Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra !

Kedves Olvasók !

Egy régebbi levelemben írtam arról, hogy Finnország méheket exportál Izlandra. A különleges finn exportipar  azonban nem korlátozódik csak a méhekre. Mai leveleben egy másik exporttal lehet ismerkedni és ez egy növény exportja. A neve

Kereklevelü harmatfü (Drosera rotundifolia) , finnül: Kihokki

Ez a húsevö növény a mocsarak növénye, Európában sok helyen megtalálható. Finnországban kb. 100 000 lápos – mocsaras  terület van, ezek közül 33 500-nak 20 hektárnál nagyobb az alapterülete. A mocsarak átlagos mélysége 1,41 m az összalapterület kb. 10.7 millió hektár.

Ritkák az olyan növények, melyek a piac keresett termékei , amikböl hiány van és amik mesterséges termesztésének .ismert módszere van – de sehol nem termesztik öket.

Ilyen  a harmatfü / kihokki ami a legtöbb európai országban veszélyeztetett és védett.

A harmatfü  titka

A különleges növény gyógyító erejében már évszázodakkal elöttünk is hittek az emberek – és hisznek mind a mai napig. A finn iparban  nincs nagy érdeklödés a növény iránt , de  az európai országokban, a harmatfüböl kozmetikai cikekket, ételkiegészítöket és homeopátiás szereket is elöállítanak.

A homeopátiás készítményeket köhögés és a légutak betegségeinek kezelésére ajánlják.  Finnországban Drosinula néven kapható a harmatfüvet tartalmazó  szirup.

 

Minden mennyiség elfogy

Finnország északi részén vannak a legnagyobb lápos-mocsaras területek és Ouluban a 4H nevü egyesület már 40 éve foglalkozik a harmatfü exportjával. Idén eddig többszáz kilót vittek nyersen és fagyasztva Svájcba, Németországba és Franciaországba. A legnagyobb vevö a svájci Bioforce AG, mely Finnországban Vogel Oy néven müködik.

Icike-picike növény

Egy növény súlya 0.05 – 0 1 gramm ! Így talán el lehet képzelni, hogy mennyit kell gyüjteni 1 kg.-ra !

Az Ouluban és a Lappföldön müködö 4 H nevü egyesületek a tagokat megtanítják a növények gyüjtésére. Évente tb 500 – 2100kg-t gyujtenek az egyesületek fiataljai.

Minden mennyiségben eladható

Sirkka Vahtola az Ouluban müködö 4 H egyesület vezetöje beszámolt arról, hogy azonnal eladtak 900 kg.-t, de a kétszeresére is lett volna kereslet. A középeurópai füszeripar ebböl  a szárított növényböl kb. 1-3 tonnányit használ fel évente. Vannak azonban más harmatfüfajták is, a fenti mennyiség csak az un. kereklevelü fajtát jelenti. Az Európában évente felhasznált összesen  kb. 20 tonnányi  harmatfüböl – legnagyobb része Madagaszkárról származik – 200-300 regisztrált gyógyászati készítmény létezik  de Finnországban a harmatfüvet  nem sorolják a gyógynövények közé.

Mennyibe kerül  és hogyan gyüjtik ?

Egy kiló harmatfüért a gyüjtö 2019-ben 48 eurót kap. A jó helyeket a gyüjtök titokban tartják és mint családi titkot örzik generációról generációra. Az igazán  jó helyekröl egy óra alatt egy zsákravalót is lehet gyüjteni. A szezon csúcspontja augusztusban van és az utolsó szállítmány szeptemberben indul el Ouluból.

Fontos, hogy a növény friss és tiszta legyen, közvetlenül az utak  mellett nem szabad gyüjteni. A leszedett növényt  jégszekrényben nyitott zacskóban maximum 3 napig lehet frissen tartani. Lehet mélyhütöben is tárolni kizárólag mélyhütésre alkalmas – nem akármilyen ! – müanyag zacskóban. A gyüjtök a napi gyüjtött mennyiségröl és a gyüjtés helyéröl kötelesek naplót vezetni.  Kézmosás szükséges a gyüjtés elött és mivel a növény nedve ragadós sokan használnak gumikesztyüt is, a kesztyünek az  élelmiszeriparban használt minöségü gumikesztyünek kell lennie.

Ilyenkor a mocsaras területeken sok a szúnyog. A gyüjtök nem használhatnak semmilyen szúnyogirtásra alkalmas mérget, csak öltözetükkel védekezhetnek a szúnyogok hada ellen.

A növényeket csak a gyüjtésre kiképzettektöl veszik meg. Gyüjteni csak a terület tulajdonosának engedélyével szabad a Finnországban elfogadott  un.”mindenki joga ” nem érvényes erre a növényre.  A növénynek 3-4 évre van szüksége mielött eléri teljes nagyságát és virágzik – aprók és  fehérek a virágok-  csak akkor lehet gyüjteni.

 

Egy m2 területen a gyüjtönek 5-10 növényt kell helyben hagynia azért, hogy folytatódjon a növekedés. A fentiek fényében bizonyára érthetö, hogy nagy a hiány harmatfügyüjtökben. De a kitartó, a szúnyogokkal és a nedves környezettel dacoló  gyüjtök a jó helyek ismeretében nem kis jövedelemre tehetnek szert egy-egy kb. 1-2 hónapi szezon alatt.

 

Ezen a képen Tuuli Rääpsyjärvi látható egy teljes – nagyságú kihokki-val a kezében. Az ujságcikk róla és a harmatfügyüjtésröl cikk idén, szeptember elsö napjaiban jelent meg, ebben van egy video film a gyüjtésröl. https://www.iltalehti.fi/kotimaa/a/1644fa95-6985-4e72-b5ac-a5359d7b13d0. A film finnül beszél – a film elötti reklámot sajnos nem tudom levenni –  de a képek miatt ajánlom Önöknek azért, hogy valamilyen elképzelésük legyen a harmatfü gyüjtéséröl. Tuuli minden évben szorgalmasan gyüjt, a keresett pénzböl már sok mindenre jutott, a filmen látható kutyáját – a neve Routa = Talajmenti fagy –  is a kihokki-jövedelemböl vette.

Hogy mennyit kapnak az egyesületek egy kiló gyüjtött harmatfüért  a Közép-Európába eladott növények után azt Sirkka Vahtola nem árulta el, üzleti titokra hivatkozva. Van azonban egy szervezet, a neve Luonnonvarakeskus = Természeti Kincs Központ , mely beszámol arról, hogy  2016-ban egy kg szárított növényért 1000-1200 eurót, egy kg friss növényért 80-120 eurót fizettek az európai cégek.

A harmatfü termesztéséröl

Finnországban a harmatfü termesztésének kísérletei elválaszthatatlanok egy magyar agronómus házaspár, nevezetesen Dr. Galambosi Bertalan és felesége  Zsuzsanna nevétöl . Galambosi Bertalan értékes , évtizedeken át tartó finnországi  munkásságáról –  a füszernövények itteni termesztéséröl – egy régebbi levelemben már beszámoltam :  https://finnorszagilevelek.com/2015/08/19/finnorszagi-levelek-144-augusztus-ii/

 

Mikkeliben a finn  Mezögazdasági kutatóintézetben a Galambosi házaspár – sajnos Galambosi  Zsuzsannáról nem találtam jó képet ! – vezetésével kísérleteztek a harmatfü termesztésével szabad-ég alatti tözegágyakban és üvegházban is. A kísérletek célja az volt, hogy vizsgálják lehet-e üvegházban felgyorsítani a növekedést, lehet-e a földeken tözegágyban termelni a harmatfüvet ? Arra is kerestek választ, hogy megváltoznak-e a termesztett  növény tulajdonságai a természetes környezetben  levö növényekhez viszonyítva ? A tudományos munkásság másik részében azt kutatták, hogy milyen hatása van a gyüjtésnek a növény természetes megújulására ?

Az üvegházi termesztési kísérlet  egy 70 m2 alapterületü üvegházban két évig tartott 1993-1995 között. A természetben gyüjtött magokat november elején ültettékel keretekbe, ezek  a szabadban történö átteleltetés után  májusban kerültek a meleg üvegházba. Ott a magok két hét alatt kikeltek és egészen októberig ott voltak.

A növényeket – húsevök lévén –  1993 júniusától  “etették” többek között  nyolcféle akváriumi haltak tápanygaival  és tejporral. Az üvegházi növények termése =  0,7-1,8 kg / m2 kb.  2-5 x volt nagyobb a szabadban, tözegágyban termesztett kísérleti növényekhez képest. A szerzök számos tudományos cikkben számoltak be a kísérletek eredményeiröl.

A harmatfü termesztésével Hannu Kivelä is kísérletezett 2010-ben Utajärviben. A 2013-ban közölt eredmények szerint a magok ültetése utáni elsö évben volt a legnagyobb  a növények száma. A mütrágyaként  használt tejpornak nem volt jelentös hatása a növekedésre.   Az ö kísérleteihez kapcsolodó képek és táblázatok itt találhatók :  https://www.redu.fi/loader.aspx?id=269f5d51-da91-4ac5-99c1-355f3ef42c26

 

Kedves Olvasók !

A számomra elérhetö irodalomban nem találtam adatot arra, hogy a harmatfü termesztése kifizetö lenne és van-e erre bevált módszer ? Ezen a téren a természet módszereit az ember még nem gyözte le – egyenlöre.

Soraimat zárva remélem, hogy egy kicsit közelebb hoztam Önöhöz a finn természet számtalan  arca körül az egyiket- a mocsarak arcának egy vonását.

 

Judit Mäkinen

 

• Forrás :
• https://www.maaseuduntulevaisuus.fi/metsa/tilaajille-7.140698?aId=1.437167
• https://yle.fi/uutiset/3-10939005
• https://optiphar.com/en/online-pharmacy/biover-drosera-rotundifolia
• https://docplayer.fi/17856086-Kihokin-vaikutus-ja-kaytto.html
• https://www.kaleva.fi/uutiset/pohjois-suomi/kihokki-tuo-lisaansioita/316928/
• http://www.farmacia.es/trastornos-patologias/gripes-catarros/bioforce-drosinula-200ml/
• https://www.karkkainen.com/verkkokauppa/tegera-843-7-100kpl-kasine
• http://www.yrttitarha.fi/kanta/kihokit/viljelytekniikka.html
• http://www.mikkelinsuomiunkariseura.fi/18.%20bertalan%20galambosi.pdf
• http://www.ikkunasuomenluontoon.fi/node/33663#.XXzNMC4zbak