Április 9 – Mikael Agricola napja, a finn nyelv napja 265.levél

 

 Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra

 

Kedves Olvasók !

Már  bizonyára ismeretes Önök elött, hogy  Finnországban sok olyan ünnepnap van, amikor lobognak a finn zászlók. Ezeknek  a napoknak csak egy része munkaszüneti nap.

A finnek nemcsak a történelmi eseményeket ünneplik zászlós ünnepként. Sokszor lobognak a zászlók kiemelkedö finn emberek tiszteletére, olyanok tiszteletére akik életmüve hozzájárult  a finn nemzeti kultúrához. Ilyenek pl. nemzeti költönk Runeberg vagy a nök egyenjogúságáért harcoló Minna Canth. Ezek közé tartozik Mikael Agricola turkui püspök is.

151812e971cb491596604f140b9d9e56

Mikael Agricola

Mikael Agricola napján , a finn nyelv napján  április 9.-én ismét lobognak a finn zászlók. Agricoláról szól mai levelem.

 Ki volt Mikael Agricola ?

 

Mikael Agricola 1510-ben született Pernaja járásának Torsby nevü falvában délkelet Finnországban. Pernaja közigazgatásilag jelenleg Lovisa városához tartozik és  81 km.-re van Helsinkitöl keletre.

Édesapja Olavi földmüves volt, édesanyjáról nem tudunk szinte semmit még  a neve is ismeretlan. Édesanyja anyanyelve több mint valószínüleg  finn volt és ez az oka annak, hogy Mikael tökéletesen megtanult finnül az akkor szinte teljesen svéd nyelvü pernajai környezetben.

A fiúgyerek feltehetöen a pernajai templom védöszentje után kapta a Mikael nevet, másik neve Olaui = Olavinpoika = Olavifia az akkori szokást követte.

Pernajan kko

Pernaja temploma

Elsö tanulmányai  a helybeli papnak köszönhetök. Az 1520-as évek elején iskoláit Viipuri városában folytatta ( ez a város nincs a mai Finnország területén ) . Tanára Johannes Erasmuksenpoika =Erasmusfia volt és az ö tanácsára Mikael latin nevet választott magának: Agricola, ami földmüvest jelent.

Tizennyolcéves korában tanárával Johannes Erasmuksenpoika-val Turkuba költözött és elöször Martti Skytta püspök irnoka lett, majd egy év mulva a püspök titkárának halála után ö lett a turkui püspök titkára.

Agricolát 1531-ben pappá szentelték . Öt évvel késöbb Németországba, nevezetesen Wittenbergbe költözött azzal a céllal, hogy a reformációról és a szent könyvek fordításáról többet tanuljon. Tanulmányait 1539-ben befejezve viszaköltözött Turkuba  és az akkori szokás szerint mint  külföldröl hazaköltözött tanult ember lévén  a székesegyház iskolájának iskolamestere lett.

Itt kedödött Agricola  aktív irodalmi munkássága, 1543-ban megjelent az ABC.kirja  = Abécéskönyv majd egy évvel késöbb a Rucouskiria Bibliasta=Imakönyv a bibliából

Agricola legfontosabb munkája  a finn nyelvü vallásos irodalom létrehozása volt.  Ez azért rendkívül jelentös, mert a reformáció idején nagyon  fontosnak tartották, hogy a néphez a nép nyelvén szóljanak és ne latinul, amit mint a katolikus liturgia nyelvét csak a magasan iskolázottak  értetek

aGRICOLAN AAPISKIRJA

Agricola  ABC-könyve  egyben katekizmus is volt, Stockholmban nyomták 1543-ban vagy 1944-brn. Ebböl a kiadásból sajnos egyetlen 24 oldalas  példány sem maradt meg teljes egészében.

Az 1544-ben megjelent  Rukouskirja  = Imakönyv  Agricola fö müve 877 oldalt számlál és  17 rajz díszíti. A könyvhöz négy, versformában írt  elöszó tartozik, melyekben Agricola vázolja a reformáció okozta helyzetet miszerint  a katolikus értékek megszünése a papság müveltségének csökkenését jelentette. De mint Agricola írja : “kyllä se kuulee suomen kielen, joka ymmärtää kaikkien mielen.”- Igen az meghallja a finn nyelvet, aki megért minden lelket.

180px-Rucouskiria

Rucouskirja

A könyv fö tartalma  majdnem  700  megjegyzésekkel és utasításokkal ellátott ima , melyek az istentiszteleteket és ájtatosságokat segítik. Az imákat Agricola a turkui egyházközség középkori  misekönyvéböl: ”Missale Aboensis”-böl gyüjtötte össze.

520px-Missale_Aboense_1

Missale Aboensis

Ebben a könyvben imákon kívül  rengeteg más ismeret is van. Az idöszámításra és az idöjárás változására vonatkozó iadatokon  kívül asztrologia ismereteket is tartalmaz. Tanít a különbözö  betegségek gyógyítására is.

Agricola i az 1548-as év elején befejezte iskolamesteri tevékenységét. Az Újtestamentum finn fordítása 1548-ban jelent meg és egy évvel késöbb a papokat segítö kézikönyve is nyilvánosságra került .

A turkui püspök Martti Skytte 1550-ben meghalt , de akkor még nem neveztek ki új püspököt, a püspöki hatalmat  a király Kustaa Vaasa gyakorolta.

Agricola folytatta irodalmi tevékenységét  1551-ben és 1552-ben finnre fordított    részleteket adott ki az Ótestamantumból .

Turku ordinariusává azaz püspökévé Agricolát 1554-ben nevezték ki. Az ordinárius címmel azt kívánták hangsúlyozni, hogy a püpökök nem a katolikus pápától kapták kinevezésüket, hanem a király alattvalói voltak.

A svédek és oroszok között folyó vitákat 1557-ben Kustaa Vaasa király békeszerzödéssel próbálta megoldani és Finnország képiselöjeként a Moszkvába utazott küldöttség tagja Mikael Agricola volt (Finnország akkor a svéd birodalomhoz tartozott )  . A visszafelé tartó úton 1557 április 9.-án Uusikirkko-ban , közelebbröl Kuolemanjärvi járásában a lovaskocsiban utazó  Agricola hirtelen valamilyen betegségrohamot kapott  és meghalt. (Uusikirkko Kareliának azon részén van, amit Finnország a Ii. világháború kapcsán elvesztett). Agricolát Viipuri városában több  mint valószínüleg a dominikánusok templomában temették el. A templom megsemmisült a II. Világháborúhoz kapcsolódó un. téli háborúban. Mivel a sír pontos helye jelenleg ismeretlen  Agricola halálának helyén  áll az emlékére emelt kö.

kukitettu merkki

Agricola emlékére

Agricola a finn nyelv atyja

Mikael Agricola bibliafordításai jelentik az írott finn nyelv alapjait. Ö írta az elsö finn nyelvü könyveket is, összesen kilenc könyvet, melyek 2400 nyomtatott  oldalt jelentenek.Ez azonban nem Agricola  teljes  munkássága . Lefektette a vallástörténelem alapjait és nagymértékben hozzájárult a folklorisztikához is.

Agricola hagyatéka

Irodalmi körökben élénk eszmecsere folyt arról, hogy lehet-e valakit egy nyelv ” atyjának ” tekinteni ?  Agricola finn helyesírása még nem volt tökéletes . Munkássága azonban –  a finn írott nyelv elsö müvelöjeként – nagyon fontos, mivel neki köszönhetöen  a finn nyelv még ma is életerös.

Amikor Mikael Agricola finnül kezdett írni, ö volt az aki megteremtette az írott köznyelv alapjait. Elötte ilyen nyelv nem létezett és nem is születhetett kizárólag beszéden alapuló kultúrában. Agricola nyelvezete bizonyos kompromisszum, mivel többféle nyelvjárásból tevödik össze és ilyenformában senkinek nem volt az anyanyelve. Ezen kívül irásaiban  sok idegen szó is elöfordul, ezek mindenki részére újat jelentettek.

Mivel biztosra veszem, hogy levelem olvasói között sokan vannak, akiket mélyebben is érdekel Agricola nyelvezete és a finn nyelv úgy általában, a finnül tudóknak melegen ajánlom ezt  a Kaisa Häkkinen írta cikket : https://www.ts.fi/mielipiteet/aliot/1074197110/Mikael+Agricola+suomalaisen+kulttuurin+uranuurtajana

Agricola emléke

Viipuri városának székesegyháza elött 1908-ban leplezték le Emil Wickström szobrász müvét, Mikael Agricola mellszobrát .

Mikael_Agricola_bust_Lahti_4

Mikael Agricola

A szobor 1940-ben, a téli háború utolsó napjaiban eltünt és soha nem találták meg. Négy  utánzatát Turkuban (1910) , Lahtiban ( 1953), Pernajaban ( 1959) és Viipuriban (2009) állították fel.

Turkuban a székesegyház mellett áll az Oskari Jauhiainen tervezte Agricola szobor, melyet 1952-ben lepleztek le.

250px-Mikael_Agricolan_patsas 1950 Jauhiainen

Mikael Agricola sobra Turkuban

Agricola nevét Agricolankatu /Agricolautca  örzi  Turkuban  és  Helsinkiben.

Végül de közel sem utolsó sorban említendö a Turkuban megalakult Mikael Agricola társaság is.

Az édesszájúak bizonyára örülnek annak a hírnek, hogy létezik Agricola sütemény is. A képen a Finn Bibliatársaság / Suomen Pipliaseura 2014-ben rendezett versenyének gyöztese látható .

agricolaleivos_s1430x0_q80_noupscale

Agricola sütemény

Agricola napjának táján Finnország több városának cukrászdáiban, többek között Helsinki-ben, Rauma-ban és Rovaniemi-ben is kapható.

 

Kedves Olvasók !

Agricola nyelvezetét nem könnyü megérteni manapság. Ha finnül tudók ki akarják próbálni, hogy mennyit tudnak ”agricolául ” szeretettel ajánlom ezt a tesztet : https://www.kirkkojakaupunki.fi/-/testaa-hallitsetko-agricolan-ajan-suomen-kiele-1 ( én 10 szóból hatot ismertem fel. )

Jó szórakozást kívánva:

 

Judit Mäkinen

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.