mai  bejegyzésemmel arra törekedtem, hogy megvilágítsak egy olyan finnországi  eljárást, mely az egyenjogúságot szolgálja az országban. A számomra elérhetö irodalomban nem találtam adatot arra, hogy hasonló mószert alkalmaznának máshol is a világon.

 

Judit Mäkinen

 

 

 

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Please log in using one of these methods to post your comment:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.