Húsvéti naptár – Húsvéti szokások Finnországban

DSCF0102

Húsvéti üdvözlet !

Kedves Olvasók !

Közeledik az egyházi év egyik legnagyobb ünnepe, a Húsvét. Ez többnapos ünnep Finnországban, ahol Nagypéntek is munkaszüneti nap. Finnországban a húsvéti szokások a pogány és keresztény idök szokásinak keveréke, misztikus ideje az évnek.

Elhatároztam, hogy a húsvéttel kapcsolatos finnországi szokásokról egy kis bejegyzéssorozatot kezdek kissé hasonlóan a tavalyi karácsonyi naptárhoz. A húsvétra való készülödés Finnországban Virágvasárnappal kezdödik a neve finnül

Palmusunnuntai = Pálmavasárnap vagy Virposunnuntai .

Az utóbbi név föleg Kareliában volt használatos . Virpoa = meglegyintést jelent. A szó az orosz füzfa = vérba szóra vezethetö vissza .És vajon mit jelent ez ?

Ezen a napon a gyerekek feldíszített füzfaágakkal járták a házakat, meglegyintve azokkal az ottlakókat miközben  egy minden jót kívánó verssel köszöntötték öket. Az ágak leginkább háromágúak voltak utalva a Szentháromságra: Atya, Fiú, Szentlélek.A “díszek” színes rongydarabok voltak. A modern ágakat már festett mütollak és papírvirágok díszítik.

 

17796547_10155201736304723_7049429720275527543_n_0

 

.A virágvasárnapi kis versnek többféle változata van.

Az egyházi vers szövege ilyen : ”Virvon varvon vitsasella, tällä pajun oksasella Herramme Jeesuksen Kristuksen Jerusalemiin ratsastamisen muistoksi. Jumala sinua siunatkoon.” . A szöveg megemlíti, hogy a szokás a Jézus jeruzsálemi bevonulását idézi és Isten áldását is kéri.

A vers modern változata így szól : “Virvon varvon tuoreeks terveeks tulevaks vuodeks, vitsa sulle, palkka mulle”.
Szabadon fordítva: Kívánok jövöre jó egészséget, az ágat neked adom, én cserébe a bért kapom.

Ezek a gyerekek legtöbbször boszorkánynak öltöznek, ami összefügg azzal a régi , pogány hittel, hogy húsvét táján repdesnek a boszorkányok, akik mindenkinek rosszat akarnak.

Virpominen

Virágvasárnapi “boszorkányok”

A régiek hittek a seprünyélen repdesö rosszindulatú boszorkányokban, akik föleg Nagypéntek éjszakáján az ördöggel való találkára repültek, útközben mindenféle kárt okozva.

 

Az emberek ilyenkor védtelennek érezték magukat és mindent megpróbáltak, hogy a jószágtól távoltartsák a kártevöket. Az istállókat jól bezárták, szénnel, krétával vagy kátrány segítségével keresztet rajzoltak az istállóajtó fölé. A boszorkányok féltek az istálló tetejére kiszögezett bagoly tetemétöl vagy egy döglött ragadozómadártól is és elkerülték az így ” díszitett” istállókat.

Finnül a boszorkány neve  : trulli. A  szó a svéd nyelvböl került hozzánk, régiesen svédül a boszorkány = trull/troll. Ennek finnes formája a trulli, Nyugat-Finnországban: rulli. (Megjegyzés: a “troll “szó manapságis használatos nemcsak a svéd nyelvben. Nem a húsvéti boszorkányokat jelenti, a téma nem tartozik levelemhez. Az internet világában tájékozottak mind tudják, hogy mivel függ ösze  ez a szó  )

A boszorkányjárással kapcsolatos finnországi hiedelmekhez hasonlókkal találkozunk más országok szokásai között is, így pl. Svédországban, Németországban és Angliában is repdesnek boszorkányok a húsvéti égen.

Kedves Olvasók !

Holnap kezdödik a Nagyhét. A hét  minden napjának “saját “ neve is van, ezekkel foglalkozunk a jövö heti bejegyzéseimben.

 

Judit Mäkinen

 

 

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.