Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra

 

Kedves Olvasók !

Közeledik a Húsvét , ami  azért is érdekes ünnep Finnországban, mivel egyesíti a pogány és keresztény szokásokat. A pogányoknál a tavasz a varázslatok idejét jelentette, melyhez a boszorkányok természetszerüen hozzátartoztak. Mai levelem a húsvéti szokások egy részére világít rá.

A holnapi nap, azaz március 25.-e Vasárnap  két szempontból is fontos nap.

Holnap hajnalban állítjuk át az órákat az un.

Nyári idöszámítás-

ra, azaz egy órával elöbbre. Sokan nem tudják, hogy az órát elöre vagy hátra kell-e állítani, erre van egy nagyon jó emlékeztetö. Az órát mindíg a nyár felé állítjuk.

Ha a nyár elöttünk van, az órát elöre állítjuk és összel, amikor a nyár mögöttünk van az órat egy órával hátrább állítjuk.

Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy Finnország Magyarországhoz viszonyítva egy órával elöbbre van, mivel az ország a keleteurópai zónába esik, mint pl. Görögország. De vajon ki gondol arra, hogy finnországi  és dél-afrikai idö  között nincs különbség .

A másik dolog ami jelentössé teszi ezt a Vasárnapot az az, hogy ez a húsvét elötti utolsó Vasárnap,  magyarul Virágvasárnap a neve. Finnül

Palmusunnuntai = Pálmavasárnap– nak hívjuk.

Mai bejegyzésemben erröl lesz egy kicsit többet szó. Ez a Vasárnap más néven is ismeretes Finnországban, azaz Virpa- vagy Virposunnuntai néven. Ez a szó az orosz füzfa = vérba szóra vezethetö vissza, a szokás Kareliából került Finnországba.

Az  ortodox egyházi hagyomány

Finnország keleti részein, Kareliában és Savo megyében szokás volt, hogy a Nagyhét elötti Vasárnap a fiatalok korán felkeltek és feldíszített füzfaágakkal  meglegyintették a még alvó családtagokat miközben a helyzetnek megfelelö versikét mondtak. Ezt nevezték virpominen-nek, mely az orthodox egyház húsvéti szertartásaihoz is hozzátartozott – és a mai napig is hozzátartozik. A pap megáldja a feldíszített, barkás füzfaágakat és azokat szétosztják a szertartáson résztvevök között. Virágvasárnap az orthodox egyház virágokkal diszített ágakat szentel meg és azokat elosztják a szertartáson résztvevök között. A  megszentelt ágak lengetésének a régiek a rosszat elüzö hatást tulajdonítottak.

Mivel  Finnországban húsvét idején még tél van, az egyetlen élö ág vagy a szobában kihajtatott nyírfagaly vagy pedig a barkás füzfavesszö volt.

A virágokkal díszitett ág neve: virpomisvitsa.

 

A virágok nem élö virágok, hanem kreppapírból barkácsolt színes virágok. Ezeket az orthodox egyházközségekben már jóval Virágvasárnap elött barkácsolják  az egyházközség tagjai.  Nagyon szép virágok születnek így és az idösebbek tanítják meg a fiatalokat is ilyen virágok készítésére . Így megy a hagyomány tovább generációról generációra.

Ez a kép Tampereben készült, az ottani virág- barkácsólókat mutatja. A fényképész: Marja Hattunen .

A szokás  gyökerei a második évszázadra vezethetök vissza emlékezve arra, hogy Jézus szamárháton érkezett Jeruzsálembe  és a Megváltót  pálmaágakat lengetve várták az emberek . Az északi országokban pálaágak helyett a legelsö tavaszi ágakat, a barkás füzfaágakat használták és a mai napig is használják  erre a célra. Az ágak lehetöleg háromágúak legyenek emlékeztetve ezzel a Szentháromságra. A kétfelé ágazó vesszök Krisztus két vonására az emberire és az istenire emlékeztetik a hívöket.

Amikor a megszentelt virágos ággal meglegyintenek valakit akkor egy kis verset is mondanak hozzá. A versnek többféle változata van. Az egyházi vers szövege ilyen : ”Virvon varvon vitsasella, tällä pajun oksasella Herramme Jeesuksen Kristuksen Jerusalemiin ratsastamisen muistoksi. Jumala sinua siunatkoon.” . A szöveg megemlíti, hogy a szokás a jeruzsálemi bevonulást idézi és Isten áldását is kéri.

Az ortodox egyház tagjai általában csak a családtagokat a  keresztszülöket vagy az egyházközség tagjait üdvözlik így . A szokáshoz nem tartozik a jelmezes öltözék  vagy a házról- házra járás.

A modern idökben

elterjedt azonban, hogy a gyerekek házról házra járnak , ha a verssel egészséget kívánnak akkor a díszes ágat oda-adják a ház népének és valamit kapnak helyette, újabban általában csokoládét, esetleg egy kis pénzt, régebben festett tojást kaptak. Az elmondott versike általában így hangzik : “Virvon varvon tuoreeks terveeks tulevaks vuodeks, vitsa sulle, palkka mulle”.
Szabadon fordítva: Kívánok jövöre jó egészséget, az ágat neked adom, én cserébe a bért kapom.

 

Ezek a gyerekek legtöbbször boszorkánynak öltöznek, ami összefügg azzal a régi , pogány hittel, hogy húsvet táján repdesnek a boszorkányok, akik mindenkinek csak rosszat akarnak.

A régiek hittek a seprünyélen repdesö rosszindulatú boszorkányokban, akik föleg Nagypéntek éjszakáján az ördöggel való találkára repültek, útközben mindenféle kárt okozva. Az emberek ilyenkor védtelennek érezték magukat és mindent megpróbáltak, hogy a jószágtól távoltartsák a kártevöket. Az istállókat jól bezárták, szénnel, krétával vagy kátrány segítségével keresztet rajzoltak az istállóajtó fölé. A boszorkányok féltek az istálló tetejére kiszögezett bagoly tetemétöl vagy egy döglött ragadozómadártól is és elkerülték az így ” díszitett” istállókat.

 

Finnül a boszorkány neve  : trulli. A  szó a svéd nyelvböl került hozzánk, régiesen svédül a boszorkány = trull/troll. Ennek finnes formája a trulli, Nyugatfinnországban: rulli.
A boszorkányjárással kapcsolatos finnországi hiedelmekhez hasonlókkal találkozunk más országok szokásai között is, így pl. Svédországban, Németországban és Angliában is repdesnek boszorkányok a húsvéti égen.

A jövö hét már közvetlen a húsvét elötti,

Nagyhét  azaz finnül Piinaviikko = Kínszenvedés hete

vagy ismert Hiljainen viikko = Csendes hét néven is.
A finn nyelvben a

Nagyhét hétköznapjai – nak külön nevük van, ezek a következök:
 Malkamaanantai a  Nagyhét Hétföjének neve

Malk , mai néven inkább hirsi vastag fát jelent, gerendát. Jézust, a büntetlent bünökkel vádolták azaz a vádlók látták a szálkát más szemében, de nem látták a gerendát a sajátjukban. A finn szónak van egy olyan magyarázata is, hogy ”Jeesusta malkattiin ” azaz csipkelödve, gúnyosan beszéltek hozzá a keresztúton.

Tikkutiistai  a nagyhét keddjének finn neve

Tikku finnül szálkát vagy vékony faágat is jelenthet. A régiek ezen a napon hasítottak  vékony forgácsokat alágyujtósnak,  amikkel a kányhákban a tüzet gyorsan meg lehetett gyujtani. A hiedelem szerint ezen a napon faragott alágyujtóshoz különös szerencse is társul.

Kellokeskiviikko  a nagyhét szerdájának finn neve

A  ”kello” szó finnül nemcsak órát, hanem harangot és kolompot is jelent. Ezen a napon tették fel a gazdák a tehenek nyakára a kolompot a hosszú tél után és gyakran ilyenkor engedték ki az állatokat elöször az istállóból a téli , istállói” fogság” után  a szabadba.

Kiirastorstai = Tisztítócsütörtök, a nagyhét csütörtökjének neve
Ezen a napon a vidéki házak udvarából elkergették a kiirát. Hogy a kiira szó mit jelent azt nem tudták biztosan, de valami olyan rossz szellem lehetett, amit el kellett a tavasz elején kergetni valahová, lehetöleg mélyen az erdőbe. Kiirastorstai napján tűzzel és vassal kergették el a rossz szellemet úgy, hogy egy szánkóra felhalmozták az összegyűlt szemetet és azt égő, kátrányos fáklyával a kézben, körbehúzták az udvaron.

A fenti képet Samuli Paulaharju készítette az 1910-es években. Kaisa Takalo húzza a kiira-t az udvaron Paavola-ban, Forssa városában.

Ezzel kapcsolatban megjegyzést érdemel, hogy a tisztítótűz, azaz purgatórium finnül: kiirastuli ( tuli = tűz) szószerinti értelmezésben a kiirastorstai megtisztulási, tisztitó csütörtököt jelent.

Nagypéntek neve finnül: Pitkäperjantai = Hosszúpéntek
Nagypéntek, a protestáns, egyházi világ legnagyobb ünnepnapja, itt munkaszüneti nap. Az üzletek zárva lesznek, elcsendesül a forgalom. Mivel az év ezen időszaka a legjobb síszezon az ország északi részein, sokan síznek, azaz szabadságon vannak, hiszen mivel a hétfő is ünnepnap, egy pár nap hozzátételével már majdnem egy héten át lehet élvezni a finn tél legjobb oldalát, azaz hosszú és világos napokat, remek sílesiklópályákat és gondozott – géppel előre kitaposott – sífutásra alkalmas pályákat.

Az iskolákban Nagypéntektől húsvét keddig van tanítási szünet.

Lankalauantai  a nagyszombat finn neve

Ez a nap neve arra vezethetö vissza,  hogy ilyenkor mosták és festették a télen font fonalakat. Lanka = fonal finnül.

Sukkasunnuntai – húsvét Vasárnap

A név szószerinti fordítása : zoknivasárnap. Ennek a szónak két magyarázata is ismert, az egyik szerint csendesen viselkedünk, zokniban vagyuink . A másik magyarázat azt mondja, hogy úgy ünneplünk, hogy táncolás közben még a zoknik is lerepülnek a lábunkról . A régiek ezen a napon  ünneplöbe öltöztek és mezítláb mentek táncolni napfelkeltekor. Húsvéti tojásokat ettek- a tojás ugye a termékenység szimbóluma – tánccal és  mindenféle játékkal ünnepelték a húsvétot. A tojás, egyben  mint az új élet szimboluma is  Krisztus feltámadását is jelképezte.

Mint említettem a finn húsvét tradiciói kevertek, a pogány és a keresztény világ hagyományai  keverednek ilyenkor.  A pogány világ egyik , ma is élö hagyománya a

Pääsiäisvalkea-t vagy pääsiäskokot / Húsvéti máglyák gyujtása

Ez a szokás föleg Finnország Pohjanmaa nevü északnyugati részén terjedt el. Az óriási máglyákat lankalauantai/nagyszombat – on gyujtják meg. A máglya fekete, csipös füstje elkergeti az ilyentájt repdesö boszorkányokat.

A tüzet a környék lakosai nagy számban figyelik , ha 200-al több személyt várnak a tüzhöz akkor rendörségi engedélyre és esetleges veszélyre számítva menekülési tervezetre is szükség van.

Kedves Olvasók !

Mai soraimat zárva  kívánok Mindnyájuknak békés és napsugaras közelgö húsvéti ünnepeket.

 

Judit Mäkinen

 

 

• Forrás :
• https://www.ess.fi/uutiset/kotimaa/art2357203
• http://www.kauhavanseurakunta.fi/seurakuntauutiset/palmusunnuntai_pitkaperjantai_paasiainen_-_jeesuksen_tyo_huipentuu/
• http://www.raahenseurakunta.fi/wp-content/uploads/2015/03/
• https://www.mtv.fi/uutiset/kotimaa/artikkeli/palmusunnuntai-toi-virpojat-ovelle/1936378#gs.j2deKw8
• https://ort.fi/uutishuone/2018-03-13/virpovitsojen-koristelun-aika Kép : Kuva Tampereen seurakunnan virpovitsatalkoista: Maria Hattunen
• https://yle.fi/uutiset/3-8769806
• http://www.torstai-lehti.fi/2015/04/04/noitia-kissoja-ja-muita-otuksia-liikkeella/
• https://vidaestrada.wordpress.com/2017/04/19/paasiaisen-suomi-turnee-porissa-ja-pohjanmaalla/
• https://www.lumipallo.fi/2014/03/28/kevattalvi-parasta-laskuaikaa-lapissa/
• http://www.kuvituspalvelut.raumankarinmainos.fi/project/easter-witch-paasiaisnoita/
• https://www.pagony.hu/mert-boszorkanyok-mar-pedig-vannak