Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra

Kedves Olvasók !
Elözö levelemben írtam a Turkuban tartott az évszázad kultúrgálája nevü rendezvémyröl és az ott nyilvánosságra hozott az évszázad kultúrtettéröl.
Mai levelemben az évszázad kultúrszemélyiségével foglalkozunk. Senkinek, aki egy kicsit is ismerte Finnország kultúráját nem volt meglepetés, hogy a közönség szavazatait ki nyerte fölényesen.
Jean Sibelius – t Finnország legismertebb zeneszerzöjét választották a szavazók erre a címre.

Róla egy régebbi levelemben írtam, mai írásomban visszatérek erre a levelemre. Elöbb azonban egy kis háttér a szavazásról.

Szavazni egy internetes portálon : kulttuurigaala.fi lehetett szeptember 14 – töl egészen a gálaestig október 18.-ig. A fináléba száz személyböl 20 került be, ök a független Finnország száz évében a finn kultúrális élet minden rétegét képviselték. A már a multhoz tartozó személyeken kívül jelenleg is élö müvészekre lehetett szavazni.
A szavazás elsö helyezettje Jean Sibelius zeneszerzö lett.

Johan Christian Julius Sibelius svéd nyelvü család sarjaként született Hämeenlinna-ban 1865 december 8.-án.

 

Sibelius szülöháza ma múzeumént müködik.

A Jean név a nagybátyja –  szintén Johan Sibelius névre hallgatott – neve is volt, az akkori idök divatja szerint a nagybácsi névjegyén a Johan név francia változatában szerepelt: Jean. Sibelius diákkorában a nagybátyjától maradt névjegyeket használta, így ” ragadt” rá a Jean név. Családi körben azonban öt Janne-nak hívták.
Édesapja Christian Gustaf Sibelius Hämeenlinna-ban a városi orvos tisztjét látta el. Bohémlélek volt, az anyagi dolgokat nem tartotta sokra és fiatalon halt meg. Édesapjának korai halálakor fia Janne csak 3 éves volt.

Az elsö finn nyelvü líceumot 1878-ban alapították Hämeenlinna-ban, Janne itt kezdte tanulmányait és ennek köszönhetöen mind a svéd mind pedig a finn nyelvet tökéletesen bírta.
Janne 7 éves korában kezdett a nagynénje, Julia vezetésével zongorázni tanulni és szívesen improvizált – az ujjgyakorlatok rovására.
Elsö müvét Vesipisaroita viululle ja sellolle= Vízcseppek hegedüre és csellóra címmel 1881-ben írta.
Viszonylag késön – 15 éves korában – kezdett tanulni hegedülni és legforróbb vágya volt, hogy híres hegedümüvész váljon belöle. A zongorát a komponálás eszközének tekintette. Már fiatalon sok müvet komponált, a zeneszerzést autodidakta módon kezdte tanulni Johan Christian Loben könyve: Lehrbuch der musikalischen Composition alapján.
Az iskolai szünidöket nagyanyjánál és Eveliina nevü nagynénjénél töltötte Loviisa városában.A ház, melyben lakott itt látható:

 

Ennek a kis, nyugodt, svéd nyelvü, tengerparti városnak nagy szerepe volt abban, hogy Sibelius jobban megismerkedett a természettel, az erdö nyugalmával , a tenger erejével – tengerész nagybátyja hajótörés áldozata lett . Ezeknek a élményeknek hatását több müvében is észlelhetjük.

Sibelius életében, Turku városának is nagy szerepe volt. Itt lakott a nagybátyja Pehr, aki amatör zenész volt, míg a csillagokat figyelte éjjelente, hegedült . Ö szinte apaszerepet töltött be , hiszen Sibelius kisgyerekkorában vesztettel el az édesapját. A nagybácsi segítségével és partituráinak tanulmányozása közben ismerkedett meg Sibelius a zene világával, feltehetöen Turkuban hallott elöször zenekart muzsikálni.

A család 1885-ben költözött Helsinkibe, ahol a fiatal Sibelius az eredetileg tervezett jogi tanulmányok helyett zenét kezdett tanulni az akkori Helsinki zeneiskolában – az intézmény mai neve : Sibelius akademia- Martin Wegelius zeneszerzö vezetésével. Akkor számára még a hegedü volt a legfontosabb. Hegedült az intézet kvartettjében és a Richard Faltin vezette Akadémiai zenekar koncertmestereként is szerepelt.
Lassacskán azonban kiderült, hogy túl késön kezdte hegedütanulmányait, ezért a híres hegedümüvészi álmok nem valósultak meg.
Sibelus életében egyre nagyobb szerepet kapott a zeneszerzés, a helsinki évek alatt számos zongoramü és vonósnégyes látott napvilágot. Ezek között van az a-moll vonósnégyes, melyet a zeneiskola tavaszi hangversenyén mutattak be 1889-ben. Erröl a város vezetö zenekritikusa Karl Flodin ezt írta:
“Hra Sibelius on yhdellä iskulla asettunut ensimmäiseen riviin niiden joukossa, joiden varassa on Suomen luovan säveltaiteen tulevaisuus.” azaz: Sibelius úr egy csapásra foglalt helyet az elsö sorban azok között, akiken Finnország alkotó zenemüvészetének jövöje nyugszik.
Ennél jobb kritikát nem is kaphatott volna.
A Helsinkiben töltött évek alatt szerzett baráti kapcsolatok Sibelius egész életére hatással voltak. Ezek között a barátok között voltak Robert Kajanus zeneszerzö és karmester, Juhani Aho író, Adolf Paulin zongorista és író és a Järnefelt család több tagja: Armas J. karmester-zeneszerzö, Eero J. festömüvész, Arvid J. író és utoljára de közel sem utolsó sorban Aino Järnefelt Sibelius jövendö felesége egész életének hü társa.

 

Helsinkiben megkezdett tanulmányait Bécsben folytatta, ahol a kor ismert zeneszerzöivel ismerkedett meg.
Sibeliussal megtörtént az, ami sokakkal megtörténik: távol a hazától hazájának értékeit jobban felismerte és azoknak nagyobb jelentöséget tulajdonított, mint amikor otthon volt. Ebben az idöben 1892-ben jelent meg a Kullervo szinfonia néven ismert opus 7. ami Sibelius pályafutásában a hírnévhez vezetö út kezdetét fémjelezte.
Ez a szinfonia – mely – öt részben eleveníti meg Kullervo életét ösbemutatója 1892 április 28.-án volt. A szólókat. Az év különben is jelentös volt, mivel ebben az évben vette felségül Ainot, jó barátjának a festö Eero Järnefeltnek testvérét.

Kullervo szimfonia, a hírnév kezdete
Akik Önök közül ismerik Finnország nemzeti eposzát a Kalevalát, azok ugye tudják, hogy Kullervo Kalervo fia volt, róla Rácz István Kalevala fordításában a harminckettedik ének elején így olvashatunk:
” Kallervófia Kullervó, kényes,kékkapcás siheder,
lobogó lenhajú legény, csikorgó csizmával ékes,”
Kullervo alakját Finnország egyik legjelentösebb festömüvésze Akseli Gallen -Kallela így képzelte el:

Az 1800-as évek végén, pontosabban 1899 februárjában az orosz cár manifesztumot adott ki, mely Finnország autonomiáját erösen csökkentette. Ezt a tényt a finnek az orosz elnyomás fokozódása jelének vették és ez nagy lökést adott a nemzeti öntudat megerösödéséhez. Sibeliusnak már ugyanebben az évben komponált Finlandia c. müve a szerzöt mintegy a nemzeti hös piedesztáljára emelte. A mü a Helsinki egyetemi kórus elöadásában itt hallható:     https://www.youtube.com/watch?v=R3JJ0vdLN-U

A bemutató 1900 julius 2.-án volt, a Helsinki Filharmóniai társaság zenekarát Robert Kajanus vezényelte. Eután a müvet többször is elöadták és, hogy elkerüljék az orosz cenzorok figyelmét más-más neveket adtak egy-egy elöadás alkalmával a hazafias münek. A Finlandia himnuszt eredetileg nem szánták énekmünek, zenekar részére komponálta Sibelius. “Mutta jos maailma tahtoo laulaa, niin ei sille mitään mahda.» azaz : De ha a világ énekelni akar, akkor nem lehet ellentmondani – állította a szerzö. Egy tenorénekes,  Wäinö Sola írta az elsö szöveget a mühöz, a müvet Sibelius férfikórushoz alakította. A müvet elöször a szabadkömüvesek
Helsinki Szt. Johannes nevü páholyában mutatták be 1938 április 21.-én. Ennek oka az volt, hogy mint a szövegíró mint pedig Sibelius a szabadkömüves szervezet tagjai voltak. Ebben a formában a mai napig éneklik a szabadkömüvesek

Mint érdekességet említem meg, hogy a Finlandia himnusz volt az afrikai Biafra állam nemzeti himnusza Land of Rising Sun /A felkelö nap országa címmel. Szövegként két zsoltár szövege a Be Still, My soul és a This is My Song szövegei szolgáltak. Ez megváltozott akkor, amikor 1970-ben Biafrát Nigeriához csatolták.
Tudnivaló még az is, hogy Leopold Stokowski karmester a világ himnuszának indítványozta ezt a zenemüvet.

Az 1800-as évek végén a Sibelius család elköltözött Helsinkiböl. Ennek oka : ”Helsingissä laulu kuoli sisälläni” = Meghalt bennem a dal Helsinkiben – állította a zeneszezö.
Sibelius elöször egyedül költözött Kerava kisvárosába, két helyen is lakott összesen négy évig. Itt érte öket a nagy csapás: Kirsti nevü egy éves kislányuk hastífuszban meghalt.
1903-ban a Sibelius család egy telket vett, melynek alapterülete kb. 1 hektár volt és a Tuusula tótól kb. 500 m távolságban helyezkedett el. Az ide építtetett családi ház Sibelius felesége Aino után az Ainola nevet kapta és ezen a néven ismert jelenleg is.

 

 

A ház nyugati oldalához tartozó nagy veteményeskertet Aino gondozta, míg a háziurat a keleti oldal mögött elterülö nagy erdö csendje nyügözte le.
Aino és Jean Sibelius életük végéig itt laktak. Jean Sibelius 1957 és Aino Sibelius 1969 óta nyugszik a ház mögötti közös sírban.

 

A Sibelius családnak hat leánya volt, közülük öten – Eva, Ruth, Katarina, Margareta és Heidi – érték meg a felnött kort.
Hogy Ainola eredeti formájában maradjon az utókorra Sibelius leányai 1972-ben eladták azt a finn államnak. Ainola 1974-ben nyílt meg múzeumként. Az eredeti formájában örzött Ainola egyedülálló  élményt jelent a látogatónak, betekintést adva a mult század otthonának kultúrájába. Ainola múzeumában szakképzett vezetök várják a látogatókat, a házat bemutató füzetben magyarul is találunk eligazítást.

Sibelius kultusza Finnországban
Az utókor számos formában örzi a nemzet legnagyobb zeneszerzöjének emlékét. Helsinkibe látogató túrista nem utazhat el innét úgy, hogy nem látta a Sibeliusról elnevezett parkban levö , Eila Hilttunen szobrászmüvész által alkotott emlékmüvet.

 

Lahti városában a  remek akusztikájú Kongresszus és Koncertközpont neve: Sibelius talo azaz Sibelius ház.

 

Emlékére 1999- ben arany 1000 márkás és ezüst 100 márkás emlékpénzt verettek. A fiatal Sibelius arcképét a 100 márkás papírpénzen is láthattuk

 

Számos iskola örzi Sibelius nevét, zenegimnáziumoktól a Sibelius akadémia nevü Zenemüvészeti föiskoláig. Sok magyar zenész tanult itt , közöttük van Szilvay Réka hegedümüvész is, aki jelenleg a Sibelius Zenekadémia professzora.

Sibelius hegedüverseny

Jean Sibelius emlékére 1965 óta minden ötödik évben kerül megrendezésre a róla elnevezett nemzetközi hegedüverseny. Legközelebb 2010-ban hallhatjuk majd a világ fiatal hegedüseit.
A 2015-ben rendezett verseny elsö díját Christel Lee amerikai hegedümüvész nyerte el,

 

Megrendezésre kerül a nemzetközi Sibelius dalverseny is, Sibelius dalaiból. A dalokat az eredeti nyelven kell elöadni. A versenyt Järvenpää városában rendezik, 2007 óta, négyévenként. Az elsö díj 10 000 euróval, a 2. 5000 euróval és a 3. díj 2500 euróval jár. Az utolsó ilyen verseny 2015-ben volt , Sibelius születésének 150. évében.

Sibelius társaság
A társaságot 1957-ben alapították, számos alosztálya müködik az egyes vidéki városokban is.

Egy kis történelem
Érdekes, hogy a világ elsö Sibelius társaságát nem Finnországban, hanem Amerikában alapították Pennsylvania állam Monessen nevü ipari kisvárosában. Az alapító tagok bevándorolt finn zenebarátok voltak, akik azt a célt tüzték maguk elé, hogy terjesszék a finn zenét az Ùjvilágban. Az új társaság elsö neve Finnish-American Musical Club volt, de hamarosan kiderült, hogy a finn bevándorlók körében országszerte van igény a finn zenére.
Így még ugyanabban az évben azEgyesült Államok minden részéböl  érkeztek finn bevándorlók Monnessen-be és a finn zene az egész országban terjedni kezdett. Ennek egyik fontos alapkövét a The Louhi Band nevü zenekar képezte, melyet 1900-ban hoztak létre.

 

A zenekra 1938-ban Chesterben ünnepelte az elsö finn bevándorlók Amerikába érkezésének 300. évfordulóját , majd 1940-ben New York-ban a világkiállításon az un. Finn napon léptek fel nagy sikerrel.
A Finn-AmerikaI Zeneklub vezetösége 1915 augusztus 4.-én levelet írt Jean Sibeliusnak. A levélben arra kérték az akkor már híres zeneszerzöt, hogy a klub nevét Sibelius-klubbá változtathassák. Nagy volt az öröm, büszkeség és boldogság, amikor Sibelius ehhez beleegyezését adta. A társaságnak Amerikában már egy év mulva 150 tagja volt és a következö évben Airut ( = Hírnök ) néven saját újságot adtak ki.
A társaság 1920 ben szervezett látogatást Helsinkibe – akkor Finnország már független ország volt – és a Louhi Band tagjain kivül összesen 400 Amerikába költözött finn utasa volt az Ariadne nevü gözhajónak, melynek érkezése óriási feltünést keltett a finn fövárosban. A zenekar 25 hangversenyt adott Finnországban, az elsön Sibelius is a hallgatóság soraiban volt, majd a koncert végén a színpadra lépett és melegen köszöntötte a zenekar vezetöjét és a világ elsö Sibelius társaságának tagjait.
A Sibelius társaság napjainkban
Finnországban a Sibelius társaságot 1957 december 7.-én alapították, 2016 végén 70 személy és 15 közösség volt tagjainak száma. Ezeken kívül a társaságnak 4 tiszteletbeli tagja van. Jelenlegi nagy célkitüzései közé tartozik a minden 5. évben megrendezésre kerülö, nemzetközi Sibelius hegedüverseny , valamint Sibelius összes müveinek nyomda alá rendezése. Utóbbi óriási munka mely elöreláthatólag 2025-ig tart.
A társaság élénk kapcsolatot tart az ország és a világ különbözö részein müködö Sibelius nevét viselö egyesületekkel és társaságokkal . Ezek a következök :
Finnországban Hämeenlinnan Sibelius-seura ry, Järvenpään Sibelius-seura

Külföldön : Sibelius-selskapet i Norge , Die Jean Sibelius Gesellschaft Deutschland e.V. , The United Kingdom Sibelius Society , Sibelius One: England , The Sibelius Society in U.S.A., The Sibelius Society of Japan, The Sibelius Society of Lithuania, Sibelius-csoport Izrael-ben, Sibelius Society Italia.
Ha Önök közül valaki esetleg közelebbröl is kívancsi ezekre a társaságokra, a címek és összekötö személyek adatai itt találhatók : http://www.sibeliusseura.fi/fin/seurat.html
Kedves Olvasók !
Levelem nem törekszik lehetetlenre, azaz teljességre Sibelius bemutatásával. Sok- sok szerzö sok könyve és tanulmánya foglalkozott és foglalkozik vele. Müvei a világ minden táján szólnak.
Levelem végén még egy Sibeliussal kapcsolatos a szó legszorosabb értelmében édes dolog, azaz a Sibelius sütemény. Sibelius születésének 150. éve ünnepi év volt Finnországban és abban az évben több speciális Sibelius sütemény és torta is készült. Ezekböl látni itt egy kis kavalkádot.

Az idei ünnepi évben Sibeliusra többek között a Sibelius emlékmü ihlette ékszer emlékezteti az utókort.

 

Szivélyes üdvözlettel:

Judit Mäkinen

• Forrás:
  http://sibelius150.org/fi/path/
• https://panunmatkat.com/2015/08/29/hameenlinna-nbe-finland-2015/
• http://www.ainola.fi/eng_kuvagalleria_aino.php
  https://fi.wikipedia.org/wiki/Kullervo
  https://fi.wikipedia.org/wiki/Jean_Sibelius
  http://www.culture.ee/event/palace-music-concert-series-reka-szilvay-irina-zahharenkova/
• https://www.suomenrahapaja.fi/fin/jean-sibelius-juhlaraha-kulta-100-/17946/dp
  http://www.sibeliusseura.fi/
  http://www.sibeliuscompetition.fi/
  https://yle.fi/aihe/artikkeli/2014/12/15/maailman-ensimmainen-sibelius-seura
  https://fi.wikipedia.org/wiki/Sibelius-laulukilpailu
  https://finnorszagilevelek.com/2014/12/04/125-level-tuusulanjarvi-i-sibelius/
  Sibelius sütemények :
  http://www.stopover.fi/blog/sibelius-150-anniversary-news/
  https://blogit.ulkoministerio.fi/oslo/sibelius-vuosi-nakyy-myos-suurlahetyston-keittiossa-sibelius-ar-syns-ocksa-i-ambassadens-kok/
  http://www.laurell.fi/tuotteet/taytekakut/item/sibeliuskakku-vl