Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra

   

Kedves Olvasók !

Finnországban is erösen közeledik az iskolai év vége – június eleje – ezért mai témám az iskolával foglalkozik, közelebbröl a finn érettségiröl írok ma.

Ennek a témaválasztásnak több oka is van, az egyik az észrevehetö érdeklödés a több állam gyakorlatától  eltérö  finn iskolarendszer iránt.

A másik ok az,  hogy Finnországban viszonylag magas az érettségizettek aránya , 2015-ben  a lányok 59% -a érettségizett. A fiúk 39 %-a tett érettségi vizsgát. Ez egyben azt is jelenti, hogy magas a föiskolát vagy egyetemet végzettek száma,  2014-es adatok szerint a lányok 45%-a végzett felsöfokú tanulmányokat, a fiúk pedig 37 %-ban végeztek egyetemeken vagy föiskolákon.

Egy kis háttér

Finnország önállóságának éveiben – ez az eltetl 100 évet jelenti –  a népesség iskolázottsága fokozatosan növekedett.  Az elsö években a cél az volt, hogy mindenki végezzen általános iskolai tanulmányokat. A II.világháború utáni években a középiskolát és gimnáziumot végzettek száma nött és az 1960-as évektöl kezdve a föiskolát végzettek aránya is gyarapodott.

A finn érettségi története

Turkuban kezdödött, az ottani Akadémia és késöbb a Császári Alexander egyetem felvételi vizsgáival. Ezek célja az volt, hogy kiderüljön, bír-e a föiskolákra igyekezö olyan alapismeretekkel, melyek elengedhetetlenek a magas fokon végzendö tanulmányokhoz.  Abban az idöben a vizsga kizárólag szóbeli volt, ehhez 1853-ban két írásbelit is füztek nevezetesen anyanyelvböl és egy idegen nyelvböl- ez általában a latin nyelv volt- kellett vizsgát tenni. Így ezt az évet tartjuk a finn érettségi születése évének.

Az 1800-as években egy rövid ideig az érettségizettek egyenruhát is viseltek.

A érettségi vizsga 1874-töl nem az egyetemeken történt, hanem a gimnáziumokban. Akkori határozattal elrendelték, hogy az érettségizönek írásbeli vizsgát kell tennie matematikából,  finn- és svéd nyelvböl és ezen kivül egy idegen nyelvböl is , ami lehetett német, francia, orosz vagy latin.

Matematikát kétféleképp oktattak, egy un. hosszú matematikát   és egy, rövidebb ideig – és kisebb óraszámú –  tartó un. rövid matematikát.  Ez jelenleg is így van. Hátránya, hogy a diák választhat melyiket akarja. DE ! sok egyetemen a felvételi vizsga matematikából van amin azok, akik az un. rövid matematikát végezték képtelenek résztvenni. A választás a gimnázium elsö osztályában történik és azok akik hajlamosak arra, hogy könnyebbé tegyék az iskolát a rövid matematikát választják. Így azonban sok egyetemi ajtó bezárul elöttük. Felmerül ezzel egyidejüleg az a kérdés is, hogy tudja-e a 16 éves ( a finn gyerekek 7 éves korukban kezdik a 9 osztályos általános iskolát), hogy “mi lesz, ha nagy lesz”  azaz milyen további tanulmányokat szeretne majd az érettségi után végezni.

Az 1900-as évek elején az írásbeli vizsga után szóbeli vizsgák is voltak, ezeket az egyetemek rendezték. Azok akik mind az írásbeli mind pedig a szóbeli vizsgán is megfeleltek beiratkozhattak az egyetemere és  használhatták az ylioppilas = egyetemi hallgató címet.

Eredetilaeg a nök csak külön engedély birtokában vehettek részt az érettségi vizsgán , az elsö érettségizett nö Wilhemine Sofia af Gadolin ( 1802-1845 ) volt. Az 1874-es év újításainak értelmében a nök érettségizhettek, de egyetemi tanulmányok folytatására ismét külön egedélyre volt szükségük egészen 1901-ig.

Érettségi a függetlenség éveiben

Az önálló Finnországban a Császári  Alexander Egyetem neve Helsinki Egyetemre változott. Az érettségi rendezését teljesen a gimnáziumokra bízták  1921 –ben és megszüntek az egyetemeken rendezett szóbeli vizsgák is . Ezek helyett a gimnáziumokban voltak szóbeli vizsgák.  Egyben az érettségi vizsga eredményének  értékelése egy központi  bizottsághoz ( Ylioppilastutkintolautakunta ) került.

Gyakorlattá vált, hogy a gimnáziumokban az érettségizök már februárban befejezték az iskolábajárást és ezt egy finnül

penkinpainajaiset-nek nevezett vidám ünneppel zárták.( Egy kis finn nyelvlecke : penkki = pad , painajainen = rémálom, de itt azt jelenti, hogy nem nyomják már többet az  iskolapadot A szó rövidebb formája : penkkarit = tsz )  Ez a szokás jelenleg is él, nem lehet a magyarországi ballagáshoz hasonlítani, mert ez inkább egy karneválszerü nem egyszer szilaj ünneplés.

Ilyenkor- egy februári napon – az érettségizök teherautókon állva- mindenféle vicces öltözékbe és az autókat díszítö plakátokkal – autóznak körül a városban.

 

 

Ezután kezdödik az érettsegi szünet ami az otthoni tanulást jelenti.

Az  1921-es rendelet értelmében az érettségihez öt tantárgy tartozott: anaynyelv, az ország  másik hivatalos nyelve  ( ez finn anyanyelvüek részére a svéd nyelvet jelenteti és a svéd anyanyelvük nek a finn nyelvet ) , egy idegen nyelv, matematika és az un. reál tantárgyak vizsgája ami a természettudományokkal kapcsolatos tantárgyakat jelentette  ( fizika, kémia, biologia és földrajz ) valamint történelem és hittan.

Érettségi vizsgákat nem csak tavasszal hanem összel is tartottak, de azokon csak azok vettek részt akik tavasszal megbuktak valamilyen tantárgyból és esetenként azok, akik betegség miatt nem tudtak a tavaszi vizsgán résztvenni. Késöbb ezt úgy változtatták meg, hogy azok akik valamelyik tantárgyból jobb jegyet akartak szerezni, abból a tantárgyból összel újra vizsgázhattak a jobb jegy reményében. Arra is lehetöség volt, hogy még egy tantárgyból vizsgázzanak ha akarnak , mivel az un. reál tárgyak nem voltak teljes összességükben kötelezöek.

A régi gyakorlat- hogy mindenki aki érettségizett és egyetemen akart továbbtanulni egyenesen beiratkozhatott az egyetemre – még egy ideig tartott, de mivel rohamosan nött az érettségizettek száma bevezették az egyetemek által rendezett felvételi vizsgákat.

A Ii. világháborúban a fronton szolgált fiatalok – önkéntesként voltak 16 évesek is a fronton az elsö vonalban ! – részére könnyített érettségi visgákat rendeztek, un. katonaérettségit, amiben csak 3 tantárgy volt, anyaneyelv. idegen nyelv és vagy matematika vagy valami az un. reál tantárgyak közül. Hogy ezek közé mi tartozott azt fentebb már említettem. Az 1940-es és 1942-es évben egyáltalán nem rendeztek érettségi vizsgákat, akkor a gimnázium utolsó évének bizonyítványát az érettségivel megfelelönek nyilvánították.

Változást az 1947-es rendelet hozott. Kötelezöen 4 tantárgyból kellett érettségizni, egyben megengedték azt is, hogy akik akartak még 2 szabadon választott tantárgyból is érettségizhetek. Így a legjobb eredményt 6 laudatur jelentette.

Az érettségi osztályzatokat nem számok jelzik, hanem latin nyelvü szavakkal jelölték ez  jelenleg is  így van. A rangsorolás a kitünötöl az élégtelenig Finnországban ilyen :

• Laudatur
• Exima cum laude approbatur
• Magna cum laude approbatur
• Cum laude approbatur
• Non sine laude approbatur
• Lubenter approbatur
• Approbatur
• Improbatur

 

Az 1970-es években lehetövé vált, hogy hatnál több tantárgyból is érettségizzen az ezt óhajtó, de ezeket a tantárgyakat nem foglalják bele az érettségi bioznyítványba, hanem az érettségizett diák ezekröl külön bizonyítványt kap.

Az érettségi vizsga újítása

Az 1990- es és 2000-es években az érettségi vizsgát jelentösen megújították. Lehetövé tették, hogy aki akarja annak nem kell egyszerre érettségizni minden tantárgyból, hanem több egymás  után következö érettségi  “szezonban”  lehet érettségizni. Pl. már összel lehet érettségizni egyes tantárgyakból és tavasszal a többiböl. Ez a diákok megterhelését jelentösen csökkenti és egyben  lehetövé teszi a jobb felkészúlést.

Ezen kívül több változás is történt.

2005-ben egy már 1996 óta kipróbált új vizsgarendszert vezettek be. Ez azt jelenti, hogy minimum 4 tantárgyból kötelezö az írásbeli érettségi vizsga ( Finnországban nincs szóbeli érettségi ) . A tantárgyak közül kizárólag az anyanyelv kötelezö mindenkinek, a többi három tárgy választható és lehet az ország másik hivatalos nyelve (finn anyanyelvüeknek svéd, svéd anyanyelvüeknek finn nyelv) , matematika és az uin. reál tantárgyak közül valami. Az utóbbi élénk vitát váltott ki, mivel kötelezöen nem kell már az ország mindkét hivatalos nyelvéböl érettségizni .

Érettségi vizsga számítógép segítségével

Ezt az újítást 2016 óta fokozatosan  vezetik be úgy, hogy 2019 tavaszán már minden tantárgyból számítógépen írják majkd  a diákok az érettségi feladatokat és ezzel megszünik a papír használata és a kézírás !

ìlyenek a lépések. Az egyes “labdák “ az egyes tantárgyakat jelzik.

Hogyan zajlik az érettségi ?

A diákok saját, hordozható gépükkel érkeznek az iskolába. A gépeket csak az iskolában  kiosztott memory stick/pendrive által létrehozott hálózatban lehet a vizsga idején  használni. Ez egy zárt hálózat minden külsö kapcsolat nélkül.  (Most a kedves Olvasók megtanulhatnának egy finn szót : muistitikku = memory stick azaz pendrive  Muisti = emlékezet v. memória,   tikku = szálka , szóval memóriaszálka a neve ennek. Bár a finnek sokszor használnak angol szavakat, a muistitikku finn szó teljesen átment a gyakorlatba)

A vizsga idején a diák nem fér hozzá a saját gépén található linkekhez/ forrásokhoz  csak azok a programok elérhetök,  amik az iskolai muistitikku hálózatában vannak. Az irásbeli vizsga idötartama 6 óra, a diákok szigorúan elöírt csomagolási szabályokat betartva – semmi felirat a csomagoláson – visznek tízórait a vizsga idejére magukkal.

A vizsga kiértékelése szintén elektronikus úton történik.

Az elektronikus érettségire egy külön program az Abitti készíti fel a diákokat.

Ez lehetövé teszi a gimnáziumokban  a gimnáziumokban olyan dolgozatírások  rendezését melyek segítségével a diákok az érettségire gyakorolnak teljesen az érettséginél használt feltételeknek megfelelö körülmények között.

Hogy hogyan történik ez a gyakorlás azt mutatja be  az alábbi képes példa az abitti.fi internetees oldalról:

A tanárnö neve : Onerva , a szamítógépes szakember : Ilpo , a diákok : Anna, Toni, Pekka

1. Onerva felteszi az otthoni számítógépére a vizsgakérdéseket / KOE ) és az anyagot muistitikku – ra menti el.

2.Ilpo segítségével Onerva elökészíti a vizsga –hálózatot . Ehhez kell: áram, hálózat és a diákok muistitikku-jai

 

3.Onerva a dolgozatírás közben  saját gépén figyeli a diákok munkáját és a válaszokat a hálózatból saját muistitikkujára menti el.

 

4. Onerva a dolgozatokat muistitikku-ról az Abitti rendszerbe viszi be . Az anyagot otthon értékeli ki = ARVIOINTI (Ezt az igazi érettséginél nem a tanárok, ha nem egy központi rendszer végzi, ahová elküldik a visga-anyagot  )

5. Anna örül a sikeres eredménynek.

 

Az érettségi vizsga vezetéséért, rendezéséért és  kivitelezéséért az Országos  Érettségivizsgabizottság = Ylioppilastutkintolautakunta felelös. Hogy ennek kik a tagjai az ezen a linken érhetö el : https://www.ylioppilastutkinto.fi/tietopalvelut/tietoa-ylioppilastutkinnosta/lautakunnan-kokoonpano

 

Kedves Olvasók !

A fentiek csak vázolják Finnország érettségi vizsgáinak rendszerét . Szóbeli érettségi nálunk nincs. Az iskolai tanárok személyes véleménye az egyes diákokról nem befolyásolja a központilag, számítógépes programok segítségével  kiértékelt vizsgát. A gépek senkivel nem kivételeznek !

A nyelvvizsgák a puszta  írásbeli vizsgák mellett használják a hallott beszéd megértését vizsgáló módszert is, aminek a lényege,  hogy a diákok hangszalagra felvett szöveget hallgatnak meg és utána az anyag tartalmára vonatkozó ellenörzö kérdésekre válaszolnak írásban.

Kedves Olvasók !

Idén tavasszal lesz 60 éve annak, hogy letettem az érettségi vizsgát Budapesten a Veres Pálné leánygimnáziumban – akkor oda fíúk még nem jártak. Amikor a ballagáskor az  Elvándorlok, elmegyek / várnak rám a kék hegyek / vár reám egy ismeretlen táj kezdetü dalt énekeltem nem sejtettem, hogy milyen igaz daltól lett könnyes a szemem.

 

Judit Mäkinen

 

 

• Forrás:
• https://fi.wikipedia.org/wiki/Ylioppilastutkinto_Suomessa
• https://fi.wikipedia.org/wiki/Ylioppilastutkinto_Suomessa
• https://yle.fi/uutiset/3-10048344
• https://www.stat.fi/tup/suomi90/marraskuu.html
• https://blogit.utu.fi/utu/2017/02/07/ylioppilastutkinnon-suorittaneiden-ikaluokkaosuudet-laskussa/
• https://fi.wikipedia.org/wiki/Arvosana
• https://oma.abitti.fi/
• https://www.abitti.fi/fi/tutustu/
• https://digabi.fi/