Április 9. Mikael Agricola és a finn nyelv ünnepnapja

 

Kedves Olvasók!

Ma zászlós ünnepnappal gondolunk a finn nyelv atyjára Mikael Agricolára. Róla szól az alábbi szöveg, egy régebbi levelem  – a 136.levél – részlete volt. Ez ma is aktuális.
Mikael Agricola napja, április 9.
Ki volt Mikael Agricola?
Röviden összefoglalva : ö volt a finn írott nyelv és egyben a finn nyelvű irodalom szülőatyja.
Mikael Agricola( 1510 – 1557) Turku püspöke bibliafordításával megalapozta az irodalmi, írott finn nyelvet. Könyvfordításainak köszönhetjük az első nyomtatott formában megjelent, finn nyelvű könyveket, melyeket nagyrészt a saját költségén adott ki. Mikael Agricola a reformáció két fő vezetőjének Martin Luther-nek és Erasmus Rotterdam-nak volt a tanítványa.
Sajnos egyetlen korabeli kép nem maradt róla, az alábbi, fantázia szült képet Finnország egyik legnagyobb festője, Albert Edelfelt rajzolta róla :

250px-Mikael_Agricola_by_Albert_Edelfelt

Ugyancsak viszonylag keveset tudunk a családjáról, édesanyja neve sem ismert. Pernaja járás Torsby helységében született, három név szerint ismeretlen leánytestvére volt. Első tanítója a helybeli pap, megpróbálta rábeszélni a szüleit, hogy a tehetséges fiút taníttassák – akkoriban a tanulás csak kiválasztottak elöjoga volt és olyan férfiak támogatását igényelték a tanulni vágyók, akik maguk is tanult emberek voltak. Így került Mikael Viipuriba, az ottani latin-iskolába. Ott vette fel Mikael Olavinpoika/Olavi fia családnevének az édesapja foglalkozására utaló latin nevet: földmíves- agricola.
A feltevések szerint Agricola anyanyelve svéd volt, hiszen születésének helye svéd nyelvü környék volt akkoriban. Feltehető azonban, hogy már kisgyerek korában megtanult finnül is, erre azok a kifejezések utalnak az ö szövegeiben, melyek jellemzőek a Pernaja körüli tájnyelvre.
A finn és svéd nyelveken kívül Agricola jól bírta a német és latin nyelvet.
Nyolc évi intenzív tanulás után, 18 éves korában Agricola Turku püspöke, Martti Skytte titkára lett.
Akkoriban már fújtak a reformáció szelei és Agricola ennek központi alakja volt. Németországban, Wittenbergben 1536 -1539 között tanult, emlékét a wittenbergi egyetem falán emléktábla örzi.

250px-Mikael_Agricola_Wittenberg

Az 1530-as évek elején avatták pappá. Ezután a turkui katedrális-iskola rektoraként dolgozott egészen 1548-ig.
Agricola volt az első az olyan papok között, akik a reformáció szellemében házasságot köthettek és ö 1550-ben vette feleségül Birgitta Olavintytär-t. Ugyanebben az évben meghalt Turku püspöke Skytte és Agricola látta el a püspöki teendőket 1554-ig, amikor a király Gustav Vasa hivatalosan is püspökké nevezte ki. Részt vett az oroszokkal folytatott béketárgyalásokon 1557-ben és Moszkvából lovaskocsival hazafelé jövet egy betegségrohamban halt meg Viipuriban. Több mint valószínű, hogy az ottani, régi katedrálisban temették el, sírjának pontosabb helye ismeretlen.

A reformáció legjelentősebb újításai közé tartozik a Biblia és más latin nyelvű egyházi szövegek lefordítása a nép nyelvére. Luther tanításának szellemében az istentiszteletek nyelvét a nép minden tagja részére érthetővé kellett tenni. Ebből lett Mikael Agricola életműve. Az Újtestamentum fordítása az eredeti görög szöveg és Luther német fordításának alapján történt és 1548-ban “Se Wsi testamenti” Az Új testamentum néven jelent meg.

250px-Se_Usi_Testamenti

A teljes Biblia fordítása pénzügyi akadályokba ütközött, de ettől eltekintve több rész jelent meg az Ótestamentumból . Agricola munkáját dicsérik a templomi szertartások leírása is. A munka célja nemcsak a mindenki számára hozzáférhető szöveg, hanem az olvasásra való tanítás is volt.
Mint másokkal is előfordult, Agricola-val is megtörtént, hogy kortársai nem értették meg, söt lenézték munkáját. Ez érződik az 1544-ben megjelent Rukouskirja/Imakönyv-ben ahol ezt olvashatjuk:
”Älä polje kirjaa kuin sika, vaikka siinä on jokunen vika.” azaz szabadon fordítva: Ne rugdosd a könyvet mintha disznó lenne még akkor sem, ha hibát találsz benne.

Mikael Agricola nagyságát és jelentőséget halála után több száz évvel ismerték fel, a finn nacionalizmus erősödésének idején. A nevével fémjelzett ünnepi év 2007 volt, halála után 450 évvel. Halálának napja, április 9 zászlós ünnepnap és egyúttal a finn nyelv ünnepnapja.
Nevéről Pernaja Torsby helységén kívül az ország több városában neveztek el utcát, ezek Helsinki, Turku és Lohja. Az ö nevét viseli egy helsinki evangélikus egyházközség és egy templom, az Agricola kirkko.

225px-Helsinki_Mikael_Agricola_church

A vörös, téglából épült templom 97 m magas, Lars Sonck építész tervezte. Tornyának 30 m hosszú csúcsát le lehet venni, elfér a toronyban. Ez megtörtént a téli- és folytatólagos háborúk idején azzal a céllal, hogy a magasra nyúló csúcs ne legyen könnyű támaszpontja az ellenség bombázóinak.
Agricolát számos szobrász örökítette meg, ezek között vannak Finnország legismertebb szobrászai: Ville Vallgren, Carl Eneas Sjöstrand és Emil Wickström. Oskari Jauhiainen Agricola szobrát 1952 óta láthatjuk a turkui katedrális fala mellett.

Oskarii Jauhiaisen Agricolan patsas

A Suomen pipliaseura/Finn bibliatársaság 2014-ben cukrászversenyt rendezett Agricola-ról elnevezett sütemény receptjére. Ez a sütemény ma több helyen is elkészül. 

Judit Mäkinen 

One thought on “Április 9. Mikael Agricola és a finn nyelv ünnepnapja

Vélemény, hozzászólás?

Please log in using one of these methods to post your comment:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.