Finnországi levél hazámból Finnországból, szülöhazámba Magyarországra
Kedves Olvasók !
A mézet az ember már a kökorszakban is ismerte, bizonyítékul egy spanyolországi sziklarajz szolgál Valencia-ban, mely egy lépesmézet gyüjtö nöi alakot ábrázol. Ö a mézet füstölés segítségével vette el a méhektöl.
A régiek a mézet istenek ételének és egyben az örök ifjúság forrásának gondolták és ezért a méz drága édesség volt. Méhészettel foglalkoztak már az antik világban is, Egyiptomban, Görögországban és a római birodalomban .
Méhészet Finnországban
A méh nem tartozott Finnország faunájához, történelmi adatok szerint az 1750-es években hoztak méheket Észtországból a délfinnországi Fagervik-be. Turkuba az akadémia kertjébe Karl Fredrik Mennander püspök telepítetette az elsö méhcsaládot az 1760-as években.

K.F. Mennander püspök
Száz évvel késöbb Svédországból importáltak méheket Finnországba és egy 1805-ös adat szerint akkor Finnországban 100 méhcsalád volt. Finnországba Olaszországból is hoztak méheket az 1800-as évek végén .
Kemiö káplánja J.E. Åberg adta ki 1867-ben azt a könyvet, melyben összefoglalta a méhekkel kapcsoltos tapasztalatait egyben tanfolyamokat is rendezett, tanácsokat adva a méhészeknek.
Az évszázad elején 1902-ben Alfred Mäkinen lelkész rendezett méhészettel kapcsolatos oktatást Asikkala-ban és ez a munka egészen 1917-ig folyt.
Az 1910-1930-as évek között a finn méheket betegségek pusztították. A nehéz természeti körülmények egyben arra is vezettek, hogy Finnországban fejlödött a méhek nemesítése is, az erös teleknek és az általában hüvös idöjárásnak kiválogató szerepe volt: a gyenge és a hideget nem bíró állatok elpusztultak.
Szervezett méhészek- A finn méhészek szövetsége
Az elsö, méhészeket tömörítö egyesület 1909-ben alakult , de anyagi nehézségek miatt rövidéletü volt. A mezögazdasági miniszterium kezdeményezésére 1945-ben alakult a méhészek központi egyesülete Mehiläishoitajain Keskusliitto néven.
Az elsö mézet áruló üzlet 1959-ben nyílt Helsinkiben.Itt árulták a Méhkirálynö –Kuningatar hunaja –mézet.
Finnországi modern méhek
Az utóbbi években Finnországban a városokban – többek között: Helsinki, Joensuu,Lappeenranta,Lahti, Turku,Tampere- is vannak méhészek, a városi méheket elegánsabban cityméheknek hívják. Ezek általában olasz fajtájúak, viszonylag nyugodtabbak és könnyü ápolni öket.

Cityméhészet Helsinkiben , háztetön
A kép Helsinkiben az Etelä-Esplanadi úton levö Savoy vendéglö házának tetején készült 2018-ban, ahol már 10 éve vannak kaptárak. Tavaly az ott lévö 6 kaptárban kb. 350 000 méh volt, azok 260 kg mézet gyüjtöttek. Öt km-es távolságig repültek és a környezö parkok 70 különbözö fajtájú virágaiból gyüjtötték a mézet. Ennek a méznek egy részét a házban levö vendéglö – Savoy – használja fel.
Feltehetö, hogy ez a méz tisztább mint a vidéki méhek gyüjtötte méz. Ennek oka, hogy a városi parkokban nem permeteznek irtószerekkel. A kaptárakat kéthetente ellenörzi egy házaspár : Mia és Bjarne Bruce. Ök figyelik azt is, hogy ne legyen új méhkirálynö a kaptárakban, ami a méhek rajzását okozná. Amikor vége van a virágszezonnak a méhek téli pihenöre Liljendalba költöznek a Bruce házaspárhoz.

Méhkaptárak télen
Méhek Ahvenanmaa bélyegén
Tavaly májusban Finnország autonóm területén Ahvenanmaa-ban a posta új bélyeget hozott forgalomba ezzel is hangsúlyozva a méhek fontosságátAz ahvenanmaa- i méhek nem csak azért fontosak, mert az ottani óriási almáskertekböl mézet gyüjtenek, hanem azért is mert az ottani méhek egészségesek és a világ legtöbb helyén a méhek tömeges pusztulását okozó ázsiai méhatka (Varroa destructor) az ottani méhészetekben nem fordul elö.

Varroa destructor
A károkozóról egy kis animációs film itt látható: https://www.youtube.com/watch?v=h-wDgd5yURo
Méhatkamentes – Ahvenanmaan kívül- területek csak az Isle of Man, Ausztrália és Izland.
És végül elértem levelem címéhez a méhek exportjához .
Finn méhek Izlandon
Az izlandi klíma nem kedvez a méhészeknek, azaz a méheknek. Erös a szél, viszonylag gyér a növényzet és szélsöséges az idöjárás. A nem túl hideg, de sokszor viharos telet az izlandi méhek 30-40 %-a nem éli túl. Ezért a szívós és a változó idöjáráshoz hozzászokott ahvenanmaai méheket már évek óta sikerrel exportálják Izlandba.
Az exportör neve Torbjörn Eckerman.

Torbjörn Eckerman
Ö és egy Izlandon élö norvég orvos Torbjörn Andersen -aki szenvedélyes méhész- együtt csomagolják a méheket a szállítás elött.
Egy dobozba egy méhanya –méhkirálynö – és ½ kg ! = kb. 15000 méh kerül.

Méhanya = Méhkirálynö
A légi szállítás nem tart sokáig és a tapasztalat azt mutatja, hogy a méhek nagyon jól bírják a repülöút fáradalmait és remélhetöleg jól szolgálják az izlandi méhészeket és a méz fogyasztóit.
Judit Mäkinen
- Forrás :
- http://www.hollomeheszet.hu/2017/02/23/meheszkedes_tortenete/
https://fi.wikipedia.org/wiki/Karl_Fredrik_Mennander - https://www.mehilaishoitajat.fi/liitto/mehilaishoidon-historiaa/
- https://yle.fi/uutiset/3-10795266
- https://www.alandstamps.com/fi/tuote/postimerkki-huomioi-ahvenanmaalaista-mehilaistarhausta
- https://www.helsinginuutiset.fi/artikkeli/694435-kuiva-kesa-ei-pelastyttanyt-helsingin-kattojen-ylla-pesivia-mehilaisia
- https://www.theseus.fi/bitstream/handle/10024/126061/Hyyrylainen_Lauri.pdf.pdf?sequence=1&isAllowed=y
- https://bugguide.net/node/view/731517
Érdekes cikk!
Izland kapcsán az jut eszembe, hogy pl. egy onnan egyszer elvitt lovat már nem engednek vissza, vagy hogy nincs szúnyog. Értékes méheket viszont ezek szerint visznek be az országba.
KedvelésKedvelés
Kedves Vik ! Sokszor köszönöm a hozzászólást. Az egyszer elvitt lovat azért nem engedik vissza mert meg akarják örizni az izlandi lovak teljes tisztaságát. Ez az oka annak is, hogy izlandi lovakat nem látni külföldi lóversenyeken. Izlandi lótenyészetekben dolgoznak külföldi fiatalok, ök minden felszerelésüket ott kapják és még saját lovaglócsizmát se vihetnek magukkal oda. Hogy miért nincs szúnyog annak egyik fö oka, hogy nincsenek olyan lápos területek, ahol a szúnyogok szaporodnának. Többször jártam Izlandon, nagyon érdekes ország.
KedvelésKedvelés