Milyenek a finnek ? Találékonyak 231.levél

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra

Kedves Olvasók !

A Finnország iránt érdeklödök köreiben számos elképzelés kering arról, hogy milyenek is a finnek ? Vannak már begyökeresedett szterotipiák is a zárkózott, szükszavú, melankolikus, alkoholizmusra hajlamos ,az idegeneket maguktól taszító finnekröl, akikkel barátságot kötni majdnem a lehetetlennel egyenlö. Ezek az elképzelések nem felelnek meg a valóságnak és nagy kár lenne, ha ezek alapján ítélnék meg a finneket azok, akik érdeklödnek a finnek és Finnország iránt.

Mai levelemben a finnek egy jellemzö tulajdonságáról írok két példa segítségével és ez a

Finn találékonyság.

Hogy a finnek innovativak azt a magyar olvasók is tanulányozhatják 2016-ban Ilkka Taipale szerkesztésében megjelent könyv segítségével : 100 szociális innováció Finnországból ( Nestpress nyomda, ISBN szám : 978-952-99772-8-4) a könyv címe.

100461

De létezik számos finn találmány is. Ezek között van az

Abloy zár – Abloy lukko

neve a cég svéd és finn nyelvü nevéböl Ab Låsfabriken-Lukkotehdas Oy vezethetö le.

Abloy zár

A zár egy henger alakú, rúgók nélküli forgó lemezes szerkezet, mely egy blokkoló rendszerrel kis rendelkezik. Utóbbi segítségével megáll a zár, ha abba nem megfelelö kulcsot tesznek. Egy kulcs több zárhoz is alkalmazható ezért a finn kulccs-csomók nem állnak több, különbözö nagyságú kulcsból. Az Abloy zár Magyarországon is ismert és széleskörü forgalmazásnak örvend. A zár Emil Henriksson ( 1886-1959) finommechanikus 1907-böl származó ötletének köszönhetö.

Zöldtakarmány sílózása

Artturi Ilmari Virtanen ( 1895 -1973 ) finn vegyész nevéhez füzödik a finnül csak AIV rehu / AIV takarmány néven ismert zöldtakarmány. Virtanen 1945-ben kapta meg a kémiai Nobel-díjat azért, mert kidolgozta a zöldtakarmány silózásának tudományos hátterét.

A.I.Virtanen

Virtanen találmánya szabadalmat nyert és 1929 óta elérhetö a kereskedelem céljaira. Ha Finnországban jár valaki, sok helyen láthatja a silókat, melyek Virtanen módszerét használva biztosítják télen is a zöld takarmányt az állatoknak.

Számos, más finn találmány ismert a világon, ilyen pl. a Molotov –koktélnak nevezett robbanó üveg is , mely a II. világháborúban került bevetésre a finn hadseregben.

Mai levelem célja , hogy a finnek, találékonyságát két új példával mutassam be.

Ezek közül az egyik a finnül

Karjaharja –nak nevezett kefe , mely a marhák jólétéhez járul hozzá

A szó összetett szó karja = marha harja = kefe.-

Mindenki aki egy kicsit is ismeri a háziállatokat tudja, hogy a marhák a legelökön szívesen vakarják magukat úgy, hogy fatörzsekhez dörzsölik az oldalukat. Mivel a finn tehenek az év egy jelentös részét istállókban töltik a hosszú tél miatt ezt a szokásukat nem tudják gyakorolni

Egy kis hattér :

Történt 2013-ban, hogy Juha Kultanen a saját gazdaságában kefét szerkesztett a marháinak. Tulajdonképpen egy söprögépet épített és az ahhoz alkalmazott kefékböl maradt egy pár fölösleges. Ezeket a legelön egy szabadon álló oszlopra erösítette és hamarosan észrevette, hogy a tehenek lemondtak régi szokásukról, nem fákhoz dörzsölték magukat, hanem ehhez a keféhez.

Kultanen marhái – egy ösi, skót eredetü fajta – a finn neve : Ylämaankarja egyenes fordítása az angol névnek: Highland Cattle.

Highland cattle

Legnagyobb elönye ennek a vastag szörrel és nagy szarvakkal megáldott fajtának, hogy rendkivül szívós és rideg körülmények között is tartható a szabadban.

Juha Kultasnen ötletét 2013-2015 között fejlesztették, többek között egy Tohmajärviben levö cég : Tokki Oy segítségével- és ebböl az ötletböl jöttek létre a manapság EasySwing néven árult nagysikerü kefék , amiket már 50 országba exportálnak.

Már régebben is voltak elektromos árammal müködö kefék a legelökön, de azoknak ártott a nedves levegö és viharos idö esetén a villámcsapások is veszélyt okoztak.

A fejlesztéssel kapcsolatban felmerült a kérdés, hogy lehetne-e az istallókban is használatos keféket kitalálni ? Erre azért lett volna Finnországban nagy szükség,mert a hosszú téli miatt a finn marhák hónapokat töltenek istállóban.

Nos, elkészült az istállókban is könnyen alkalmazható kefe, hogy ez hogy s mint müködik, azt itt lehet látni :

www.youtube.com/watch.

Itt két video is van, az egyiken a kefét használó tehén látható, a másikon pedig a kefe összeszerelése – rendkivül egyszerü !

A kefét más állatok is használják sikeresen.

EasySwing maxi

A gyakorlat azt mutatja, hogy a találománynak sok elönye van , többek között biztonságos, könnyü felszerelni és tisztán tartani, nem kell hozzá elektromos áram, gondozza a szört és az állatok a hátukat is megvakarhatják vele. Nem utolsó sorban az is fontos, hogy nagyban hozzájárul az állatok pszichés jólétéhez is, mivel a kefe részben foglalatosságot részben pedig szórakozást jelent az állatoknak.

A másik mai példa a finn találékonyságra szintén a mezögazdasághoz kapcsolódik, ez a

Föld nélküli krumplitermesztés / Ilmaperunat = levegöburgonya

Az ötlet abszurdnak tünhet, de nem az. Ez az eljárás egyenlöre a jó minöségü, nagy biologiai értékkel rendelkezö és egészséges vetögumók ( finnül : siemenperuna ) elöállítását szolgálja. A más közegben mint földben termelt vetögumó ötlete nem új, termeltek már áramló, folyékony tápanyagban is vetögumókat, de a finn eljárás újnak számít.

Finnországban ez a krumpli : ilmaperuna ( ilma = levegö, peruna = krumpli )

nevet kapta, mivel a gyökerek a levegöben lógnak. Tudományosan az eljárást aeroponikus módszernek hívják.

Levegökrumpli /Ilmaperuna

A technikát Finnországban elsösorban Tyrnävä helységben fejlesztették ki az ott müködö Suomen siemenperunakeskus / Finnország burgonyavetögumó központ nevü vállalkozásban. A kísérlet 8 évvel ezelött kezdödött.

Hol van Tyrnävä ?

Tyrnävä Finnország északnyugati részén, Pohjois-Pohjanmaa –ban van, Helsinkitöl 513 km távolságban. Lakosainak száma 6720 lélek.

Legfontosabb termék itt a burgonya, ezxen a területen több burgonyatermelö vállalkozás is van. Ezek közül az egyik a fennt említett burgonyavetögumó központ, vezetöje Paula Ilola

logo tänne

A központot 1976-ban alapították azzal a céllal, hogy gondoskodjon jóminöségü vetöburgonyáról a finn burgonyatermesztök szükségleteinek megfelelöen. Eredetileg állami intézményként müködött, 2002 óta kizárólag finn tulajdonosok részvénytársasága.

Finn Vetöburgonyaközpont

Hogyan történik ez a burgonyatermelés ?

A termelés üvegházakban történik, a sötét évszak fényproblémáját erös Led-lámpákkal oldották meg.

A krumplipalántákat olyan ládákba ültetik, melyekben minden palánta részére egy lyuk van A palánta növekedése úgy indul meg, hogy a gyökerek lefelé a sötét ládába nönek, maga a palánta pedig a világos üvegházban a tetö felé növekszik. A palánták óriásiak, magasságuk eléri a 3 m magasságot is az üvegház magasságától függöen.

A krumpli 1-2 hét mulva már készen van, a gumókat úgy szedik le, mintha fejnék a gyökereket. Egy növényen így kb. tizszerannyi gumó nö, mintha ugyanaz a palánta a földben lett volna. Egy tö hozama kb. 100 krumpli.

A magas hozam mellett az eljárás egyik nagy elönye a tisztaság.

A gyökereket tápszeres vízes oldattal fecskendezik , ezt a tyrnäväi központban számítógépes program irányítja. A berendezést legnagyobb részben a helybeliek szerkesztették és fejlesztették. Az oldat összetétele nem nyilvános.

Egyenlöre az így termelt burgonya drága, az eljárás ebben a formában még nem hoz egyenesen a fogyasztók részére burgonyát. Ezzel szemben gondoskodik a jóminöségü vetögumóról megfelelve a gazdák szükségleteinek.

Jelenleg az üzletekben árult krumpli egy része – 100 krumpliból 4 – már a ”levegökrumpli” utóda, mert ez a technika hozta létre a vetögumókat.

A jövöt illetöen több terv is van :

Ezzel a módszerrel szinte minden otthonban is lehet majd saját krumplit termelni, egész évben pl. a lépcsöházakban is a lépcsök alatt. Új hobbi ?

A módszer használható lesz környezeti katasztrófák idején is, nem kell okvetlenül üvegház a termeléshez, erre a célra bármilyen csarnok is megfelel.

Kedves Olvasók !

Befejezésül egy finn krumplirecept. Körités, bármilyen húsételhez.

Tejszínes. fokhagymás krumpli

Mi kell hozzá ?

14 közepes nagyságú krumpli, 6 gerezd fokhagyma, 4 dl tejszin, só és tört feketebors.

Hogy készül ?

A krumplikat meghámozzuk és vékony szeletekre vágjuk. Apróra vágjuk a fokhagymagerezdeket is.

Kizsirizott tüzálló edénybe tesszük a krumliszeleteket és a fokhagymát rétegesen.

A tejszinbe keverjük a füszereket és ezt a krumplira öntjük.

175 fokos sütöben 1-1½ óráig sütjük.

Tejszínes-fokhagymás krumpli

Jó étvágyat !

Judit Mäkinen

2 thoughts on “Milyenek a finnek ? Találékonyak 231.levél”

Lia Zászlós

április 18, 2018 - 8:32 du.

Kedves Judit! Csodálom új hazád iránti elhivadtottságod, és meg is értem. Bárcsak ( Rajtad kívül ) a mi hungarikumainkat ilyen elszántsággal ismertetnék.. Köszönettel és üdvözlettel. Lia.

2018. április 17. 10:47 Finnországi Levelek / lLetters from Finland. írta, :

> finnorszagilevelek posted: ” Finnországi levél hazámból Finnországból > szülöhazámba Magyarországra Kedves Olvasók ! A Finnország iránt > érdeklödök köreiben számos elképzelés kering arról, hogy milyenek is a > finnek ? Vannak már begyökeresedett szterotipiák is a” >

KedvelésKedvelés

Válasz
- finnorszagilevelek
  
  április 18, 2018 - 9:08 du.
  
  Kedves Lia ! A hungaricumok ismertetése CSAK rajtatok múlik ! Szeretettel üdvözöl : Judit
  
  KedvelésKedvelés
  
  Válasz