Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra
Kedves Olvasók !
Az idei centenáriumi évben egész Finnország együtt ünnepel a témának: Yhdessä – Együtt megfelelöen. A különbözö nagy vállalatok és egyesületek ünnepein kivül még sokan mások is ünnepelnek, ezek közé tartoznak a finnországi múzeumok .
Egy kis történelem
Finnország múzeumait az 1923-ban alapított Suomen museoliitto / Finn múzeumszövetség képviseli.
A szervezet az elsö években a Nemzeti múzeum müködését segítette. Az ország különbözö múzeumait tanácsokkal látták el, ezek a gyüjtemények bövitésével és ápolásával , a múzeumépületekkel valamint a kiállítások rendezésének megoldásaival foglalkoztak. Az évente többször rendezett tanfolyamokon oktatták a vidéken levö múzeumokban dolgozókat is, tanítva öket a múzeumokban örzött tárgyak katalogizálására , söt a régi faépületek – általában ilyenekben voltak a vidéki múzeumok- karbantartására is. Ezeken a tanfolyamokon az utóbbi években évente kb. 1300 személy vett részt.
A museoliitto képviselte és figyelemmel kísérte a múzeumok együttes érdekeit is, egyik legjelentösebb érdem a múzeologia nevü tantárgy felvétele az egyetemi oktatásba. Múzeologiát az ország több egyetemén is oktatnak, Helsinkin kïvül Ouluban, Jyväskyläben és Tampereben is. A múzeumok vezetöitöl megkövetelik az elvégzett múzeologia tanulmányokat.
Internet a múzeumok életében
Az 1990-es évektöl kezdve az internet a múzeumok minden müködését befolyásolja. A múzeumszövetség internetes oldala 1996 óta müködik itt:
http://www.museoliitto.fi/index.php .
Ez az oldal svédül és angolul is elérhetö. Van egy másik internetes oldal is, mely a nagyközönség igényeit elégíti ki :
Ezen az oldalon 1000 múzeum kiállításairól és eseményeiröl lehet tájékozódni. Megtalálható a Múzeumszöveetség a szociális media oldalain is.
Új múzeum a centenáriumi évben
A jelenlegi általános spórolás idején a kultúra is szenved, nem egy múzuemum nyitvatartását korlátozták, söt bezárás is fenyeget egyes múzeumokat. Ezért örömteli újságnak számít, hogy június 17.-én új múzeum nyílt az ünnepi év tiszteletére. Ez a múzeum Tampere városában van, a neve
Muumimuseo / Muumimúzeum
Feltételezhetöen többen is tudják Önök közül, hogy kik vagy mik is a Muumik, de mégis egy pár szó ezekröl a meselényekröl és az ö szerzöjükröl Tove Janssonról.
Egy kis történelem
A muumi figura születését egy filozófiai vita elözte meg, melyben Tove es a bátyja Per vitatkoztak Kantról. A vitában Tove alulmaradt és bosszúból a mökki budijának falára egy lehetöleg csúnya alakot rajzolt, a neve Snork volt.
Snork finnül Niisku szipogó ( niiskuttaa = szipogni ). A Muumiknak eredetileg svéd nevük van, mivel Tove Jansson anyanyelve svéd volt és ezen a nyelven írta könyveit. A különbözö magyar fordításokban nem mindíg ugyanazon a néven szerepelnek a mesék figurái. Vukovári Panna Bájocska néven nevezte Snorkfröken-t / Snork-kisasszony svédül.
A Muumi név Tove nagybátyjára vezethetö vissza, aki orvos volt Stockholmban. Amikor Tove Stockholmban tanult, nála szállt meg és volt egy rossz szokása: éjjelente járt rá a kamrában levö ételekre. Einar nagybácsi azzal akarta leszoktatni erröl a szokásról , hogy elmesélte neki, a kamrában lehet találkozni a muu-uu-manókkal = Muumintrollet , akik a cserépkályha mögött laknak.
Talán ez a magyarázata annak, hogy az elsö , az 1930-as években rajzolt muumik néha feketék voltak.

Fekete Muumi útban a világítótorony felé
Idövel a muumik megváltoztak, kedves, barátságos fehér alakok lettek.

Tove és a fehér muumik 1956
Hogy a muumik mikre emlékeztetnek, arról a muumikönyvek olvasóinak több elképzelésük is van, esetleg vizilóra vagy talán tehénre ? De szájuk nincs és mégis beszélnek ? Mesevilág !
Tove Jansson fiatal éveiben a Garm nevü vicclapba rajzolt karikatúráit egy muumi-alakkal szignálta. Idövel Tove fantáziájában egész muumicsalád született, a Muumipapa és Muumimama családja köré nagy társaság jött létre.

Muumicsalád
A Muumicsalád völgyében levö kék muumiház lakóinak élete több könyvben is napvilágot látott.

Muumiház
Ezek a könyvek – bár mesealakok köré fonódó történeteket tartalmaznak- nem csak gyerekkönyvek. Muumipapa elmélkedései az életröl és annak érdekes, nem egyszer titokzatos oldalairól valamint az egyes alakok közötti kapcsolatokban a felnött emberi élet szinte minden oldala megnyilvánul. Ezért felnöttek is szívesen olvassák a muumikönyveket. A muumik tulajdonságaikkal Tove saját életének szereplöit képviselik.
Mai Muumikultúra
A Muumik iránti nagy érdeklödés akkor született, amikor Tove és a bátyja Lars Jansson képregény formájában rajzolt muumitörténetei a londoni Evening News újság hasábjain is megjelentek 1954-ben.
A Muumikönyveket 43 különbözö nyelvre fordították le, léteznek animációk, söt Mummiopera is ! (Tove Jansson az a finn író akinek müveit a legtöbbször fordították idegen nyelvekre.) A könyveken kívül mindenféle tárgy örökíti meg a muumikat, ezek között a legismertebbek a muumibögrék, a bögréket sokan gyüjtik.

Muumibögre-gyüjtemény
Naantaliban a Muumimaailma / Muumivilág nevü park várja az érdeklödöket. Ebben a parkban személyesen mozognak a muumifigurák, akikkel mindenki találkozhat. A parknak évente kb. 250 000 látogatója van.
A külföldi látogatók között sok a japán túrista, ennek egyik oka, hogy a muumik egy animációs filmnek köszönhetöen Japánban nagyon ismertek .
Muumimúzeum Tampere-ben
A június 17.-én megnyílt Muumimúzeum a Tampere talo / Tampere-ház nevü kultúrházban van, a múzeum alapterülete 1800 m2. Èpítésenek költsége 3, 6 millio euro volt, évente 200 000 látogatót várnak oda.
A Tampere talo / Tampere ház nevü épület 1990-ben készült el Sakari Aartelo és Esa Piironen építészek tervei szerint.

Tampere talo /Tampere ház
Az épületet 2016-ban bövitették és jelenleg ez az épület az északi államok legnagyobb hangverseny- és kongresszusköpontja.
Kedves Olvasók !
Úgy tudom, hogy Önök között is vannak a Muumik iránt érdeklödök. Ha valamikor Finnországban járnak okvetlenül látogassanak el a Muumimúzeumba. Feltételezem, hogy Tampere magyar testvérvárosának Miskolcnak finnbarátai is ellátogatnak majd legközelebbi finnországi útjukon ebbe az egyedülálló múzeumba.
Judit Mäkinen
-
Forrás:
http://www.museoliitto.fi/yhteinen_perinto2017
http://www.museoliitto.fi/index.php?k=11233
http://www.hs.fi/kulttuuri/art-2000005304820.html?share=fb0ec61eb3f0c47e83f0f2434d05e660
https://yle.fi/uutiset/3-9669246
https://fi.wikipedia.org/wiki/Tove_Jansson
http://muumittaja.blogspot.fi/2012/09/muumin-syntytarina.html - http://muumi-mukit.blogspot.fi/p/muumiperhe.html
https://fi.wikipedia.org/wiki/Muumimaailma
https://www.moomin.com/fi/blog/tove-slotte-signeeraa-muumimukeja-lauantaina-3-12/
https://yle.fi/uutiset/3-9511182
http://www.iltalehti.fi/asuminen/2014011017916121_an.shtml
http://www.wikiwand.com/fi/Tampere-talo
https://muumimuseo.fi/
És még mondja valaki, hogy egy múzeumi tárlat, az egy igen komoly dolog.
Kedves Judit!
Még soha nem hallottam a Mummikról, de viccesek lehetnek.
Köszönet ezért a hangulatos ismertetésért. L.
KedvelésKedvelés
Lia, a muumi könyvek közül Vukovári Panna többet is fordított magyarra. Nézz be ide : https://hu.wikipedia.org/wiki/Muminok
KedvelésKedvelés