Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra
Kedves Olvasók !
Idei leveleim Finnország centenáriumi évének eseményeivel foglalkoznak.Az ünnepi évet nemcsak események, hanem ebben az évben forgalomba kerülö emléktárgyakkal is ünnepi az ország. Ezek között vannak a már egy régebbi levelemben említett Arabia bögrék és a Fiskars olló is.
Számos más tárgy is emlékezteti majd a fiatalabbakat a százéves Finnország ünnepi évére. Ezek között van az ünnepi évben forgalomba kerülö finn törkés a
Juhlapuukko – Ünnepi kés – Egy kis történelem
Finnország nemeti eposzában a Kalevala-ban több helyen is van említés a puuko-ról, erröl a késröl, mely egyben a legfontosabb szerszámnak is számított. Az alábbi idézetek Rácz István fordítása szerint :
- Ötödik énekben: Övén függött kedves kése : tarka tokban ezüst penge.
- Tizenhetedik énekben: Fényes kés függ Väinö övén , kicsi késnek nyírfa nyele.
- Negyvennyolcadik énekben: Kés hull, im a magas mennyböl,fényes tör a fellegekböl
- arany nyelü , ezüst élü kés fut a fiú övére
A legrégibb és legismertebb egyben leghíresebb puukkok – Johan Henrik, azaz Janne Marttiini nevéhez füzödnek és mind a mai napig
Marttiini puuko néven ismertek.
Janne Marttiini 1893 május 2.-án született a Lappföldön, közelebbröl Sodankylä-ben annak Kiering nevü falvában. Ennek a vallásos falusi kovácsnak az életét három fogalom irányította : ”Totuus, kunnia ja nöyryys” azaz igazság, becsület és alázatosság.

Janne Marttiini kovács a segédeivel
Janne majdnem 100 évvel ezelött kezdett a falujában levö mühelyben késeket kovácsolni majd Rovaniemiben a Vartiokatu nevü utcában alapított puukko-gyárat 1928-ban J. Marttiini Puukkotehdas Oy.néven.

Marttiini gyár
Nagy sikere volt, saját maga árulta termékeit. A kereslet és azzal egyidejüleg az alkalmazottak száma is fokozatosan nött. Janne Marttiini 1952-ben utazott elöször az Amerikai Egyesült Államokba üzleti útra.
Munkáját a fia, Toivo Marttiini folytatta 1952-töl ö vezette a gyárat. (Csak megjegyzésként említem, hogy a Toivo nemcsak férfinév finnországban, a szó egyben freményt is jelent.)Vele a Marttiini gyár exportja hjelentösen növekedett és 1967-ben megkapta a nagyra értékelt állami Exportdíjat / Vientipalkinto a neve finnül. Toivo öccse Lauri Marttiini 1975-ben vette át a gyár vezetését és azt harminc évig vezette. A család 2005-ben eladta a gyárat a Rapala konszernek, de a név megmaradt. Üzletük Helsinkiben a piactér közelében van és sok túrista is látogatja.
A puukko Finnországban manapság
is fontos munkaeszköz. Minthogy az élet sok területén használják, sokféle puukko létezik. Különbözö késeket használnak a vadászok, a halakat feldolgozók, a szakácsok és a háziasszonyok, az erdökben kirándulók. A katonák kiképzésében is szerepel a pukko helyes és a lehetö legcélszerübb használatának megtanítása.
Egyes népviseletekhez puukko is tartozik, ilyen Karstula viselete, melyhez az övön viselt díszes tokban levö puukko is látható.

Karstula-i népviselet
Milyen kés a puukko ?
Egy speciális, éles kést jelent, aminek a markolata fábol készült. A lappföldi puukkok markolatának anyaga hagyományosan faragott, díszes rénszarvasagancs.

Lapp puukko
A puukko részei
A késpenge – terä – messze a markolatban- kahva- egy hosszú hegyes résszel folytatódik, ennek a neve finnül ruoto , ami halszálkát is jelent.
A ruoto szerepe, hogy a kés élét erösen tartsa a markolatban. A puukko többi részei : ponsi = végsúly, tyvi = tö, hamara=a kés fok, terä = él , kärki = a kés hegye
Hogyan kell helyesen használni a puukot ?
Mivel a pukko éles és veszélyes szerszám is egyben használatában sok mindenre kell ügyelni. Ezzel a késsel soha nem szabad magunk felé faragni. Ha ülve farag valaki vigyázzon a térdére ! Nem szabad másokhoz közel faragni az éles késsel, ami kicsúszhat a gyakorlatlan kézböl. Járás közben SOHA nem szabad a kést használni. Kalapáccsal nem szabad a kés fokára ütni, a kés eltörhet. Használat után a puukkot a tokjába kell tenni.
Az ünnepi év puukkoi
Finnország centenáriumának tiszteletére a Marttiini gyár ünnepi puukkosorozatot forgalmaz. Ezeket csak az idei évben gyártják, minden kés számozott.
A markolat nyele egy nyírfa-fajtából készült a neve finnül: visakoivu, magyarul csomoros nyír ( Betula pendulata Cafrelica ) néven ismert. A kés éle 220 mm hosszú. A markolatot lezáró bronz, ezüst vagy arany veretet a finn zászló dísziti.
A puukko tokja fehér bör, dísznyomással ékesített. Faládában csomagolva árulják.
Kedves Olvasók !
A centenáriumi év ünnepi tárgyai elmúlt idöket elevenítenek fel, melyek élö hagyománya a mai generációkat a mult tiszteletére és becsületben tartására ösztönzi. Ehhez járul hozzá a maga módján a Marttiini gyár is.
Judit Mäkinen
Kedves Judit!
Ha nem olvassuk mostani leveled a késekről, elképzelésünk sem lett volna erről a szép hagyományról.
Eddig abban a tudatban voltunk, hogy a kés, ill. bicska a svájci victorinoxnál kezdődik és fejeződik be.
Üdvözlettel. Lia.
KedvelésKedvelés
Lia, Jahaaaa, a jó pap is holtig tanul . Jó iccakát .
KedvelésKedvelés