Április 9. Mikael Agricola és a finn nyelv ünnepnapja

Finnországi levél hazámból Finnországból szüilöhazámba Magyarországra

Kedves Olvasók!

Ma zászlós ünnepnappal gondolunk a finn nyelv atyjára Mikael Agricolára. Róla szól az alábbi szöveg, egy régebbi levelem  – a 136.levél – részlete volt. Ez ma is aktuális.
Mikael Agricola napja, április 9.
Ki volt Mikael Agricola?
Röviden összefoglalva : ö volt a finn írott nyelv és egyben a finn nyelvü irodalom szülöatyja.
Mikael Agricola( 1510 – 1557) Turku püspöke bibliafordításával megalapozta az irodalmi, írott finn nyelvet. Könyvfordításainak köszönhetjük az elsö nyomtatott formában megjelent, finn nyelvü könyveket, melyeket nagyrészt a saját költségén adott ki. Mikael Agricola a reformáció két fö vezetöjének Martin Luther-nek és Erasmus Rotterdam-nak volt a tanítványa.
Sajnos egyetlen korabeli kép nem maradt róla, az alábbi, fantázia szült képet Finnország egyik legnagyobb festöje, Albert Edelfelt rajzolta róla :

250px-Mikael_Agricola_by_Albert_Edelfelt

Ugyancsak viszonylag keveset tudunk a családjáról, édesanyja neve sem ismert. Pernaja járás Torsby helységében született, három névszerint ismeretlen leánytestvére volt. Elsö tanítója a helybeli pap, megpróbálta rábeszélni a szüleit, hogy a tehetséges fiút taníttassák – akkoriban a tanulás csak kiválasztottak elöjoga volt és olyan férfiak támogatását igényelték a tanulnivágyók, akik maguk is tanult emberek voltak. Így került Mikael Viipuriba, az ottani latiniskolába. Ott vette fel Mikael Olavinpoika/Olavi fia családnevének az édesapja foglalkozására utaló latin nevet: földmüves- agricola.
A feltevések szerint Agricola anyanyelve svéd volt, hiszen születésének helye svéd nyelvü környék volt akkoriban. Feltehetö azonban, hogy már kisgyerek korában megtanult finnül is, erre azok a kifejezések utalnak az ö szövegeiben, melyek jellemzöek a Pernaja körüli tájnyelvre.
A finn és svéd nyelveken kívül Agricola jól bírta a német és latin nyelvet.
Nyolc évi intenzív tanulás után, 18 éves korában Agricola Turku püspöke, Martti Skytte titkára lett.
Akkoriban már fújtak a reformáció szelei és Agricola ennek központi alakja volt. Németországban, Wittenbergben 1536 -1539 között tanult, emlékét a wittenbergi egyetem falán emléktábla örzi.

250px-Mikael_Agricola_Wittenberg

Az 1530-as évek elején avatták pappá. Ezután a turkui katedrális-iskola rektoraként dolgozott egészen 1548-ig.
Agricola vaolt az elsö az olyan papok között, akik a reformáció szellemében házasságot köthettek és ö 1550-ben vette feleségül Birgitta Olavintytär-t. Ugyanebben az évben meghalt Turku püspöke Skytte és Agricola látta el a püspöki teendöket 1554-ig, amikor a király Gustav Vasa hivatalosan is püspökké nevezte ki. Résztvett az oroszokkal folytatott béketárgyalásokon 1557-ben és Moszkvából lovaskocsival hazafelé jövet egy begtegségrohamban halt meg Viipuriban. Több mint valószínü, hogy az ottani, régi katedrálisban temették el, sírjának pontosabb helye ismeretlen.

A reformáció legjelentösebb újításai közé tartozik a Biblia és más latin nyelvü egyházi szövegek lefordítása a nép nyelvére. Luther tanításának szellemében az istentiszteletek nyelvét a nép minden tagja részére érthetövé kellett tenni. Ebböl lett Mikael Agricola életmüve. Az Újtestamentum fordítása az eredeti görög szöveg és Luther német fordításának alapján történt és 1548-ban “Se Wsi testamenti” Az Új testamentum néven jelent meg.

250px-Se_Usi_Testamenti

A teljes Biblia fordítása pénzügyi akadályokba ütközött, de ettöl eltekintve több rész jelent meg az Ótestamentumból . Agricola munkáját dícsérik a templomi szertartások leírása is. A munka célja nemcsak a mindenki számára hozzáférhetö szöveg, hanem az olvasásra való tanítás is volt.
Mint másokkal is elöfordult, Agricola-val is megtörtént, hogy kortársai nem értették meg, söt lenézték munkáját. Ez érzödik az 1544-ben megjelent Rukouskirja/Imakönyv-ben ahol ezt olvashatjuk:
”Älä polje kirjaa kuin sika, vaikka siinä on jokunen vika.” azaz szabadon fordítva: Ne rugdosd a könyvet mintha disznó lenne még akkor sem, ha hibát találsz benne.

Mikael Agricola nagyságát és jelentöségét halála után többszáz évvel ismerték fel, a finn nacionalizmus erösödésének idején. A nevével fémjelzett ünnepi év 2007 volt, halála után 450 évvel. Halálának napja, április 9 zászlós ünnepnap és egyúttal a finn nyelv ünnepnapja.
Nevéröl Pernaja Torsby helységén kívül az ország több városában neveztek el utcát, ezek Helsinki, Turku és Lohja. Az ö nevét viseli egy helsinki evangelikus egyházközség és egy templom, az Agricola kirkko.

225px-Helsinki_Mikael_Agricola_church

A vörös, téglából épült templom 97 m magas, Lars Sonck építész tervezte. Tornyának 30 m hosszú csúcsát le lehet venni, elfér a toronyban. Ez megtörtént a téli- és folytatólagos háborúk idején azzal a céllal, hogy a magasra nyúló csúcs ne legyen könnyü támaszpontja az ellenség bombázóinak.
Agricolát számos szobrász örökítette meg, ezek között vannak Finnország legismertebb szobrászai: Ville Vallgren, Carl Eneas Sjöstrand és Emil Wickström. Oskari Jauhiainen Agricola szobrát 1952 óta láthatjuk a turkui katedrális fala mellett.

Oskarii Jauhiaisen Agricolan patsas

A Suomen pipliaseura/Finn bibliatársaság 2014-ben cukrászversenyt rendezett Agricola-ról elnevezett sütemény receptjére.

agricola4

Agricola sütemény

Ezzel a kedves Olvasó a budapesti finn nagykövetség internetes oldalán ismerkedhet itt:

http://www.finland.hu/public/default.aspx?contentid=324374&nodeid=39291&culture=hu-HU

 

Ha esetleg valaki elkészíti ezt a süteményt Önök közül, kérem írjon, ízlett-e ?

 

Judit Mäkinen

Reklámok

2 thoughts on “Április 9. Mikael Agricola és a finn nyelv ünnepnapja

  1. Köszönet kedves Judit az újabb érdekes ismertetésért. Itthon még alig csillapodik a választás láza. Hihetetlenül izgalmas választás után vagyunk. Üdvözlettel. Lia.

    2018. április 9. 13:42 Finnországi Levelek / lLetters from Finland. írta, :

    > finnorszagilevelek posted: ” Finnországi levél hazámból Finnországból > szüilöhazámba Magyarországra Kedves Olvasók! Ma zászlós ünnepnappal > gondolunk a finn nyelv atyjára Mikael Agricolára. Róla szól az alábbi > szöveg, egy régebbi levelem – a 136.levél – részlete volt. Ez ma is aktu” >

    Kedvelik 1 személy

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s