Új tanév , új kihívások ! – 243.levél | Finnországi levelek/ Suomesta unkariksi/Hungarian letters from Finland

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra

Kedves Olvasók !

Finnországban augusztus 2. hetében megkezdödött az új iskolai év. Nem minden iskola kezdett ugyanazon a napon ennek oka, hogy az iskolák szabadon választhattak kezdést szemmel tartva azt, hogy az öszi szünetet hány naposra tervezik. A többnapos öszi szünetre hajlók elöbb kezdték az iskolai évet.

Ez az év- mint minden elöbbi is- változásokat is hozott. Mai levelemben ezekröl a változásokról lesz szó.

Változások az iskolai életben

A gyorsan fejlödö technika rengeteg változást hozott mindnyájunk életébe. Az új technologia és az egyre fokozódó nemzetköziség olyan kihívásokat jelent a mai fiataloknak, amikröl mi idösebbek még csak nem is álmodtunk. Ezért van szükség az iskolai oktatás változásaira is.

Új elsöosztályosok

A 2018-2019 –es iskolai évet Finnországban kb. 60 000 elsöosztályos gyerek kezdi el. Mivel Finnországban sok helyen a kisiskolások is egyedül mennek iskolába nem egy iskola közelében közlekedési tábla hívja fel az autósok fokozott figyelmét a gyerekekre .

Elsösök

Vigyázat, gyerekek az úton !

Ezek 7 évesek és hatéves koruktól kezdve vettek részt a Finnországban jelenleg kötelezö iskola elötti oktatásban. Ennek finn neve : varhaiskasvatus = korai nevelés.

Hogy ez mit jelent arról a 167.levelemben hosszasan írtam. Itt olvasható : https://finnorszagilevelek.com/2016/05/30/finnorszagi-level-167/

Iskola elötti nevelés : varhaiskasvatus

Az elöiskolára vonatkozóan új törvény lép életbe szeptember elsejétöl. A törvény ,elsösorban a gyerek érdekeit hangsúlyozza. A kormány a cél érdekében 2018-2019 között 28 millió eurót fordít az óvodai oktatómunkában résztvevökre felismerve, hogy eredményesen csak a jól képzett személyzet tud dolgozni ezekkel a kis gyerekekkel.

Elöiskolások / Eskarilaiset

A hétéves korban kezdödö iskola elött a hatéveseknek kötelezöen kell részt venni az elöiskolai nevelésben, ez az új törvény szerint az ötévesekre is kiterjed majd.

Óvonöképzés Finnországban

Két vonalon lehet óvonöi tanulmányokat folytatni. Az egyik az egyetemi , a másik a föiskolai vonal. Az óvonö neve finnül :lastentarhanopettaja , azaz óvodapedagógus. Finnországban nemcsak nök hanem férfiak is dolgoznak óvodákban . Ennek azért is van nagy jelentösége, mert sajnos egyre több az olyan gyerek akit az édesanyja nevel egyedül és az ilyen gyerekeknek különösen nagy szükségük van a ”férfi példaképre ”.

Az új törvény értelmében az egyetemeken ezerrel több helyet biztosítanak az óvodai pedagógusképzési szakon.

Útban az ingyenes óvoda felé

Augusztus elejétöl kísérletképpen 12 400 ötéves (ez a koroszály egyötöde ) kap ingyenes óvodai nevelést, a kísérlet 2020-ig tart majd.

Oktatás az általános iskolákban

Finnországban az általános iskola 9-éves. Az új törvény értelmében az elsö idegen nyelv oktatása az elsö osztályban kezdödik, jelenleg a harmadikosok kezdik tanulni az elsö idegen nyelvet. Az eddiginél több anyagi forrást biztosítanak a digitális oktatásra is.

koulu-oppilaat-oppilas-atk-opetus-koululainen-opiskelija-ala-aste-tietokone

Egységes lesz a tanulók értékelése is. Az elsö és második osztályba járókat nem osztályozzák számokkal, értékelésüket a tanítók írásban adják.

Oktatás a gimnáziumokban

Finnországban a gimnázium 3 éves, ezen az új oktatási törvény nem változtat. Jelenleg Finnország minden gimnáziumában általános a számítógépek használata.

A gimnáziumokra vonatkozó reform egy év mulva lép életbe. Ennek célja , hogy jobban felkészítse a tanulókat a felsöfokú íntézményekben való továbbtanulásra és a munkahelyi dolgozásra szem elött tartva a nemzetköziségi követelményeket is. Az új törvény lehetövé teszi az angol nyelvü érettségi vizsgát . Eddig csak az angolul oktató gimnáziumokban volt ángolul az érettségi.

Gimnáziumi oktatás

Az érettségire vonatkozó újításokat és változásokat idén összel hozzák nyilvánosságra. A jelenlegi finn érettségiröl idén írtam ebben a levelemben részletesen : https://finnorszagilevelek.com/2018/05/14/erettsegi-vizsga-finnorszagban-234-level/

Szakiskolai képzés
Az év elejétöl a szakiskolákba bármikor lehet majd felvételt kérvényezni. Ez azt jelenti, hogy a tanulást bármikor el lehet kezdeni. A legtöbb kérvényt tavasszal adják be továbbra is, ugyanis akkor végzödik az általános iskolai tanév és azok akik nem igyekeznek gimnáziumba ilyenkor kérik felvételüket a szakiskolákba. A számítógépek használata általános a finnországi szakiskolákban

Szakiskolai oktatás

A képzés történhet iskolai képzésként vagy a munkahelyeken át, söt egyre inkább lehetséges a virtuális környezetben – számítógépeken keresztül- való “távtanulás” is.

Az iskolai felszerelések költségei

Finnország állami iskoláiban ingyenes az ioktatás, a tanszerek azonban csak az általános iskolákban ingyenesek minden tanuló számára. Ezzel szemben a gimnáziumi tankönyvek és minden más tananyag pénzbe kerül.

Gimnáziumi tankönyvek költségei

A költségek jelentösek minden családban, de föleg azokban ahol több gyerek is jár gimnáziumba. Idén a gimnázium tanszereinek költsége eléri söt esetleg meg is haladja a 2700 eurót. Ez sok család részére kimondott anyagi terhelést és problémát is jelent. Elképesztö arra gondolni, az un. jóléti államban, de sajnos így van: egyes családokban a tanszerek drágasága akadályozza a gimnáziumi továbbtanulást . Hogy a költségeket hogyan lehetne csökkenteni, arra több elképzelés is van. Fokozni lehet a tankönyvek kölcsönzését és az újrafelhasználást. Az állam az alacsony jövedelmü családokat támogatja- sajnos a költségekhez képest semmitmondó, minimális összeggel : 47 euróval .Ingyenes tankönyvekre lenne sokkal inkább szükség !

Digitális tankönyvek

A tankönyvek egy része digitális formában is elérhetö , ezek olvasása pénzbe kerül – de olcsóbbak mint a nyomtatott könyvek.

Digitális tankönyvhasználat

A gimnazisták egy része a digitális tankönyvet választja. Az utóbbinak több hátránya is van. Az olvasási engedélyt legrövidebben 6 hónapra kell megvenni bár lehetséges, hogy bizonyos tankönyvre csak egy hónapig van szükség. A digitális könyveket nem lehet ujrafelhasználásra átadni, ezt a nyomtatott könyveknél sokszor használt megoldás. Míg a nyomtatott könyvek áfája 10 %, a digitálisakénál ez 24 % !

Számítógéphasználat a finn iskolákban

Egy kis történelem

Finnország otthonaiban az elsö számítógépek a 80-as években jelentek meg. Hogy az iskolákban is kellene számítógépeket alkalmazni, azt 1985-ben vetették fel hivatalosan. (Itt jegyzem meg, hogy finnül a gép neve : tietokone , tieto = tudás. kone = gép. A finn névnek a számításhoz/számoláshoz nincs semmi köze. Mindenki tudja mit jelent a computer, de a tietokone név terjedt el. Utóbbinak rövidebb neve is van a beszélt nyelvben : tiltsikka ). ) .

A gépeket a nagyközönség eleinte idegenkedve fogadta, de a fiatalok lelkesedtek az ötletért. Míg az otthoni gépek használata eleinte föleg játékokra korlátozódott – ezért a szülök egy része idegenkedett a géptöl – de az iskolák törekedtek arra, hogy a gépeket az oktatásban használják fel. Ebben elöljárónak a jyväskyläi egyetem tekintehetö, ahol hangsúlyozták, hogy a gépeket ne csak az informatikusok képzésében használják, hanem lehetöleg sokoldalúan kerüljenek az oktatás minden területére.

Miért van szükség a gépekre az iskolákban ?

Az iskolai számítógépalkalmazás azon az elven alapszik, hogy ahogyan Mike Aston állította : ”Jos uskomme uuteen tietoyhteiskuntaan, meidän on valmistettava lapset siihen”, azaz : Ha hiszünk az új tudástársadalomban, akkor fel kell készítenünk a gyerekeket arra .

Az iskolai számítógépek megváltoztatták az oktatás módját, közelebb hozták a diákokat a tanárokhoz. A tanárok hosszas elöadások tartása helyett az egyes tanulókkal személyesen tudnak foglalkozni. Közvetlenebb és személyesebb lett az oktatás.

Közvetlen tanár-diák kapcsolat tanácsokkal láthatja el a tanulót.

A tanár járkálhat a diákok között megnézve a munka elörehaladását söt saját gépén keresztül az asztala mögött ülve is bármikor betekinthet egy- egy diák munkájába, követheti azt és azonnal segítheti a segítségre szorulót.

Ez a tanárokat is nagy feladatok elé állította. nekik is meg kellett tanulniuk a számítógépek használatát. Gyorsan és lehetöleg sokoldalúan, mivel az elsö idöben a lelkes, tehetséges és gyors diákok nem egyszer többet tudtak már mint a tanárok .

Számítógépek mindenütt – vannak-e árnyoldalai ennek ?

A megoszló vélemények közül kiemelkedönek tartom az OECD (The Organisation for Economic Co-operation and Development ) nemzetközi szervezet véleményét. Mind Finnország mind pedig Magyarország is tagjai ennek a szervezetnek .

Diákok, számítógépek és tanulás

Az OECD beszámolója szerint az általánossá vált iskolai számítógépek használata nem javította a tanulási eredményeket, söt ellenkezöleg rontotta azokat. Pl. a Pisa tesztek eredményei nem javultak az olvasás, a matematikai tudás és a természettudományok terén. Andreas Schleicher az OECD egyik felelös vezetöje hívta fel a figyelmet arra, hogy a legjobb eredményeket elérö Kelet-Ázsiai országokban óvatosan állnak az iskolákban bevezetendö új, teknologiai újításokkal szemben. Az angol kormány szakértöje Tom Bennett pedig arról tudósított, hogy az iskolai számítógépek mind általánosabb használata a tanárok egy részében nem kis meghökkenést váltott ki. ( Csak zárójelben említeném itt meg, hogy feltevésem szerint a finn tanárok nem olyan konzervatívak, mint az angol tanárok egy része.).

Kedves Olvasók !

Az új tanév új kihívásokat jelent diákoknak és tanároknak egyaránt. Arra a kérdésre, hogy vajon milyen lesz a helytállás és milyenek lesznek az eredmények csak a jövö fog választ adni.

Judit Mäkine

2 thoughts on “Új tanév , új kihívások ! – 243.levél”

zászlós lia

augusztus 14, 2018 - 4:12 du.

Kedves Judit!
Hiszünk benne, hogy a finn iskolai nevelés továbbra is követendő példája marad országainknak. Rokonszenvvel várjuk a változások pozitív eredményét.
Üdvözlettel. Lia.

KedvelésKedvelés

Válasz
- finnorszagilevelek
  
  augusztus 14, 2018 - 4:25 du.
  
  Kedves Lia ! Mi is hiszünk a finn iskolákban . ûdv. Judit
  
  KedvelésKedvelés
  
  Válasz