Milyenek a finnek ? Találékonyak 231.levél

 

 

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra

 

Kedves Olvasók !

A Finnország iránt érdeklödök köreiben számos elképzelés kering arról, hogy milyenek is a finnek ? Vannak már begyökeresedett szterotipiák is a zárkózott, szükszavú, melankolikus, alkoholizmusra hajlamos ,az  idegeneket maguktól taszító  finnekröl, akikkel barátságot kötni majdnem a lehetetlennel egyenlö. Ezek az elképzelések nem felelnek meg a valóságnak és nagy kár lenne, ha ezek alapján ítélnék meg a finneket azok, akik érdeklödnek a finnek és Finnország iránt.

Mai levelemben a finnek egy jellemzö tulajdonságáról  írok két példa segítségével és ez a

Finn találékonyság.

Hogy a finnek innovativak azt a magyar olvasók is tanulányozhatják 2016-ban  Ilkka Taipale szerkesztésében megjelent könyv segítségével : 100 szociális innováció Finnországból ( Nestpress nyomda, ISBN szám : 978-952-99772-8-4) a könyv címe.

100461

De létezik számos finn találmány is. Ezek között van az

Abloy zár – Abloy lukko

neve a cég svéd és finn nyelvü nevéböl Ab Låsfabriken-Lukkotehdas Oy vezethetö le.

abloy

Abloy zár 

A zár egy henger alakú, rúgók nélküli forgó lemezes szerkezet, mely egy blokkoló rendszerrel kis rendelkezik. Utóbbi segítségével megáll a zár, ha abba nem megfelelö kulcsot tesznek. Egy kulcs több zárhoz is alkalmazható ezért a finn kulccs-csomók nem állnak több, különbözö nagyságú kulcsból. Az Abloy zár Magyarországon is ismert és széleskörü forgalmazásnak örvend. A zár Emil Henriksson ( 1886-1959) finommechanikus  1907-böl származó ötletének köszönhetö.

Zöldtakarmány sílózása

Artturi Ilmari Virtanen ( 1895 -1973 )  finn vegyész nevéhez füzödik a finnül csak AIV rehu / AIV takarmány néven ismert zöldtakarmány. Virtanen  1945-ben kapta meg a  kémiai Nobel-díjat azért, mert kidolgozta a zöldtakarmány silózásának tudományos hátterét.

150px-A-I-Virtanen-1980

A.I.Virtanen 

Virtanen találmánya  szabadalmat nyert és 1929  óta elérhetö a  kereskedelem céljaira. Ha Finnországban jár valaki, sok helyen láthatja a silókat, melyek Virtanen módszerét használva biztosítják télen is a zöld takarmányt az állatoknak.

Számos, más  finn találmány ismert a világon, ilyen pl. a Molotov –koktélnak nevezett robbanó üveg is , mely a II. világháborúban került bevetésre a finn hadseregben.

Mai levelem célja , hogy a finnek, találékonyságát két új példával mutassam be.

Ezek közül az egyik a finnül

Karjaharja –nak nevezett kefe , mely a marhák jólétéhez járul hozzá

A  szó összetett szó karja = marha harja = kefe.-

Mindenki aki egy kicsit is ismeri a háziállatokat tudja, hogy a marhák a legelökön szívesen vakarják magukat úgy, hogy  fatörzsekhez dörzsölik az oldalukat. Mivel a finn tehenek az év egy jelentös részét istállókban töltik a hosszú tél miatt ezt a szokásukat nem tudják gyakorolni

Egy kis hattér :

Történt 2013-ban, hogy Juha Kultanen a saját gazdaságában kefét szerkesztett a marháinak. Tulajdonképpen egy söprögépet épített és az ahhoz alkalmazott kefékböl maradt egy pár fölösleges.  Ezeket a legelön egy szabadon álló oszlopra erösítette és hamarosan észrevette, hogy a tehenek lemondtak régi szokásukról,  nem fákhoz dörzsölték magukat, hanem ehhez a keféhez.

Kultanen marhái – egy ösi, skót eredetü fajta –  a finn neve : Ylämaankarja egyenes fordítása az angol névnek: Highland Cattle.

Highland cattle

Highland cattle 

Legnagyobb elönye ennek a vastag szörrel és nagy szarvakkal megáldott  fajtának, hogy rendkivül szívós és rideg körülmények között is tartható a szabadban.

Juha Kultasnen ötletét  2013-2015 között fejlesztették,  többek között egy Tohmajärviben levö cég : Tokki Oy segítségével-  és ebböl az ötletböl jöttek létre   a manapság EasySwing néven árult nagysikerü kefék , amiket már 50 országba exportálnak.

Már régebben is voltak elektromos árammal müködö kefék a legelökön, de azoknak ártott  a nedves levegö és viharos idö esetén a villámcsapások is veszélyt okoztak.

A fejlesztéssel kapcsolatban felmerült a kérdés, hogy lehetne-e az istallókban is használatos keféket kitalálni ?  Erre azért lett volna Finnországban nagy szükség,mert a hosszú téli miatt a finn marhák hónapokat töltenek istállóban.

Nos, elkészült az istállókban is könnyen alkalmazható kefe, hogy ez hogy s mint müködik, azt itt lehet látni :

www.youtube.com/watch.

Itt két video is van, az egyiken a kefét használó tehén látható, a másikon pedig a kefe összeszerelése – rendkivül egyszerü !

A kefét más állatok is használják sikeresen.

hevosheiluri_2___2.6

EasySwing maxi 

 

A gyakorlat azt mutatja, hogy a találománynak sok elönye van , többek között biztonságos, könnyü felszerelni és tisztán tartani, nem kell hozzá elektromos áram, gondozza  a szört és az állatok a hátukat is megvakarhatják vele.  Nem utolsó sorban az is fontos, hogy nagyban hozzájárul az állatok  pszichés jólétéhez is, mivel a kefe részben foglalatosságot részben pedig szórakozást jelent az állatoknak.

A másik mai példa a  finn találékonyságra szintén a mezögazdasághoz kapcsolódik, ez a

Föld nélküli krumplitermesztés / Ilmaperunat = levegöburgonya

Az ötlet abszurdnak tünhet, de nem az. Ez az eljárás egyenlöre a jó minöségü, nagy biologiai értékkel rendelkezö és egészséges vetögumók ( finnül :  siemenperuna ) elöállítását szolgálja. A  más közegben  mint földben termelt vetögumó  ötlete nem új, termeltek már áramló, folyékony tápanyagban is vetögumókat, de a finn eljárás újnak számít.

Finnországban ez a krumpli : ilmaperuna ( ilma = levegö, peruna = krumpli )

nevet kapta, mivel  a gyökerek a levegöben lógnak. Tudományosan az eljárást aeroponikus módszernek hívják.

aeroponinen-kasvatusmenetelmae

Levegökrumpli /Ilmaperuna 

A technikát Finnországban elsösorban Tyrnävä helységben fejlesztették ki az ott müködö Suomen siemenperunakeskus / Finnország burgonyavetögumó központ nevü vállalkozásban. A kísérlet 8 évvel ezelött kezdödött.

Hol van Tyrnävä ?

Tyrnävä  Finnország északnyugati részén, Pohjois-Pohjanmaa –ban  van, Helsinkitöl 513 km távolságban. Lakosainak száma 6720 lélek.

Legfontosabb termék itt a burgonya, ezxen a területen több burgonyatermelö vállalkozás is van. Ezek közül az egyik a fennt említett burgonyavetögumó központ, vezetöje Paula Ilola

logo tänne

A központot 1976-ban alapították azzal a céllal, hogy gondoskodjon  jóminöségü vetöburgonyáról a finn burgonyatermesztök szükségleteinek megfelelöen. Eredetileg állami intézményként müködött, 2002 óta  kizárólag finn tulajdonosok részvénytársasága.

 

Siemenperunakeskus

Finn Vetöburgonyaközpont

Hogyan történik ez a burgonyatermelés ?

A termelés üvegházakban történik, a sötét évszak  fényproblémáját erös Led-lámpákkal oldották meg.

A  krumplipalántákat olyan ládákba ültetik, melyekben minden palánta részére egy lyuk van  A palánta növekedése úgy indul meg, hogy a gyökerek lefelé a sötét ládába nönek, maga a palánta pedig a világos üvegházban a tetö felé növekszik. A palánták óriásiak, magasságuk eléri a 3 m magasságot is az  üvegház magasságától függöen.

 

A krumpli  1-2 hét mulva már készen  van, a gumókat úgy szedik le, mintha fejnék a gyökereket. Egy növényen  így kb. tizszerannyi gumó nö, mintha ugyanaz a palánta a földben lett volna.  Egy tö hozama kb. 100 krumpli.

A magas hozam mellett az eljárás egyik nagy elönye a tisztaság.

A gyökereket tápszeres vízes oldattal fecskendezik , ezt a tyrnäväi központban számítógépes program  irányítja. A berendezést legnagyobb részben a helybeliek szerkesztették és fejlesztették. Az oldat összetétele nem nyilvános.

Egyenlöre az így termelt burgonya drága, az eljárás ebben a formában még nem hoz egyenesen a fogyasztók részére burgonyát. Ezzel szemben gondoskodik a jóminöségü vetögumóról  megfelelve a  gazdák szükségleteinek.

Jelenleg  az üzletekben árult krumpli egy része – 100 krumpliból 4 –  már a ”levegökrumpli” utóda, mert ez a technika hozta létre a vetögumókat.

A jövöt illetöen több terv is van :

Ezzel a módszerrel szinte minden otthonban is lehet majd  saját krumplit termelni, egész évben pl. a lépcsöházakban is a lépcsök alatt. Új hobbi ?

A módszer használható lesz környezeti katasztrófák idején is, nem kell okvetlenül üvegház a termeléshez, erre a célra bármilyen csarnok is megfelel.

Kedves Olvasók !

Befejezésül egy finn krumplirecept. Körités, bármilyen húsételhez.

Tejszínes. fokhagymás krumpli

Mi kell hozzá  ?

14 közepes nagyságú krumpli, 6 gerezd fokhagyma, 4 dl tejszin, só és tört feketebors.

Hogy készül ?

A krumplikat meghámozzuk és vékony szeletekre vágjuk. Apróra vágjuk a fokhagymagerezdeket is.

Kizsirizott tüzálló edénybe tesszük a krumliszeleteket és a fokhagymát  rétegesen.

A tejszinbe keverjük a füszereket és ezt a krumplira öntjük.

175 fokos sütöben 1-1½ óráig sütjük.

kermaperunat.

Tejszínes-fokhagymás krumpli 

Jó étvágyat !

 

Judit Mäkinen

 

Reklámok

2 thoughts on “Milyenek a finnek ? Találékonyak 231.levél

  1. Kedves Judit! Csodálom új hazád iránti elhivadtottságod, és meg is értem. Bárcsak ( Rajtad kívül ) a mi hungarikumainkat ilyen elszántsággal ismertetnék.. Köszönettel és üdvözlettel. Lia.

    2018. április 17. 10:47 Finnországi Levelek / lLetters from Finland. írta, :

    > finnorszagilevelek posted: ” Finnországi levél hazámból Finnországból > szülöhazámba Magyarországra Kedves Olvasók ! A Finnország iránt > érdeklödök köreiben számos elképzelés kering arról, hogy milyenek is a > finnek ? Vannak már begyökeresedett szterotipiák is a” >

    Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.