Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra

Kedves Olvasók !

Lassan nagy ünnepre készülödik Finnország. Ez a nap december 6.-a.  De semmi köze nincs a Mikulás országában a Mikuláshoz ! Ez a nap Finnország nemzeti ünnepének, a független Finnország születésének napja.  Idén különösen nagy ünnep ez, mivel az ország 100. születésnapját ünnepeljük.

Régebbi leveleimben már írtam ennek a napnak az ünnepléséröl, mai levelem az idei ünnepléssel foglalkozik- ez kissé eltér a megszokottaktól

Egy kis történelem

Száz évvel ezelött Finnország Oroszország autonóm része volt. Az ottani forradalom a cári hatalmat elsöpörte és ezt a  helyzetet használta ki Finnország függetlenségének elérésére. A Pehr Evind Svinhufvud ( 1861-1944)  által  vezetett finn szenátus 1917 december 6.-án a finn képviselőház elé terjesztette a függetlenségi nyilatkozatot. A szenátusnak 11 tagja volt, Függetlenségi szenátus ( Itsenäisyyssenaatti )  néven ismeri a finn történelem öket : Eero Yrjö Pehkonen, Juhani Arajärvi, Arthur Castrén, Jalmar Castrén, Emil Nestor Setälä, Pehr Evind Svinhufvud, Kyösti Kallio, Onni Talas, Heikki Renvall, Alexander Frey és  Oskari Wilho Louhivuori.

 

Ök voltak a Svinhufvud által vezetett független Finnország elsö kormányának tagjai, A képviselöház tagjai  100:88 arányban megoszlott szavazatokkal elfogadták a nyilatkozatot. A függetlenségi  nyilatkozat ellen csak a szocialista párt képviselői szavaztak – magyarul : ök ellenezték Finnország függetlenségét !

A függetlenség elismeréséhez az  “Anyaország  “ =  Oroszország jóváhagyására volt szükség. Azonban az oroszországi kormány  nem hajlott erre, mivel  osztatlan Oroszországra törekedett. Ezért Svinhufvud szenátusának csak az a megoldás maradt hátra, hogy Finnország függetlenségének jóváhagyását a Szt. Péterváron ülésezö bolsevikok tanácsától kérje. A Lenin által vezetett népi komisszárok tanácsa 1917 december 31.-én hozzájárult Finnország függetlenségének elismeréséhez.  Tulajdonképpen itt kezdödik az önálló Finnország történelme.

Függetlenség ünneplése a mai Finnországban
Az ünneplés több részből áll, rendkívül hagyománytisztelő és hazafias szellemben zajlik.

Országos ünnepi est Ouluban

Az ünnep tiszteletére Ouluban, az Ouluhalli nevü arénában  december 2.-án országos ünnepséget rendeznek, melyet a televizió este 7-órai kezdettel egyenes adásban közvetít.

 

Az esemény a zene, tánc, cirkusz és az új technologia segítségével  mutatja be a finn természetet, a külöbözö generációk találkozását és az együtt véghezvitt dolgokat. A helyszínre több mint ezer meghívott vendég érkezik az ország minden részéböl, ök azok, akik aktívan szervezték és építették az ünnepi év különbözö eseményeit.

Ezen  az esti programon Finnország elnöke Sauli Niinistö és neje Jenni Haukio is részt vesznek, a házigazdák a miniszterelnök Juha Sipilä és Oulu városi tanácsának elnöke Juha Hänninen.

A programot az év témájának megfelelöen az Yhdessä / Együtt nevü zenekari mü vezeti be, melyet Jaakko Kuusisto erre az alkalomra komponált. Nagyszabású müröl van szó, melyet tíz finn szinfoniazenekar együtt  ad majd elö.

Egyes dolgok minden évben megismétlödnek december 6.-án.

Ezek közé tartozik

A Finn zászló ünnepélyes felvonása
December hatodika zászlós ünnepnap. Az ország minden városában, minden épületen – középületeken és a nagy lakóházakon, de a kis családi házak kertjeiben is lobog a kék-keresztes nemzeti zászló. Idén, a centenáriumi év tiszteletére az ünnepi zászlófelvonás Helsinkiben a piactéren kezdödik december 5.-án du 6-kor. A piactér zászlóit nem díszegyenruhás katonák, hanem gyerekek és fiatalok- az ország jövöjének szimbólumként – húzzák majd magasra.

Ezen az eseményen részt vesz az államelnök Sauli Niinistö, a parlament elnöke Maria Lohela és a miniszterelnök: Juha Sipilä is.

Kivételesen a zászló egész éjjel is lobognI fog december 6.-án esti 10-ig. Mivel ilyenkor a nap legnagyobb része sötét, a zászlókat megvilágítják . A kék-keresztes fehér  zászló mellett a Suomi 100 zászlót is lehet majd látni.

 

 

 

Ünnepi Istentisztelet
Erre az 1998 óta ökumenikus Istentiszteletre Helsinki Katedrálisban kerül sor. Részt vesznek a szertartáson a különböző egyházak – evangélikus, ortodox, katolikus – püspökei, az állam legfelsőbb vezetése az előző és jelenlegi államelnököket és az államtanács összes tagját beleértve. Itt vannak a finn parlament vezetői, a legfelsőbb állami hivatalok igazgatói és a teljes képviselőház tagjai függetlenül attól, hogy hisznek- e a Teremtöben vagy nem. Ezen a televízió által egyenes adásban közvetített Istentiszteleten, a katedrális mellékerkélyein átlagos városi polgárok is helyet kaphatnak.

A szolgálat befejezéseként felekezetre való tekintet nélkül, együtt éneklik a résztvevők az evangélikus zsoltárkönyv 579. zsoltárának 2. és 3. szakaszát. Ezt a zsoltárt Dimitri Bortjanski komponálta 1822-ben, szövege ma ugyanolyan aktuális, mint akkor volt.

Szabadon fordítva a 2. szakasz így hangzik:

Oi Herra siunaa Suomen kansa,                                Ó Urunk áldd meg a finn népet
Tee sitä palvelijasi                                                     tégy belőle szolgálódat
Se että täällä toimiessaamme                                  Add, hogy itt munkálkodásunkban
sinua aina kuulisi                                                       téged mindig meghallgasunk
Suo mieli uskollinen meille,                                       Adj nekünk hívő lelket
varjelus Suomen heimon teille                                  útján a finn népnek védelmet.

A finn hadsereg parádés felvonulása

Ez egy olyan esemény, melyet december 6 – án minden évben más- más városban rendeznek meg. Idén ez a felvonulás Kuopioban lesz, a téma: A haza védelme mindenkire tartozik. A parádén a hadsereg minden egysége részt vesz, felvonulnak  a Honvédelmi föiskola, a határörség, valamint a veteránok – és a honvédelmi szervezeteinek tagjai . Összesen kb. 1200 ember és 50 jármü, is részt vesz az ünnepi parádén. A parádét a légierök parancsnoka Sampo Eskelinen vezérörnagy  fogadja .

 

 

 

Kari Mannermaa tábori esperes tart tábori áhítatot és a díszalakulatot a légierök vezérkari  fönöke Jari Mikkonen dandártábornok vezényli majd.

Az ország minden részén levö temetökben megkoszorúzzák azok sírjait akik az életüket adták Finnország függetlenségéért vívott háborúkban.

A hősök sírjainak koszorúzása
A II. Világháborúval kapcsolatosan 939-1944 között a finnek függetlenségért vívott harcainak sok áldozata volt. Ezeket, mindnyájukat hősi halottaknak tekintik – hiszen a legdrágábbat, az életüket adták a haza függetlenségének védelmére – és a mai napig is igyekeznek megkeresni és hazahozni a különböző harctereken életüket vesztettek földi maradványait. Minden helységben van a temetőben egy rész, ahol a kérdéses helység hősi halottai nyugszanak. Ezek a temetők meghatóak és egyben megrázóak is, ezek is egyik példái a finnek hazaszeretetének és összetartásának. Az alábbi kép Anjalan  hösi halottainak temetöjét mutatja.

Az ország talán a egyik legismertebb ilyen sírkertje Helsinkiben van, a Hietaniemi nevü tengerparton. Mannerheim tábornok sírja körül itt fekszenek az ő katonái, akik a legdrágábbat, életüket áldozták azért, hogy a mai fiatal, finn generáció békében élhessen. Ezekben az egyforma kőlapokkal fedett sírokban 3164 finn és 121 német katona nyugszik.

 

 

A sírok mellett áll 1954 óta a Hősök keresztje, melyet Wäinö Aaltonen szobrász tervezett.

 

A hősi halottak sírjain kívül itt van egy “Eltűnt hősi halottak “- fala is, ahová annak a 734 helsinki katonának a nevét vésték, akiknek földi maradványai nem kerültek haza a harcterekről.

A függetlenség napján a finn hadsereg tábornokai állnak díszörséget Mannerheim tábornok sírja körül, a temetöben számtalan gyertya lobogó lángja emlékezteti az utókort azokra, akik a szivekben tovább élnek. Mert ugye mindnyájan tudjuk, hogy nem haltak meg azok, akiket a szívünkben örzünk.
Ezen a napon ünnepélyesen megkoszorúzzák az eddigi, elhunyt finn elnökök sírjait, akik közül csak kettö – Kallio és Svinhufvud – nem nyugszik a helsinki temetöben. Az ö sirjuk otthonaik közelében van, Kallio Nivala-ban és Svinhufvud Luumäki-ben nyugszik.

Állami kitüntetések kiosztása
Ezen a napon az államelnök és a finn lovagrendek többszáz polgárt tüntetnek ki és ekkor történik a hadseregben is a magasabb fokozatok odaítélése.
A kitüntetések közül talán a legmagasabbra értékelt a ”Pro Finlandia” érem .

 

 

A Pro Finlandia érmet 1945 óta kapják érdemes müvészek, az elsöt Mia Backman szinésznö és rendezö kapta 1945 február 21.-én. Az érmet a Finn oroszlán lovagrend nagymestere az államelnök, Sauli Niinistö ítéli oda a kitüntetetteknek.
.Gyertyák az ablakokban
December 6.-án délután 6-kor minden ablakban meggyulladnak a gyertyák, melyek este 8-ig égnek. Hogy honnét ered ez a szokás az nem biztos. Az egyik feltételezés szerint a svéd uralom idején a királyi család ünnepnapjain gyújtottak gyertyákat az alattvalók, ez a szokás fennmaradt a cári uralom idején is. Az orosz elnyomás éveiben politikai jelentőséget kaptak a gyertyák, melyeket febr. 5.-én a finn nemzeti költő, Runeberg napján gyújtottak meg. Az ablakpárkányokon égő gyertyák hagyománya 1927-re vezethető vissza, amikor a Függetlenségi Szervezet arra ösztönözte a népet, hogy a függetlenség kihirdetésének napján, december 6-án gyújtsanak gyertyákat az ablakokban. Általában minden ablakban két gyertyát szokás gyújtani, ezekről azt állították, hogy az otthont és a hazát szimbolizálják. Mivel a gyertya a fényt jelenti, egyben minden rossz távoltartására is utal. Van olyan elképzelés is, hogy az egyik gyertya azokért a katonákért ég akik visszajöttek a háborúból, a másik pedig pedig azokért,  akik nem tértek haza.

Megjegyzésre érdemes, hogy a legutóbbi időkben a gyertyáknak már nincs ilyen szimbolikus jelentésük a gyertyagyújtás régi szokás, és mint ilyen él tovább. Ezen az estén az összes állami tulajdonban levő épület is díszkivilágításban áll.

Fáklyásmenet
Az egyetemisták diákszövetségei minden egyetemi városban rendeznek fáklyásmenetet december 6.-án. Az elsö ilyen ünnepi fáklyásmenetet Mannerheim halálának évében 1951-ben rendezték.

A  fáklyásmenet Helsinkiben a Hietaniemi temetöben levö Hösök keresztjének ünnepélyes koszorúzásával kezdödik. Innét a menet a belvároson keresztül vonul a Szenátustérre, ahol a polgármester és a diákszövetségek elnökeinek köszöntése következik, majd az egyetemi férfikórusok énekelnek.Az elnöki palota elött elhaladva az elnök és felesége az erkélyröl integetve üdvözli a menetet.

Elnöki fogadás
Elnöki fogadást délutáni ünnepségként elöször 1919-ben rendezett K.J. Stålberg elnök. A fogadás egy óráig tartott és 150 vendég vett azon részt.

Egészen 1921-ig kb. 150 vendége volt az elnöki párnak egy-egy ilyen fogadáson, ahol kávézás és zenehallgatás mellett ünnepeltek a meghívottak majd a Nemzeti színházban rendeztek népünnepélyt.
Ståhlberg elnök és neje Ester az elsö esti fogadást 1922-ben rendezték. Itt több mint ezer vendég volt, az ünnepségen zenével és tánccal vigadtak a meghívottak.
Az ünnepi fogadásokra nem került sor 1926, 1930 ,1932 –ben és a háborús években 1939-1945 között.
Sauli Niinistö elnök és neje  Jenni Haukio kb. 1800 vendéget fogad a déli kikötöhöz közel levö elnöki palotában.

Hivatalosak ide a ma még élö háborús veteránok és a nök Lotta Svärd szervezetének képviselöi, a finn politikai és kultúrális élet kiemelkedő szereplői, a kormány tagjai, a vezető állami hivatalok igazgatói, a parlament tagjai, a diplomáciai képviseletek vezetői, az év kiemelkedő művészei és sportolói és sokan azok közül a polgárok közül, akikkel az elnöki pár az év folyamán találkozott. Ez az esti fogadás Finnország társadalmi eseményeinek első számú eseménye.
Az elnöki pár minden vendéggel  kezet fog, majd buffet és tánc következik . Az ünnepségen több zenekar is fellép. A kézfogási ceremóniát a finn televízió egyenes adásban közvetíti.
Hasonló fogadásokat sok finn városban is rendeznek a kérdéses városok vezetöi.
Ezzel az ünnepi fogadással zárul Helsinkiben a december 6.-i  eseménysorozat.

Az egész ország ünnepel

Más  városokban is lesznek különbözö rendezvények.

Savonlinnaban és  a környéken minden helységben lesznek ünnepségek, a vár zászlódísszdel várja az ünneplöket.

Espooban ünnepi hangverseny lesz , Turkuban táncestét rendeznek, Tampereben népünnepély, fáklyásmenet és tüzijáték lesz a program.

Mikkeliben olyan ünnep lesz, amire minden bevándorlóhátterü lakost  meghívnak, ez az elsö ilyentipusú ünneplés  Keletfinnországban.  A cél a bevándorlók beilleszkedésének megkönnyítése, hogy ök is érezzék : ide tartoznak.

Nagy ünnepre készül a Lappföld fövárosa Rovaniemi is.

A hösi halottak sírjainál mindenegyes sír mellett díszörség lesz. A sír mellett de 11.10-11.40  között ugyanolyan korú férfi fog állni, mint a sírban nyugvó  hösi halott volt akkor,  amikor életét adta a hazáért. Ezen 600  18-51 éves önkéntes vesz majd  részt.

Kedves Olvasók !

Egy ilyen levélöben lehetetlen leírni mindazt ami Finnország 100. születésnapján történik. A függetlenség napjának ünneplése újra egyesít mindenkit aki Finnországban él. Így valósul meg legjobban a centenáriumi év témája : Yhdessä – Együtt.

Azzal a reménnyel zárom mai soraimat, hogy sikerült  Önöknek egy kis bepillantást adni Finnország legnagyobb nemzeti ünnepnapjába.

 

Judit Mäkinen

.

• Forrás:
• http://itsenaisyys100.fi/itsenaisyyssenaatti-svinhufvudin-i-hallitus-27-11-1917%E2%80%9227-5-1918/
• https://peda.net/naantali/velkuan-koulu/luokat-0-2/el1/bige/suomi/hosp/kuvamappi/helsinki/ht
• https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Ouluhalli_20131015_01.JPG
• https://almanakka.helsinki.fi/fi/publikationer/blogi/470-lippu-juhlistaa-100-vuotiasta-suomea.html
• http://suomifinland100.fi/news/suomi-100-lippu-liehumaan-mutta-miten/
• http://puolustusvoimat.fi/paraatit
• https://hyy.helsinki.fi/fi/ylioppilaskunta/kulttuuri-tapahtumat
• http://www.ts.fi/uutiset/kotimaa/829604/Itsenaisyyspaivan+paraati+on+tana+vuonna+Jyvaskylassa
• https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Anjalan_kirkon_sankarihaudat_200907.jpg
• http://suomifinland100.fi/project/kunniavartiot-sankarihaudoilla/
• https://www.tripadvisor.fi/LocationPhotoDirectLink-g189934-d312170-i261883560-Hietaniemi_Cemetery-Helsinki_Uusimaa.html
• http://www.finland.it/public/default.aspx?contentid=369145&nodeid=40248&culture=fi-FI
• http://suomifinland100.fi/project/valtakunnallinen-suomi-100-juhla/
• https://finnorszagilevelek.com/2014/11/24/124-level-december-6-fuggetlenseg-napja/