Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra

Kedves Olvasók !

Az utóbbi idöben sokat olvashatunk arról, hogy mi mindenben jár Finnország az élen a világon. Itt a legjobb az iskolarendszer, legboldogabbak a lakosok, ez a legélhetöbb,  legstabilabb  és legbiztonságosabb ország.  Itt élnek a legbecsületesebbek emberek.

Finnországban melegek a lakások, az utakat rendbe tartják és a tömegközlekedésben ritkán vannak jelentös akadályok vagy késések. Valaki egyszer azt írta, hogy Finnországban azért jó, mert itt nem történik semmi.

Finnországnak sok szempontból szerencsés a helyzete, mivel itt nincsenek nagy földrengések, árvizek vagy földcsuszamlások és gátszakadások. Itt tiszta a levegö és  iható a csapvíz söt a legtöbb tó vize is ivóvíz.  Itt kevés  a korrupció alacsony  az infláció, megbízható a rendörség söt a legtöbben még a közlekedés szabályait is betartják. Itt nem látni hajléktalanokat éjjelente az utcasarkokon vagy a parkokban.

A nemzetközi Good Country Index / Jó ország index listán elsö helyen lévö Finnországról megállapították, hogy Finnország adja a legtöbb jót az emberiségnek, és okozza a legkevesebb terhelést a világnak.

Az érem fényes oldala

A barátaikhoz vagy rokonaikhoz Finnországba érkezö látogatók  az itteni  élet egyik oldalát látják, a napsugaras oldalt. Az itteni vendéglátóknak  van lakásuk, söt helyük is a vendég részére, nincsenek kimondott anyagi nehézségeik és a látogatók a legkülönbözöbb élményekkel térnek vissza hazájukba. Otthonukban  hamarosan  már egy következö látogatás reményét éltetik nem egyszer arra gondolva, hogy itt zöldebb a fü mint otthon, könnyebb az élet mint otthon és több a lehetöség mint otthon, szóval röviden összefoglalva Finnország  ” meseország ”.

Az éremnek azonban két oldala söt mi több egy éle is van.

Az érem árnyékos oldala

Mai levelemben az érem árnyékosabb oldaláról van szó. Nem célom a kiábrándítás, senkitöl nem irigylem az itteni ”könnyebb és boldogabb”  életet. Kizárólag az motivál, hogy Önök kedves Olvasók reális képet kapjanak Finnországról, az én szeretett hazámról, ahol élve eddigi életem kétharmadát már magam mögött tudom.

Munkanélküliség

A statisztikai adatok szerint 2018 decemberében a munkanélküliség 5,4 % volt. Ez az elözö évekhez képest sokkal kevesebb. Az alábbi kép a munkanélküliek százalékos arányát mutatja az orzág egyes részein 2018 januárjában.

Sajnos azonban kétségtelen tény, hogy egyre több munkahely szünik meg. Az ezekröl ” felszabaduló ” munakerö rendkívül nehezen tud újra elhelyezkedni, aminek részben a dolgozók kora az oka. A legtöbb muinkahelyre olyan fiatalokat keresnek, akiknek sok tapasztalatuk van. De hogy lehetne egy fatalnak sok tapasztalata ? És ha tapasztalat hiányában a fiatal nem kap munkahelyet akkor hogyan tesz szert  a tapasztalata ?

Ez nem speciális finn jelenség, hanem globális.  Finnországban az ETLA  nevü  kutatóintézet  ( Elinkeinoelämän tutkimuslaitos ) szerint 20 éven belül a digitalizáció az ország munkahelyeinek 1/3 részét veszélyezteti.

A digitalizáció csökkenti a munkahelyeket és egyes foglalkozásokat szinte teljesen megszüntet, ugyanakkor új munkák és új foglalkozások is születnek. De tudja-e magát átképezni az a középkorú papírgép mellett évtizedekig  dolgozott munkás, akinek  a gép leépítése miatt megszünt a munkahelye ? És tud-e lemondani évtizedes lakóhelyéröl  új munkahely reményében új helyre költözve ?

Robotok itt, robotok ott, robotok mindenütt

A gyárak jelentös részében a munkásokat gépek és robotok helyettesítik, azok  komplex munkafolyamatokat végeznek, szerszámokat készítenek, gépeket és autókat szerelnek össze, stb. stb. Egy ember több robot müködését is figyelheti egyszerre ez érthetöen csökkenö munkahelyekhez vezet.

És így kevesebb a munkaadó költsége ugye ? Nem kell több  alkalmazott  után kötelezö nyugdíjalapot és a különbözö biztosításokat fizetni.

Robotok az egészségügyben

Személy szerint összeszorul a szívem ha a TV-ben bemutatják, vagy újságok számolnak be arról  hogyan tornáztatja a tolókocsiban ülö öregeket egy robot, ahelyett, hogy fizioterapeuta mutatná be a gyakorlatokat és élö ember beszélne hozzájuk  emberekhez. Mintha csökkenne az emberi méltóság nemde ?

A képen levö Ilona nevü robot még puszit is ad az öregeknek . Rettenetes. A kb. 16 500 euróba kerülö robotot azzal reklámozzák, hogy körúton is lehet, azaz több otthonba is mehet ugyanazon a napon.  Ez ugye sokkal olcsóbb, mint több fizioterápeuta foglalkoztatása. Mert sajnos úgy tünik, hogy mindenben a pénz a legfontosabb.

Gyakoribbak a gyerekek és fiatalok viselkedési zavarai

A viselkedési zavarok már az  óvodákban kezdödnek.  Megbízható adatok szerint az utóbbi években nött a viselkedési zavarokban szenvedö iskolások száma is . A 10-11 évesek  4-12 %- a szenved viselkedési zavarban, a fiúk között több mint minden tizedik és a lányok  5 %-a.

Az okok között fontos szerepe van a megváltozott családi életnek. A szülök rohanó életformája, a szabályok és rutin hiánya és az a tény, hogy a szülök nem tudják – esetleg nem is érdekli öket- hogy a fiatal hol és kikkel tölti a szabadidejét,  mind megtalálhatók a viselkedési zavarok hátterében. Fontos szerepe van a nevelés következetlenségének és annak, hogy a serdülökkel fellépö elkerülhetetlen nézételtéréseket és vitákat a szülök nem tudják megfelelöen megoldani. A válással végzödö házasságokat követöen  egyre  több fiatalnak van az elvált  szülök  otthonaiban hetenként változó otthona, változatos nevelési elvekkel. Sok fiatal nem tudja, hogy melyik otthonban mi szabad és mi nem . Ez növeli a viselkedési zavarokban szenvedö fiatalok számát . Statisztikai adatok szerint Finnországban az elsö házasságoknak kb. 40 %-a végzödik válással .

Öngyilkosságok

Sajnos minden kétségen felüli tény, hogy Finnország az öngyilkossági statisztikákban is a vezetö országok között van.  A 2018-ban nyilvánosságra hozott statisztika szerint Finnország az 5.helyen áll a 100 000 lakosra számított öngyilkosságok statisztikájában, melyet Litvánia vezet, Magyarország pedig a harmadik helyen áll.

A  központi statisztikai hivatal (Tilastokeskus ) adatai szerint az utóbbi két évben nött az öngyilkosságok száma, csak a  25 éven aluliak követtek el valamivel kevesebb öngyilkosságot .

Családi eröszak

Míg Finnország az európai unió legbiztonságosabb országai közé tartozik nök részére  ez az ország a második legvédtelenebb hely. Erröl a rendkívül sajnálatos tényröl   Kai  Mykkänen belügyminiszter tudósított 2018-ban.

A 2016-ban közzétett európai uniós statisztika szerint a finn nök 47%-a számol be az öt  15 éves kora után ért fizikai eröszakról . A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a finnországi családi eröszakos bünök 30 %-át a jelenlegi vagy elözö élettársak követik el. A finn központi statisztikai hivatal adatai szerint 2016-ban 9000 áldozata volt a párkapcsolati vagy közeli családtag által elkövetett eröszakos bünöknek, ezek 69%-a nö volt . A családi eröszak gyakoriságához a sokszor mértéktelen alkoholfogyasztás nagy mértékben hozzájárul.

A helyzeten nem könnyü segíteni, mert az áldozatok sok esetben nem tesznek bejelentést a rendörségnél. Rendörségi felmérés szerint a szexuális zaklatás és eröszak eseteinek kb. 80 %-a bejelentés nélkül marad. Nem egy esetben a szerencsétlen bántalmazottak védik bántalmazóikat mivel félnek a nyilvánosság jelentette szégyentöl.

Szükség van a nagyobb éberségre pl. az egészségügyi tanácsadóhelyeken és a  körzeti rendelökben. Az itt észlelésre került véraláfutások, ütések és horzsolások jelei a jelenleginél pontosabb adatfelvételt, a sebesülés körülményeinek tudakolását igénylik. Az egészségügyi szervek nem késlekedhetnek a rendörségi bejelentéssel ha eröszakra utaló gyanújuk van.

Megfigyelhetö azonban az is, hogy nemcsak nök szenvednek a családi eröszaktól, az áldozatok között több férfi is van – a nök egy része is eröszakos !

Különbözö kultúrák ütközése

Míg nem is olyan régen Finnország lakosai viszonylag egységes népcsoporthoz tartoztak,  a helyzet az utóbbi évtizedekben és különösen az utóbbi tíz évben sokat változott. A hivatalosan kétnyelvü Finnországban jelenleg 160 nyelvet tartanak számon. Hogy ez sokféle kultúrával is jár az magától érthetödö.

Különösen 2015 után érkeztek olyanok az országba akiknek semmi fogalmuk nincs az itteni kultúra két alapvetö vonásáról, nevezetesen az emberek érinthetetlenségéröl és a nök egyenjogúságáról.

Az ide érkezettek közül nagyon sokan nem tudják, hogy Itt a nöknek nem kell kísérö és hogy rajtuk kívül senki más nem dönt arról, hogy kivel és milyen kapcsolatot létesítenek. Nekik újdonság, hogy a finn nök maguk döntik el, hogy hogyan öltözködjenek, hova menjenek kikkel találkozzanak  és mikor. Söt mi több a nök az élettársukat is maguk választják, ebbe a rokonságnak semmilyen beleszólási joga  nincs ! El sem tudják képzelni, hogy sem a háztartási munka sem pedig a gyereknevelés  nem kizárólag a nök kötelessége.

Az ide  föleg  egyedül érkezett fiatal férfiaknak a finn nök társadalmi helyzetével való megismerkedésre és föleg annak elfogadására nem elég egy kétórás gyorstalpaló tanfolyam.  A finn társadalomba való beilleszkedés hiánya – söt nem egyszer  az arra való hajlam és akarat hiánya –  nem egy problémát jelent a mindennapi életben is. A nyilvánosságra került sajnálatos eröszakos esetek hozzájárultak ahhoz, hogy bizonyos városokban finn szülök nem szívesen engedik esténként a fiatal lányaikat egyedül az utcára. Sajnos  egy része azoknak,  akik ide  biztonságot keresve érkeztek maguk okoznak bizonytalanságot az öket befogadóknak – ez tarthatatlan helyzet.

Végül is de közel sem utolsó sorban egy nagyon fontos dolog : Finnországban a fiatal lányok külsö nemiszerveinek mindeféle sarlatánvagdosással történö csonkítása büncselekmény. Ezt azokból az országokból érkezö családok, ahol a csonkító beavatkozások több formája is általános gyakorlat csak nehezen fogják fel.

Sorbaállás élelmiszerekért

Vajon ki gondolná, hogy egy ” meseország” lakosai élelmiszerért állnak sorba ? Sajnos ez a valóság a legtöbb nagyobb finn városban.  A mellékelt képek Helsinkiben készültek 2018-ban.

Az  egyház és a különbözö jótékonysági szervezetek hetente több alkalommal is osztanak élelmiszereket a rászorulóknak. És kik a rászorulók ? Nyugdíjasok, diákok, fiatal gyerekes családok, bevándorlók, kisjövedelmü egyedül élök. Több helyen osztanak ingyen ebédeket is.

A kiosztásra kerülö élelmiszerek részben az üzletek adományai – olyasmik amiknek a felhasználási ideje hamarosan lejár, vagy száraz dolgok, pl. liszt. cukor, dara, só, makaróni , rizs stb.

Kedves Olvasók !

A fentiekkel nem akarom senkinek a kedvét elvenni attól, hogy Finnországba költözve kezdjen új életet. Soraimmal arra szeretnék rávilágítani, hogy Finnország sok jó oldala mellett mint mindenütt a világon itt is vannak negativumok, váratlan furcsa söt  kellemetlen dolgok is. Egyben szeretettel ajánlom minden kedves Olvasómnak aki tervezi azt, hogy Finnországba költözzön :  a meglepetések és csalódások elkerülésének érdekében sokoldalúan tájékozódjon az itteni életröl, föleg a hétköznapokról. És utoljára de közel sem utolsó sorban komolyan kezdjen el finnül tanulni.

Judit Mäkinen

• Forrás :
• http://timouotila1.vapaavuoro.uusisuomi.fi/kulttuuri/252390-suomi-maailman-onnellisin-maa-ei-voi-olla-totta
• https://findikaattori.fi/fi/34
• https://www.maaseuduntulevaisuus.fi/politiikka/artikkeli-1.225683
• https://www.slideshare.net/JyrkiKasvi/robotit-tulevat-robotit-tulevat
• https://www.laakarilehti.fi/tieteessa/uutiset/ajoissa-apua-lasten-kaytoshairioihin/?public=ebb9900f3e4f6f6876f559617f767046
• https://www.spreadshirt.fi/rainbow-lipun+tasavertaisuus+naisten+premium+t-paita-D5b2bae2bae79cf04c7112c3c
• https://www.mtvuutiset.fi/artikkeli/avioliitoista-noin-40-prosenttia-paatyy-eroon-katso-kartalta-missa-erotaan-eniten/5949336#gs.BiFTUT4M
• https://www.sttk.fi/2015/04/27/digitalisaatio-vie-ja-tuo-tyopaikkoja/
• https://www.ess.fi/uutiset/kotimaa/2016/02/10/hoivarobotti-ilona-antaa-vanhuksille-pusuja–maksoi-lahden-kaupungille-16-500-euroa
• http://marjaankikaantyvienhyvinvointi.blogspot.com/2016/07/robotisaatio-uhka-vai-mahdollisuus.html
• https://www.terve.fi/artikkelit/73457-lasten-ja-nuorten-kaytoshairiot
• https://www.helsinginuutiset.fi/artikkeli/729698-itsemurhien-maara-kasvaa-suomessa-synkka-luku-myos-alle-25-vuotiaista
• https://new.abb.com/fi/datakeskukset/yllapito
• https://www.studio55.fi/tastapuhutaan/article/lukijoiden-tarinat-perhevakivallasta-ex-mies-uhkasi-tappaa-jos-kerron-sukulaisille/127120
• https://www.iltalehti.fi/kotimaa/a/201803142200811545
• https://www.kotimaa24.fi/artikkeli/leipajono-torjuu-myos-yksinaisyytta/
• https://ylilauta.org/sekalainen/86126969
• https://www.mtvuutiset.fi/artikkeli/pohjoismaat-karjessa-naisiin-kohdistuvassa-vakivallassa-ei-yllata/3057016#gs.Xtu3GvrF
• https://suomenkuvalehti.fi/jutut/ulkomaat/vakivaltainen-suomi-sofi-oksanen-sittenkin-oikeassa/
• https://yle.fi/uutiset/3-10311652
• https://www.iltalehti.fi/politiikka/a/201803282200842463
• https://www.savonsanomat.fi/kotimaa/Suomessa-puhutaan-jo-l%C3%A4hes-160t%C3%A4-kielt%C3%A4/938830
• http://www.julkari.fi/bitstream/handle/10024/101045/066moisio.pdf?sequ