Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra

Kedves Olvasók !

Mai levelemben egy olyan problémával foglalkozunk ami sajnos  a világ több országában is elöfordul akkor, amikor még több ország lakosai éheznek. Hogy milyen ez Finnországban arról írok ma.

Egy kis háttér

Statisztikai adatok szerint a világon kb. 805 millió ember él, aki nem kap elég élelmet ahhoz, hogy egészséges legyen. Ez azt jelenti, hogy minden 9. ember éhesen fekszik le. A  Szaharától délre fekvö afrikai államokban minden negyedik ember alultáplált. Az ötéven aluli gyerekek 45 %-ának halálát az alultápláltság okozza.

Ezzel szemben sok országban  az elhízás  jelent problémát , annak minden következményével és a túlsúly okozta betegségekkel.

Virágzó üzletet jelentenek a fogyasztószerek, a személyes edzöket foglalkoztatók számának növekedése  és a kondicionáló termek.

Pazarlás 

A világviszonylatban nagyfokú éhezés mellett a termelés és fogyasztás egyes fázisaiban összesen 1300 millió tonna élelmiszer megy a szemétbe, ami az egész  világon   elöállított élelmiszerek 25- 30%-t jelenti. Az Élelmezésügyi és Mezögazdasági Világszervezet ( Food and Agriculture Organisation – FAO ) felmérése szerint ezzel a mennyiséggel 2 milliárd embert lehetne ellátni élelemmel.

Az un. jóléti  államokban túl sok élelem áll a lakosok rendelkezésére, és az élelmiszerek egy része egyenesen a szemétbe kerül.

Kidobnak az üzletek is sok mindent, aminek az un. felhasználási ideje “lejárt” ez azonban nem jelenti azt, hogy ehetetlen vagy károssá vált  élelmiszerekröl van szó.

A kidobott élelmiszerek gyüjtöneve finnül ruokahävikki (kiejtés: ruokahevikki)  = élelemveszteség.

Pazarlás Finnországban

A vizsgálatok azt mutatják, hogy a finn háztartások  évente 120-160 millió kg élelmiszert dobnak ki a szemétbe, ami kb. 7800 teherautónyi élelem.  ez lakosonként kb. 23 kg élelmiszert jelent. Pénzre átszámolva azt jelenti, hogy mindenegyes finn pénztárcája kb. 125 euroval könnyebbedik meg egy évben.

Az így  fölöslegessé vált élelmiszerek gyártása terheli az élelmiszeripart  és az ipari termelés által kibocsátott széndioxid mennyiség hozzájárul a levegöszennyezés fokozásához , ezen át a klimaváltozáshoz.

Nemcsak a háztartásokból kerül szemétbe a még felhasználható élelem, az iskolai étkeztetés , a kórházak, állami intézetek és a vendéglök is szemétbe teszik a megmaradt  élelmet. Ez azt jelenti, hogy kb. négyszer annyi a kidobott élelmiszer, mint amennyi a háztartásokból kerül a szemétbe.

Finnországban 2015 január 1.óta  a Földmüvelési és erdögazdasági minsztérium ( Maa- ja metsätalousministeriö ) fennhatósága alatt  müködik egy intézet, a neve

Luonnonvarakeskus Luke  / Természeti kincsek központja

Ebben az intézetben vizsgálták a kidobott élelmiszerek mennyiségét, a szemétbekerülés okait és a kidobott élelmiszerek megoszlását a háztartások, vendéglök , üzletek és az élelmiszeripar különbözö ágai között.

Ez az intézet azt is tanulmányozza, hogy hogyan lehetne csökkenteni ezt a pazarlást és mi lenne a módja az újrafelhasználásnak. A cél az, hogy a még ehetö élelmiszerek ne kerüljenek a szemétbe, hanem pl. a mezögazdaságban és iparban  is felhasználhatók lehessenek.

Legjobb esetben ebböl a törekvésböl már új kereskedelmi cikkek söt új vállalkozások  is születtek. Ezek közé sorolható az az étterem, melynek a neve is az újrafelhasználásra utal, nevezetesen úgy hívják, hogy

Loop /  Kanyar v. hurok

Ez a vendéglö ( Lapinlahdenpolku 8 D ) egy nagyon érdekes épületben müködik Helsinki központjában. Az épület ugyanis egy használaton kívüli elmegyógyászati kórház

:Lapinlahden sairaala

Finnország elsö elmegyógyintézetnek épült kórháza, Európa legrégibb ilyentípusú intézményei közé tartozott. A tervezö èpítész ugyanaz a német származású építész: Carl Ludvig Engel volt, aki Helisinki empire belvárosának legjelentösebb tervezöje is.

A kórház a tengerparton épült, 1841-ben adták át és egészen 2008-ig müködött. Azóta változatos az épület  sorsa, az ott müködö kisebb vállalkozások bérleti szerzödés keretein belül müködnek, á védett épület sorsáról a helsinki városi tanács  mindíg nem döntött véglegesen. Az itteni

Vendéglö  From Waste to Taste /  Hulladéktól az ìzekig

elvet vallja. Születése egy kereskedö megjegyzéséböl fakadt és így történt : Johanna Kohvakka 2015-ben Helsinkiben a Narikkatori nevü központi térre egy eseményt szervezett, ami a kidobásra ítélt élelmiszerekkel foglalkozott. Egy  kereskedö azt mondta neki, hogy “Teidän pitäisi organisoitua vähän paremmin, juuri heitin parin lavallista ruokaa roskiin ” Maguknak szervezettebbnek kellene lenniük, pont most dobtam ki egy pár rakományravaló  ételt a szemétbe “ .

Egy év mulva ez a mondás  volt az alapja egy Michelin csillaggal kitüntetett szakács: Markus  Aremon válllakozásának, egy vendéglönek , ami  2016 júniusában nyitotta meg ajtaját a közönség elött. A gourmet ételekhez  90 %-ban olyan nyersanyagokat használnak fel, amiket az üzletek már kidobásra  ítéltek. Ez így zajlik : Két dolgozó Sami és Marika minden reggel körüljárnak hét  Helsinkiben levö S –Market nevü boltban, ahonnét beszerzik az éppen kidobásra ítélt nyersanyagokat. Ezek pl. a csúnya sárgarépák , un. túl görbe uborkák, esetleg felsö leveleiknél kissé fonnyadt saláták, stb. Ezekböl a nyersanyagokból remek ételeket föznek, sütnek.

Az étterem rövid idö alatt nagyon kedvelt lett, a vendégek csodálkoznak azon, hogy mi mindent lehet készíteni a már kidobásra ítélt nyersanyagokból.

Egy ebéd : Waste du Jour  ára 9.50 euro, gyerekek ebédje 5 euro vagy a koruk szerint :  1 euro/ év . Az ebédhez leves, meleg étel, salátabár, kávé / tea és valami desszert tartozik.

Aki nem akar meleg ételt enni a levesen kivül : Soup du Jour az 7,50 eurot fizet.

Mivel a  háztartások dobják szemétbe a legtöbb még ehetö élelmiszert a Természeti Kincsek központja  – Luke – egy  listát tett közre arra vonatkozólag, hogy mit tehetünk mi azért, hogy csökkentsük a kidobásra itélt élelmiszerek mennyiségét.

Hogy csökkentsük a kidobandó élelmiszereket ?

Mielött bevásárlásra indulunk nézzünk körül- elsösorban a jégszekrényben és  gondolkozzunk azon, hogy mit lehet készíteni az abban levö élelmiszerekböl.

Tipp : A gyorsabban romlandókat a jégszekrénybe tegyük a polcok elejére, nehogy elfelejtödjenek valahol hátul.

Az üzletben nézzük meg a csomagolásokat pontosabban: mikor jár le az amit veszünk ? Ne vegyünk annyit a leárazott élelmiszerekböl – azért mert olcsóbbak –  amennyit nem tudunk felhasználni egyszerre.

Mielött kidobnánk valamit a jégszekrényböl alaposan nézzük meg, szagoljuk meg és kóstoljuk is meg.  A száraz kenyérböl vagy a fonnyadt salátából és gyümölcsböl még sok mindent lehet készíteni.

Finnországban nagy mértékben megy a felvilágosító munka az élelmiszerek érdekében. Ezért kerül már évek óta megrendezésre a

Veszteséghét / Hävikkiviikko

Egy kis háttér

Finnországban 1957 óta müködik egy szervezet, mostani nevén Kuluttajaliitto = A fogyasztók szövetsége . Ez egy politikailag független finn egyesület, melynek célja a fogyasztók érdekeinek képviselése és védelme.

Az egyesület müködése  részben saját újság :Kuluttaja /Fogyasztó segítségével, részben pedig különbözö események , felvilágosító szemináriumok segítségével történik. Ilyen az az eseménysorozat, mely évente egy héten át az élelmiszerekkel foglalkozik, különösen azok szemétbe kerülésével. Ez az eseménysorozat

Hävikkiviikko /Veszteséghét néven kerül megrendezésre

Tavaly ez a hét a szeptember 11-17 közötti hét volt. A fö cél az étel értékére való figyelmeztetés , egyben felhívás arra, hogy milyen fontos a fogyasztók részére akidobásra kerülö  ételek mennyiségének csökkentése. Résztvettek ezen az élelmiszergyártók, az üzletek, étkezdék és a legkülönbözöbb, az élelmiszerekkel kapcsolatba kerülö  fórumok is.

Külön felvilágosítást rendeztek az iskolákban. Finnországban az általános iskolákban  van egy kotitalous / háztartástan nevü tantárgy, melynek óráin erre különös figyelmet fordítottak. ( Megjegyzés : Ez a tantárgy nem csak a lányok részére kötelezö ! )

Ennek azért is van jelentösége, mert a finn iskolákban a tanulók minden nap ingyen meleg étkezést kapnak és sajnos az ételek egy része a moslékba kerül.  Ezen a héten a diákok az iskolai konyhákban maguk is készítettek ételeket a már kidobásra ítélt nyersanyagokból és meg is ették azokat, söt mi több jó étvággyal.

Kedves Olvasók !

Az utóbbi mondatra gondolva két  receptet ajánlok, egy édességet és egy körítést. Mind a kettö már “lejárt ” nyersanyagokból készül.

Szegény lovagok / Köyhät ritarit

Miböl készül ?

Már kissé megszáradt kenyér, 1 tojás, 2 dl tej, 1 evökanál vaniliáscukor, olaj v. vaj a sütéshez.

Hogyan készül ?

A kenyeret szeletekre vágjuk, a tojást felverjük, hozzátesszük a tejet és a vaniliáscukrot. Ebbe  a kenyérszeleteket  röviden beáztatjuk és olajban vagy vajban szép barnára kisütjük.

Tálalhatjuk bármilyen gyümölccsel, lekvárral vagy/és tejszínhabbal. Nagyon finom.

Körítésnek mindenféle már kissé fonnyadt zöldségfélét használhatunk, a tepsiben sütjük meg azokat . Így készül

Tepsiben sült zöltségek / Uunivihannekset

A zöldségek lehetnek többfélék, maradékok is, pl egy-egy paprika vagy sárgarépa, cékla,  hagyma és krumpli, paprika és zuccini , szinte bármilyen zöldség. Bármilyen húsételhez vagy  sült halhoz is készíthetjük .

A zöldségeket megmossuk, megtisztítjuk és kb. egyforma nagyságú darabokra vágjuk , hogy egyszerre legyen kész az étel. Mindent egy kizsírozott, vagy sütöpapírral kibélelt tepsibe teszünk, megsózzuk és tört borssal meghintjük . Ezután egy kevés  olajjal meglocsoljuk . Kb 40 percig sütjük 200 fokos sütöben. Sütés közben megforgathatjuk a zöldséget, de az nem fontos. Egy villával  kipróbálhatjuk, hogy puhák-e már a zöldségek.

Kedves Olvasók !

Mai levelemet zárva vidám sütést-fözést kívánok Önöknek.A hétvégi menüben ki is lehetne  próbálni a fenti recepteket.

Judit Mäkinen

Forrás :

• https://peda.net/oppimateriaalit/e-oppi/lukiot/oulainen/oulaisten-lukio/maantiede2/t1mmoo/ge-uusi-1f/iv-b-n%C3%A4l%C3%A4nh%C3%A4t%C3%A4/ajn
• https://www.everydayhealth.com/news/are-we-fat-think/
• https://www.k-ruoka.fi/k-kaupassa/havikkiviikko/21-faktaa-ruokahavikista
• http://www.maailma.net/kampanjat/10-faktaa-nalasta
• http://martanmatkassa.blogspot.fi/2014/09/havikkiviikko.html
• https://fi.wikipedia.org/wiki/Kuluttajaliitto_%E2%80%93_Konsumentf%C3%B6rbundet
• https://kuluttaja.fi/arjen-ekoilua/saako-lihaa-syoda/
• https://www.vantaansanomat.fi/artikkeli/357727-hameenkylassa-loihditaan-lounas-havikkiruuasta
• https://www.luke.fi/tietoa-luonnonvaroista/ruoka-ja-ravitsemus/ruokahavikki/
• http://www.kettunet.com/mika-on-luke/
• http://www.saasyoda.fi/ruokah%C3%A4vikki-suomessa
• http://www.saasyoda.fi/sites/default/files/Ruokah%C3%A4vikki_opetusmateriaali%202017_motiva_1.pdf
• https://www.mtv.fi/lifestyle/makuja/artikkeli/yleinen-sailytystapa-onkin-vaara-tanne-maito-kuuluisi-jaakaapissa/4840036#gs.h2bcKKo
• https://www.k-ruoka.fi/reseptit/koyhat-ritarit-ja-appelsiinikastike
• https://www.mtv.fi/lifestyle/makuja/reseptit/resepti/uunijuurekset-kari-aihisen-tapaan/5652422
• https://patarumpu.fi/2016/08/30/marketin-havikista-viiden-tahden-ravintola-annos/
• hhttps://www.city.fi/opas/suomen+ensimmainen+havikkiruokaravintola+on+auki/9878ttp://www.ravintolaloop.fi/
• https://fi.wikipedia.org/wiki/Lapinlahden_sairaala