Húsvéti naptár . Kedd : Tikkutiistai

Kedves Olvasók!

Ma van a Nagyhét második napja. Ennek a keddnek a neve finnül

Tikkutiistai

Nagyhét .Kedd.Tikkutiistai

Tikku finnül szálkát, de gyufaszálat is jelent. A régiek nagyhéten a keddi napon faragták a gyujtósnak legjobban megfelelö vékony, kis fadarabokat, amiket a tüz meggyujtásánál használtak. A nagyhét keddi napján csinált gyujtósnak szerencsét és boldogságot hozó tulajdonságot tulajdonítottak. A gerendaháazak faainak gerendái közé tett kis fadarab:tikku szerepe a rossz szellemek távoltartása volt.

Tikkutiistai 1

A finn húsvétra jellemzö a keresztány és poany lemek keveredése.Utóbbiak a húsvéti máglyák , finnül :

Pääsiäisvalkeat = Húsvéti máglyák

Finnország északnyugati részén – Pohjanmaa – a mai napig szokás húsvétkor, közelebbröl Nagyszombaton este máglyákat gyujtani , hasonlókat azokhoz, melyeket a nyár közepén, azaz Juhannuskor ( Szt.Ivánéj ) is égetnek. Ezeknek régen az volt a szerepük, hogy elijesszék a húsvétkor repdesö boszorkányokat.

Húsvéti máglya

A boszorkányok ugyanis föleg azzal foglalkoztak, hogy megrontsák a háziállatokat .A húsvéti máglyákban általában olyan anyagokat égettek, amik erös füstöt eredményeztek, – mint nedves borókabokor, vagy a kiselejtezett kátrányos edények – mivel a füst nemcsak megijesztette a boszorkányokat hanem elvágta az útjukat is a levegöben, miközben az ördöggel való találkára repültek.

Sok helyen égettek szalmát is, mert az jó termést ígért az elkövetkezendö nyárra.

(Megjegyzés : A boszorkányüldözés konkrét formái Finnországot is elérték és az 1600-as években a halálra itélt szerencsétlen ”boszorkányok ” több mint fele az ország északnyugati részén élt. )

Manapság a húsvéti máglya csak a gyerekek szórakoztatásának egy formája, a máglya körül lehet táncolni, énekelni, játszani. Ilyenkor, húsvét táján sokszor van telihold és az érzékenyebb gyerekek hallani vélik a levegöben repülö boszorkányok szoknyájának suhogását is….

Judit Mäkinen