Kedves Olvasók !
December elsején kezdett ádventi naptáram ma véget ért. hiszen ma van szenteste, a naptár utolsó napja. Minden naptári nap képének neve a joulu-karácsony szóval kezdödött, ebböl a finn nyelv után érdeklödök most 24 új szót tanulhattak. A napokat itt fordított sorrendbenlehet látni a szövegben lefelé haladva.
Befejezésül köszönettel kívánok Mindnyájuknak boldog Ünnepeket és békés újévet .
Judit Mäkinen
December 24
Joulusauna – karácsonyi szauna
A karácsonyi szaunának ösrégi hagyománya van. A régiek ájtatosan készültek az ünnepi szaunázásra. A füstös szaunákat általában már elözö nap befütötték, hogy legyen elég idö az egész háznép nyugodt szaunázására még akkor amikor nincs teljesen sötét. A szaunában csend uralkodott, az emberek nem fecsegtek hanem nyugtázták magukban az elmult évet és bizalommal tekintettek a közelgö új év elé.
Manapság is szokás, hogy a nagyobb házakban ajándékként karácsonyi szauna van az ottlakóknak.Finnországban gyakorlatilag minden olyan házban ahol a lakásokban nincsenek szaunák van közös szauna, itt a lakók beosztott napirend szerint szaunázhatnak Általában a házban lakó nök és férfiak külön szaunáznak a családok mehetnek együtt az ünnepi, karácsonyi szaunába.
December 23
Jouluaatto – Szenteste napja
Régi finn szokás december 24.-én meglátogatni szeretteink sírjait. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Finnországban nem mennek az emberek november elején a temetökbe. Irodalmi adatok szerint evangelikus temetöben elsö alkalommal Lyyli Grotenfelt gyujtott gyertyát szentestén a testvére Kyllikki sírján 1921 december 24.-én. Ennek példájára egyre többen mentek ki a temetökbe szentestén. A II. világháború után a szokás rohamosan terjedt, akkor rengeteg fiatal katona feküdt a hóval borított sírokban. A sírokon lobogó gyertyák lángja emlékeztet minket arra, hogy senki sem halt meg, aki a szívünkben él. Finnországban a hösi halottak sírjait december 24.-én díszörség veszi körül.
Ezt az emléket örzi a dal : Kello on jo viisi , lapset herätkää = Ötöt ütött már az óra, ébredjetek gyerekek .. Itt hallható : https://www.youtube.com/watch?v=yw4HfAzZMbY
A pulla finn szó tulajdonképpen gyüjtöszónak is tekinthetö, mivel szinte minden olyan sütemény ami kelt tésztából = kalácstésztából készül a pulla névre hallgat Finnországban. Így van ez a hagyományos karácsonyi pulla-val is ami a képen látható és tähtipulla = csillagpulla néven is ismert.
A kelt tésztát a finnek rendkívül sokféleképp tudják formázni, a fonott kalácstól kezdve a kis, zsemlére emlékeztetö mazsolával díszitett sütemények is ismertek
Ha Önök közül valakinek kedve lenne ilyesmit sütni, ide teszek egy rövid filmet, amiböl sok minden kiderül : https://www.youtube.com/watch?v=at0N7Oop_Bw
Iskolai karácsonyi ünnepségeket tartanak az általános iskolákban, gimnáziumokban és a szakiskolákban is. Az általános iskolákban az ünnephez kisebb játékok , éneklés és szinpadi jelenetek is tartoznak. Díszterem hiányában az ünnepség helye az iskolai tornaterem. Az iskolai ünnepségeknek hagyománysan vallásos színezete volt és van a legtöbb helyen manapság is annak ellenére, hogy a jelenlegi finn társadalomban már sokan vannak olyanok, akik nem a keresztény egyházak kötelékeibe tartoznak, vagy egyáltalán nem tartoznak semmilyen egyházhoz/valláshoz. Régebben ilyenkor osztották ki a félévi iskolai bizonyítványokat is joulutodistus = karácsonyi bizonyítvány néven.
December 17
Joulupuuro – Karácsonyi kása
Finnországban a reggeli általában kása, ami vagy zabkása vagy rozskása. Karácsonykor azonban – 24.-én reggel – a kása : rizskása, ami talán leginkább a magyar tejberizsnek felel meg. A fahéjjal és cukorral ízesített kásához szokás szárított gyümölcsökböl készült híg gyümölcskocsonyát = kiiseli enni . Ebben a kásában mindíg van egy mandula, ami szerencsét hoz annak, aki megtalálja ! Kisgyerekes családokban nem csak egy mandula rejtözik a karácsonyi rízskásában !
December 16
Jouluolut – Karácsonyi sör
Az északi országokban a sörivásnak régi hagyománya van. A tej télen ritkaságszámba ment és a karácsonyi asztalnál csak a gyerekek kaptak tejet. Régi mondás szerint karácsonyt nem ünnepelték, hanem elitták. A gazdák a termés betakarítása után láttak hozzá a sör készítéséhez és amikor a sör elkészült akkor kezdödött a sörözgetéssel töltött téli ünnepi szezon.
Manapság számtalan féle un. karácsonyi sör: Jouluolut kapható, az ünnepi vacsorához leginkább az aromás, sötét sört választják.
December 15
Jouluradio – Karácsony rádió
Finnországban az ádvent idején több rádióállomás is közvetít karácsonyi zenét. Ezek egyike a fövárosi evangélikus egyházközségek által sugárzott szünet és reklámok nélküli karácsonyi zene, ami az elsö ádventi naptól Vizkeresztig hallgatható. Nem csak egyházi zenét közvetítenek, mindenféle karácsonyi dal van a müsoron. Az állomás 2003 decembere óta müködik. Jelenleg 23 különbözö területre közvetített zenéjének tavaly 4,2 millió hallgatója volt. Az interneten itt érhetö el : nettiradio.fi/joulu
December 14
Joulukuusi – Karácsonyfa
Hogy honnét került a karácsonyfa-hagyomány Finnországba arról változnak a vélemények talán a legtöbben azt a feltevést támogatják, hogy Németországból, ahol már az 1500-as évekeben voltak karácsonyfák. A finn családok az 1800-as évek végén díszítettek elöször karácsonyfákat. Tudvalevöen a elsö fenyöfához kapcsolodó ünnepséget Jyväskylä-ben rendezték az ott 1863-ban alapított tanítóképzöben. Az itt végzett tanítók vitték a szokást az ország minden részébe. az ö vezetésükkel barkácsolták az iskolások a karácsonyfadíszeket.
Finnországban a karácsonyfát nem veszi körül semmilyen titokzatosság. Régen a családok a leendö karácsonyfát már nyáron kinézték az erdöben és a gyekekkel együtt vágták ki december 23.-án. Úgy hírlik, hogy a fának több volt az értéke, ha a szomszéd erdejéböl származott…..Manapság a karácsonyfavásárlás a családok együttes programja és a gyerkek mindenkor segítenek a fa díszítésében. A karácsonyfára akasztott szaloncukor Finnországban ismeretlen.
December 11
Joulukinkku – karácsonyi sonka
Finnorszagban a karácsonyesti asztal fénypontja a sonka – szinte ugyanolyan mint Magyarorszagon a húsvéti sonka. A karácsonyi sonkaevésnek ösrégi hagyományai vannak az északi országokban, Izlandon még a keresztény hit elötti idökben vaddisznót áldoztak a téli napéjegyenlöség idején Freyri-nek, a termékenység istennöjének. Finnországban az 1800-as években karácsonykor birka vagy disznóhúst ettek füstölve, szárítottan vagy sütve. A mai sonka csak az 1900-as években vált általánossá. Legújabban pulyka is kerülhet az ünnepi asztalra.
A sonkát egészben sütjük általában dec. 23.-án , alacsony hömérsékleten órák hosszat. December 24.-én hidegen tálaljuk mindenféle meleg körítéssel, ezek között hagyományos a krumpliból, sárgarépából és karórépából készült püré. A sonkát sokféleképp lehet díszíteni, hagyományosan zsemlemorzsából készült bevonat fedi és szegfüszeg díszíti.
December 9
Joulukynttilä – karácsonyi gyertya
Ádvent idején a napok rohamosan rövidülnek, ilyenkor finn lakásokban sokszor égnek gyertyák , nem a világosság hanem inkább a hangulat kedvéért. Az un. karácsonyi gyertyák kultúrája a paraffin feltalálásának idejére – 1830 – vezethetö vissza. A parasztházakban karácsony este gyujtották meg a háromágú karácsonyi gyertyát, amit a finn szokás szerint karácsony napjának hajnali istentiszteletére is magukkal vittek a templomba. Mostanában csak nagyritkán lehet látni háromágú gyertyákat, a régi szokásokat a háromágú gyertyatartók örzik.
December 8
Jouluruusu – karácsonyi rózsa
Finnországban szokás karácsonykor virágot ajándékozni – az év hideg idöszakában, amikor semmi nem nyílik a szabadban a virág-ajándéknak nagy értéke van. A sokféle karácsonyi idöszak virágai közül a karácsonyi rózsa a legértéksebbnek modható. Sikeres téli ápolás után ki lehet ültetni a kertbe, ahol éveken át virágzik koratavasszal vagy esetleg késö összel.A kép az én kis kertemben készült, a kerítés mellé ültettem el félárnyékos helyre. Jól áttelelt és általában májusban virágzott több éven át.
December 7
Joulutähti- -karácsonyi csillag
Ennek a virágnak, mely Finnországban a karácsonyi idöszak egyik legkedvesebb virága magyarul mikulásvirág a neve. Nemesített formája cserepes növény, évtizedek óta díszíti a finn otthonokat Többféle színben kapható, a fehértöl az égö pirosig. Hónapokig okoz örömet, söt a hozzáértök több éven át is eredményesen gondozzák. Aki Önök közül erröl többet is szívesen olvasna magyarul, nézzen be ide: https://utakerthez.hu/blog/mikulasvirag/
December 6
Joulutonttu – Karácsonyi manó
A tonttu egy kis lény az északi országok néphagyományában. A finn nyelvbe ez a szó a svéd tomte szóból került. Sokféle tonttu létezik, az erdei tonttukon – metsätonttu – kívül az egyik legfontosabb tonttu a karácsonyi tonttu a Mikulás / Joulupukki segítöje. Ez az aki egész ádvent idején titokban figyeli a gyerekeket. mert ugye csak azoknak hoz a finn Joulupukki ajándékot karácsonykor akik jól viselkedtek. A Joulupukkinak egész tonttucsapat segít az ajándékok elosztásában és ök azok, akik a Joulupukkinak írt levelekre is válaszolnak, az öreg Pukki ugyanis ezrével kapja a világ minden részéböl írt leveleket az ádvent idején.
Kép forrása : https://fi.wikipedia.org/wiki/Tonttu
December 5
Joulutorttu – karácsonyi sütemény
Ez a vajastésztából készült karácsonyi sütemény csillagsütemény = tähtitortu néven is ismert. A négyszögletesre vágott tésztalapot a négyszög csúcsaitól befelé haladva bevágjuk és a sarkokat a négyszög közepe felé úgy hajtogatjuk, mint ahogy gyerekkorunkban a színes papírból készült forgót csináltuk. A leggyakoribban szilvalekvár van a csillag tetején, újabban fahéjjal ízesített almalekvárt is használunk..Ez van az én csillagaimon . Forró sütöben – 220 C – kb. 10 perc alatt megsül. A lekvárt és a mélyhütött tésztalapokat Finnországban mindenütt lehet kapni.
December 4
Joulukortti – karácsonyi lap
Régi és kedves dolog a barátokat és ismerösöket egy képeslappal köszönteni karácsony táján. A számítógépek általános használata lassan de biztosan csökkenti azok számát akik így emlékeznek barátaikra. Egyre általánosabb lett az interneten át küldhetö képes üdvözlet – sajnos ! Emiatt azok az idös emberek akik nagyon örülnek egy-egy karácsonyi lapnak, de nem használnak számítógépet egyre inkább elhanyagoltnak érzik magukat.
Én sok éven át saját képeimbäöl csináltam karácsonyi üdvözlö lapot, az alábbi kép egy ilyen. A mókus a téli madáretetöm közelében üldögélt és amikor ránéztem arra gondoltam, hogy imádkozik : “Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma!”
December 3
Jouluglögi – meleg karácsonyi ital
Ez a magyarul forraltbornak is nevezhetö füszerezett ital lehet alkoholos vagy alkoholmentes. A leginkább használt füszerek a szekfüszeg, a fahéj és a gyömbér. Az alapanyag lehet vörös vagy fehér bor , az alkoholmentes glögi alapanyaga sokszor áfonya –vagy feketeribizli szörp a világos glögiben a legtöbbször almalé. A glögi számtalan változatban kapható és készíthetö, más füszerekkel is, mint pl: citrom, kakukkfü, bazsalikom és rozmaring. A glögit mandulával és mazsolával szokás tálalni, ezeket egyenesen a poharakba lehet tenni. Másik lehetöség, hogy a glögit fogyasztók maguk tesznek az italukba annyi mandulát és mazsolát, amennyire kedvük van
December 2
Joulukaktus = Karácsonyi kaktusz
Ez egy érdekes kaktusz, mert nincsenek tüskéi. Lapos leveleiben nedvességet tud raktározni. Az égö pirostól a rózsaszínün át a fehérig sokféle színárnyalatban elöfordul. Jó ápolás mellett egy évben kétszer is virágzik.söt több évtizeden át okozhat örömet minden évben. Egyike a finn otthonok legrégibb virágainak.
Kedves Olvasók !
A mai nappal elkezdödött az év utolsó hónapja az ádvent idöszaka . Tavaly Finnország centenáriumának évében 100 finn szó-száz magyar szó címen tanulhattak velem a rokonnyelvek iránt érdeklödök. Most új témakörben lehet ismét ismerkedni a finn szavakkal. Ez a témakör aktuális, mivel minden szó összetett finn szó és a joulu = karácsony szóval kezdödik mint a címben is látható.
Mivel ádventi naptárról van szó december 1-24 között minden nap egy új szó lesz ebben a naptárban. Kellemes ismerkedést kívánok a karácsonyi témakörhöz kapcsolódó finn szavakkal !
December 1
Joulukuu = December
Ez a szó a joulu = karácsony és a kuu = hold vagy hónap szavakból tevödik össze, szószerinti fordításban Karácsonyhónapot jelent. Ez egy viszonylag új név, a XVII. században még Talvikuu = Télhónap volt ennek a hónapnak a neve .
Ez az egyetlen olyan finn hónapnév, melyben a svéd nyelvböl átvett szó szerepel : Jul = Karácsony .
Judit Mäkinen
Finnországi levelek/ Suomesta unkariksi/Hungarian letters from Finland 
Hozzászóláshoz be kell jelentkezni!