Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra
Kedves Olvsók !
Azt bizonyára mindnyájan érzékeltük – ha nem is tudatosítottuk magunkban – kisgyerek korunkban, hogy az életünk egyik fordulópontja az volt, hogy megtanultunk olvasni.Új világ nyílt ki elöttünk, nem kellett megkérni senkit, hogy felolvasson nekünk, azt olvashattuk és akkor amikor kedvünk és idönk volt. Az anyanyelvünkön történö olvasásnak óriási jelentösége volt , nött a szókincsünk és az önbizalmunk , kitárult a világ elöttünk.
Finnországban rengeteg könyv áll a gyerekek rendelkezésére. A finn gyerekek zsenge koruktól kezdve sok könyv közül válogathatnak, a könyvtárak támogatják a gyerekek olvasását azzal, hogy már az egész kis gyerekeknek is saját könyvtárkártyájuk van, amivel saját nevükre kölcsönözhetnek könyveket. Sok kisgyerekers család jár rendszeresen könyvtárba ezt a könyvtárautó hálózat is nagyban elösegíti.
Mindnyájan tudjuk, hogy vannak olyanok, nemcsak gyerekek hanem felnöttek is, akiknek az olvasás nehézséget okoz. Ennek a dyslexia-nak nevezett állapotnak valószínüleg neurologiai és neurobiologiai okai vannak, a hátteret a génekben találták meg. Ez a zavar a világ számos országában elöfordul, becslések szerint a világ népessegének 5-10 %- a szenved ebben a zavarban.
Erre a tényre Finnországban Niilo Mäki hívta fel a figyelmet.
Egy kis történelem, ki volt Niilo Mäki ?
Niilo Mäki ( 1902 – 1968) finn pszichologus a finn gyógypedagógia egyik legjelentösebb fejlesztöje és müvelöje volt. Ö volt Finnország elsö pszichologia profeszora a Jyväskylä ben müködö Neveléstani föiskolának, ahol egészen a haláláig dolgozott.
Niilo Mäki
Sok helyen tanított, ismerték öt Turku, Tampere, Helsinki, Jyväskylä ´és Orivesi föiskoláin is. A Rockefeller ösztöndíj 1932-ben az Egyesült államok egyik legjobb egyetemére a Yale egyetemre vitte, késöbb tanított az oxfordi egyetemen is.
Mint a World Federation of Mental Health –szervezet elnöke Finnországot a nemzetközi pszichologustársadalomban is ismertté tette. Sokoldalúan érdeklödött a fejlödési károsodást szenvedett gyerekek iránt és minden eszközzel azon fáradozott, hogy ezeknek a gyerekeknek az életét jobbá és teljessé tegye.
A nevét viselö intézet : Niilo Mäki Instituutti 27 évvel ezelött kis méretekben kezdte el müködését Jyväskylä-ben.
Az intézetet Dr. Onerva Mäki, Niilo Mäki özvegyének ötletére alapították, jelenleg több mint ötven alkalmazottat foglalkoztat . Ök a tanulási nehézségek okait és a gyógyítás eszközeit kutatják , programokkal, tananyagot tartalmazó füzetekkel és más kiadványaikkal segítve azokat a családokat is, melyek segítségre szorulnak.
Sok helyen megtalálható ez az intézet, többek között a facebookon is : https://www.facebook.com/NMIkoulutus/
Paula Salmi a Niilo Mäki intézet kutatója vizsgálta az olvasási zavart , doktori disszertációja a témában 2008-ban jelent meg Jyväskylä egyetemén , a címe : Nimeäminen ja Lukemisvaikeus. / A megnevezés és olvasás nehézsége.
Mikko Aro professzor ötlete volt 2011-ben, hogy önkéntesek segítségét kérjék arra, hogy a gyerekek olvasási nehézségei ellen eredményesen küzdhessenek.
Az elsö önkétes Nagyik és Nagypapák / Lukumummit ja Lukuvaarit 2012-ben kezdték el müködésüket, iskolás gyerekeket segítettek az olvasásban, annak megkönnyítésében és megszerettetésében.
Változó világ, bábeli nyelvzürzavar
A mi gyerekkorunk óta szinte minden megváltozott, a könyvek mellett számos olyan lehetöség van, ami növeli ismereteinket, tágítja világnézetünket és hatással van az emberi kapcsolatainkra is. A társadalom sokrétübb lett, manapság már mindenütt vannak olyan gyerekek körülöttünk, akik nem abban az országban nönek fel ahol születtek.
Mi gyerekek
Ez vonatkozik Finnországra is, ahol egyre többen vannak az ide költözött más ajkú gyerekes családok. Az ide bevándorolt iskoláskorú gyerekek egy évet töltenek kizárólag a finn nyelv tanulásával, ezután beillesztik öket a koruknak megfelelö finn iskolai osztályokba. Ez azonban közel sem jelenti azt, hogy az ilyen gyerekek egy szinten vannak a velük egyidös finn tanulókkal – akiknek jelentös része már kiskora óta saját igazolványával jár könyvtárba, folyékonyan és egyedül olvas.
A külföldröl ideköltözött iskolások a tanárok részéröl nagyon sok támogatást , segítséget, türelmet és kitartást igényelnek és ezért a tanároknak nem egyszer segítségre van szükségük. Ha a tanár idejének legnagyobb részét a nehézségekkel küzdö diákok kötik le, ez az osztály többi tagjainak rovására történik amit a szülök egy része kimondottan rossz néven vesz.
A finn nyelv még gyerekkorban sem tartozik a könnyen elsajátitható nyelvek közé, bár a gyerekek sokkal könnyebben tanulnak, mint a felnöttek.
Ezért a Nilo Mäki intézet kiterjesztette müjködését és 2015 óta – ez volt a nagy bevándorlási hullám ideje – a Nagyik és Nagypapák már olyan gyerekekkel foglalkoznak, akiknek a finn 2. nyelvük az anyanyelvük után. Ennek megvalósításában Hanna Pöyliö-nek van jelentös szerepe.
Hetente egy alkalommal a nagyik és nagypapák iskolákba látogatnak el, ahol a tanárok által kiválasztott tanulókkal olvasnak együtt- kettesben kb . fél óráig, esetleg egy kicsit hosszabban is vagy ritkábban nem egy gyerekkel, hanem kettövel. Ilyenkor a gyerekek osztatlan figyelemben, megértésben és szeretö támogatásban részesülnek.
A gyerekek könyvjelzöt kapnak és minden alkalom után egy kis matricát ragaszthatnak a könyvjelzöre . A Nagyik /Nagypapák szabad mozgását az iskolában egy ”névjegy ” biztosítja :
Olvasó Nagyi
Egy iskolai évben mindkét félévben 10 alkalommal találkozik a 2.-6. osztályos tanuló a Nagyival vagy a Nagypapával. Ennek nemcsak az olvasás szempontjából van jelentösége, hanem azért is, mert a mai modern társadalomban már sok olyan fiatal van, aki a saját nagyszüleivel ritkan, vagy egyáltalán nem találkozik. Hogy ennek mi az oka az nem ennek a levélnek a témája. Az év végén a tanulót a Nagyik /Nagypapák diplomával dícsérik meg a szorgalmas, lelkes és ügyes tészvételért.
Szorgalmas olvasó diplomája
A diploma a diák nevére szól és a Nagyi / Nagypapa írja alá.
Az eredmények azt mutatják, hogy az olvasási nehézségek csökkentek, nött a tanulók önbizalma és egyben csökkent az olvasás iránt érzett idegenkedésük is. Könnyebb lett a beilleszkedés a finn iskola osztályába. Egyben csökkent az osztálytársak zaklatása esetleg kicsúfolása. A nagyik és nagypapák munkája kivívta a tanárok elismerését és köszönetét is.
A Lukumummi/Lukuvaari mozgalom jelenleg az ország számos városában müködik, megvalósítása a Mannerheimin lastensuojeluliitto / Mannerheim gyermekvédö szövetség, a Suomen Isovanhemmat ry / Finnországi nagyszülök egyesülete és a Monikultuurikeskus Gloria / Kultúrák központja Gloria gondozásában történik.
A tanárok örülnek a támogatásnak, a gyerekek is megszeretik az olvasást és a könyvek világát. Az idösebbek is profitálnak ebböl, találkoznak gyerekekkel, bepillantást nyernek az iskolák világába, új barátokra és kapcsolatokra tesznek szert, hasznosnak érzik magukat. Csökken az idöskori magány és depresszió.
Kedves Olvasók !
Az internet és az azon olvasható modern, un. e-könyvek nem helyettesíthetik és nem is helyettesítik a könyveket. Könyvvel az ölben más az olvasás, könnyebb a lapozás és visszakeresés, maradandóbb az élmény. Ehhez járul hozzá Finnország sok városában a ma már nagyszámú olvasó nagyik és nagypapák serege. Amióta ez a mozgalom elkezdödött minden oldalról egyre nagyobb az érdeklödés és egyre több önkéntes is csatlakozik ehhez a programhoz.
Judit Mäkinen
Köszönet : Ezúton köszönöm Adrienn Jalonennek, a Niilo Mäki Instituuttio munkatársának a kapott információkat.
- Forrás:
- https://ita-savo.fi/uutiset/kulttuuri-ja-viihde/aed4206e-4f93-42c8-bd2b-f74853565540
- https://www.mll.fi/tue-tyotamme/tule-vapaaehtoiseksi/vapaaehtoiset-lukumummit-ja-vaarit/
- https://yle.fi/uutiset/3-9402573
- http://www.utu.fi/fi/Ajankohtaista/Uutiset/arkisto/Maahanmuuttajat_eivat_valitse_kouluaan.html
- http://www.lukukeskus.fi/wp-content/uploads/2013/04/Lukuviikko-10-faktaa-lukemisesta.pdf
- https://fi.wikipedia.org/wiki/Lukemisen_erityisvaikeus
- http://bulletin.nmi.fi/article_category/nmi-bulletin
- https://fi.wikipedia.org/wiki/Lukeminen
- http://koulutus.nmi.fi/tilauskoulutukset/salmi-paula/
- https://www.jyu.fi/edupsy/fi/laitokset/kat/henkilosto/aro-mikko
- https://www.facebook.com/pg/lukumummitjavaarit/about/?ref=page_internal
Finnországi levelek/ Suomesta unkariksi/Hungarian letters from Finland 
Visszajelzés: Finnország az önkéntes munka országa. 373.levél | Finnországi levelek/ Suomesta unkariksi/Hungarian letters from Finland
Visszajelzés: Szeptember: Olvasunk, olvassunk! 338.levél | Finnországi Levelek / Letters from Finland.
Kedves Judit!
Ez a téma nagyon megdobogtatta a szívemet, ugyanis gyógypedagógus vagyok. A tanulási nehézségek, zavarok diagnosztikájával, megelőzésével és terápiájával foglalkozom.
Sajnos a diszlexia/diszgráfia/diszkalkulia nagyon aktuális dolog. A gyerekek többsége nem szeret olvasni, a könyv helyett a telefonokkal és egyebekkel babrálnak, szabadidejük nagy részét igénybe véve. Az idegrendszerük folyamatosan terhelve van ezáltal különféle ingerekkel.. Döbbenettel hallottam egy szülői panaszt, hogy a gyerek folyamatosan a tv játékkal foglalkozik, és a 6 éves gyerek már éjszakai is felkel azért, hogy jártszhasson….Több éves munkám során szomorúan tapasztaltam, hogy talán két kezemen össze tudom számolni, hogy mennyi gyerek az, aki rendszeresen olvas vagy könyvtárat látogat.
A finn kezdeményezés példa értėkű.
Üdvözlettel: Tünde
KedvelésKedvelés
Kedves Tünde ! Sokszor köszönöm a hozzászólást. A felhozott esettel kapcsolatban több kérdésem is lenne: miért van egy hatévesnek okostelefonja ? Miért nem veszik el a szülök éjjelre a telefont a hatévestöl ? Egyáltalán miért engedik meg egy hatévesnek azt, hogy korlátlanul és állandóan a telefonnal foglalatoskodjon ? Mert a telefon a legjobb gyerekcsösz ??
Talán a szülök is szünet nélkül a telefonukkal vannak elfoglalva ? Ami a gyerekek olvasási készségére vonatkozik arról annyit, hogy a szülök példája a legfontosabb. Ha ök nem olvasnak, a gyerek sem olvas. Ha nem olvasnak együtt az olvasni még nem tudó gyerekükkel, az nem fogja megszeretni az olvasást ugye ? Már most is megfigyelhetö, hogy a fiatalok testtartásában jelentös zavarok vannak, fejüket elöre hajtva a telefont bámulják ….
Talán lehetne népszerüsíteni a finn példát? Nem kioktatásszerüen, hanem kuriozumként ? De talán a szülökkel kellene elöször foglalkozni +
Szeretettel küldöm üdvözletemet és mégegyszer köszöm az értékes hozzászólást.
KedvelésKedvelés
Kedves Judit! Érdekes témát vetettél fel. Vagy nem volt régebben ismert a sok “dis”-el született gyerek, vagy egyre többről van ismeretünk. A dyscalculációs gyereket megbuktatták, lustának , haszontalannak bélyegezték. Számomra még mindig meglepő, hogy miért növekszik ezen gyerekek száma? Nagyon szép kezdeményezés amiről beszámoltál. Üdv. L.
2018. március 7. 16:45 Finnországi Levelek / lLetters from Finland. írta, :
> finnorszagilevelek posted: ” Finnországi levél hazámból Finnországból > szülöhazámba Magyarországra Kedves Olvsók ! Azt bizonyára mindnyájan > érzékeltük – ha nem is tudatosítottuk magunkban – kisgyerek korunkban, > hogy az életünk egyik fordulópontja az volt, hogy megtanult” >
KedvelésKedvelés
Kedves Lia azt hiszem, hogy régebben a családok szégyenkeztek a bármilyen fogyatékossággal született gyerekük miatt és inkább eltitkolták a fogyatékosságot. A számuk azért növekszik, mert jobbak a diagnosztikus lehetöségek és manapság már nem szégyen, hogy egy családban valamilyen fogyatékosság is elöfordul.
KedvelésKedvelés