Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba, Magyarországra

Kedves Olvasók !

Folytatva az idei ünnepi év eseményeiröl írott tájékoztatásokat ma arról lehet olvasni, hogy miként ünneplik a finn könyvtárakban a centenáriumi évet.

Egy kis történelem

A legrégebbi könyvtárak Finnországban a kolostorok és a templomok  könyvgyüjteményei voltak, ilyen volt pl. a Turkui Katedrális könyvgyüjteménye.  Turkuban alapitották 1640-ben  Turku Akademiájának könyvtárát, mely azonban az 1827-es nagy, turkui  tüzvészben szinte teljesen megsemmisült. A megmaradt könyveket a Helsinki Egyetemen helyezték el.

Az 1800-as években jött létre az egyik legjelentösebb könyvtár, nevezetesen 1831-ben alapították a Suomalaisen Kirjallisuuden Seura / Finn Irodalmi Társaság könyvtárát. Az alábbi kép 100 évvel késöbb készült, 1931-ben.

Az 1900-as évek elején kezdödödött – amerikai mintára – az általános könyvtárak szervezése. Ezek a könyvtárak 1921 óta élveznek állami támogatást. Szerepüket az 1928-ban kiadott elsö könyvtártörvény erösítette meg, felhívva a figyelmet arra, hogy a könyvtáraknak jelentös szerepük van a finn civilizáció rendszerében.

Könyvtárak szerepe a mai Finnország  életében

Az egy-két  heti könyvtári látogatás sok finn család hétköznapi életének szerves része. Már a kis gyerekeknek is van saját könyvtári kártyájuk, amivel kölcsönözni tudnak könyveket.

Az iskolai könyvtárakhoz minden tanulónak van hozzáférése. Az alábbi képek két iskolai könyvtárat mutatnak be, egy általános iskolait és egy gimnáziumit.

A fenti képeken ábrázolt iskolai könyvtárak  Lieto nevü 19 299 lakost számláló járásban vannak, nem messze Turku városától.

Hány könyvtár van Finnországban ?

A 2015-ös adatok szerint abban az évben Finnországban 288 fö- könyvtár és 450 mellék-könyvtár müködött. A tudományos könyvtárak száma  180. Ezeken kívül Finnországban több oktatási intézménynek van saját  könyvtára, vannak szak-könyvtárak, szervezetek könyvtárai és  privát könyvtárak is léteznek.Az egy före esö kölcsönzések száma világviszonylatban is vezetö helyen áll.

A könyvtárak müködését és  a kölcsönzök jogait az un.

Könyvtártörvény szabályozza.

A törvény szerint a könyvtárak feladata elösegíteni a lakosság egyenlö jogait a müvelödéshez valamint  az irodalommal  és müvészetekkel való foglalkozáshoz. A könyvtáraknak gondoskodniuk kell arról, hogy  lehetöséget adjanak a  folyamatos és állandó, életfogytiglanig tartó tanulasra, az  ismeretek és tudás fejlesztésére.

A legújabb törvény szerint – mely 2017 január 1 óta érvényes – a könyvtárak feladatai közé tartozik a virtuális és kölcsönhatáson alapuló internetes szolgáltatásokról való gondoskodás és ezen források kultúrális tartalmának fejlesztése is.

A finn könyvtárak sokféle módon szolgálják a népességet. Létezik pl. egy

Kérdezz bármit a könyvtártól szolgáltatás, ez itt érhetö el : http://igs.kirjastot.fi/iGS/kysymykset/haku.aspx?word=Varsinais-Suomi

Ez az oldal angolul is megtalálható. A válaszok általában egy pár nap alatt megérkeznek a kérdezöhöz.

A könyvtárak iránt érdeklödök gyakran találkozhatnak a

HelMet könyvtárak kifejezéssel.

A HelMet = Helsinki Metropolitan Area Libraries  Helsinki környékének könyvtárait jelenti . Ez a terület 4 délfinnországi várost foglal magába – Helsinki, Espoo, Vantaa és Kauniainen –  melyek közigazgatásilag önállóak, de  területileg egymással összeépültek . Ennek  a négy, déli  városnak  összesen kb. 1,5 millió lakosa van ( Finnország összlakossága :  5,482 millió ,  2015-ös  adat) .

Mind a négy városban évényes ugyanaz a könyvtárkártya, minden köyvtárban  lehet kölcsönözni és a könyveket bárhol vissza lehet adni függetlenül attól. hogy melyik város területén volt a kölcsönzés.

A HelMet rendszert 1976-ban alapították, a négy város 63 könyvtára tartozik hozzá. Ez 3,4 millió könyvet jelent. A könyvtárakat  évente összesen 17 milliószor látogatják, ebböl 5 millió látogatás az interneten keresztül történik. Összesen 900 –an dolgoznak ezekben a könyvtárakban.

Ha valamelyik könyvtárban nincs meg az a könyv, amit valaki kölcsönözni akar, percek alatt kideitik a könyvtár dolgozói, hogy hol elérhetö a kérdéses könyv és az 1-2 nap alatt megérkezik abba a könyvtárba,  ahová  a kölcsönzö jár.

A HelMet könyvtárak honlapja itt található : http://www.helmet.fi/fi-FI A lap legfelsö, fekete  sorában látható, hogy a honlap svédül, angolul és oroszul is elérhetö.

Ünnepi év Finnország könyvtáraiban

Finnország minden könyvtárában számtalan eseménysorozat foglalkozik a százéves független ország történelmével. A események naptárában  – Tapahtumakalenterista -Suomi 100 –megjelöléssel találhatók meg az egyes könyvtárakban 2017-ben  tartandó elöadások. Ezek között vannak oroszul tartott elödássorozatok is, ezekben azt a 100 évet ismerteti az elöadó – Marina Vituhnovskaja-Kauppala a Helsinki egyetem docense –  amikor Finnország Oroszország autonomiája volt.

100 év- 101 könyv

Seppo Puttonen a finn rádió és TV irodalom-szerkesztöje kolléganöjével Nadja Nowak-kal könyvsorozatot gyüjtött össze, melyben a százéves Finnország mindenegyes évében kiadott könyvekböl  egy könyvet választottak ki. Az utolsó a sorozatban, a 101.  az idei könyv lesz, ennek kiválasztásában az olvasóközönség is részt vehet idén összel.

A sorozat célja, hogy bemutassák azokat a változásokat, melyeken az az emberek és maga az ország is átment az eltelt száz év alatt. Egy évszázad alatt az emberek egymáshoz, a természethez, az állatokhoz és ta társadalomhoz  való viszonya is sokat változott. Az agrárország városiasodott, iparosodott és civilizálódott. A nehéz háborús évek után az ország újjáépült.

A könyvlista szerkesztöinek a függetlenség évei alatt ia fent említett témákkal foglalkozó 4500 db  megjelent könyvön kellett átrágniuk magukat. Az ebböl a tömegböl kiválasztott 100 könyv bemutatja a nök szerepének, a család képének, a gyerekek helyzetének változásait. Bemutatják a szeretet és a háború képét. A férfiak társadalmi szerepe is változott, de kisebb mértékben, mint a nöké.

A kiválasztott könyvekkel itt ismerkedhetnek a finnül tudó érdeklödök: http://yle.fi/aihe/kirjojen-suomi/101-kirjaa. A könyvek az interneten e-könyvek formájában is megtalálhatók.

Ebben az évben egy másik eseménysorozat is megindult, ennek neve :

Toivoa kirjallisuudesta / Reményt  az irodalomból

Ebben a sorozatban a finn kultúrális élet kiemelkedö személyiségei mondják el, hogy milyen könyvek adtak nekik reményt, örömet és vidámságot az életükben.

A  projektben – mely 2017 januárjában kezdödött-  36 Helsinkiben levö  könyvtár vesz részt, 36 vendég beszél 36 reményt adó müröl. A szervezök a  Helsingin kaupunginkirjasto /Helsinki városi könyvtár és a Suomen Mielenterveysseura /  Finn lelki  higienia társaság . A résztvevö személyiségek egy-egy könyvtárat  látogatnak meg és ott nyilvános interjún vesznek részt a nekik legfontosabb segítséget adott könyvröl. Hogy kik ök , hol és milyen könyvröl beszélnek az ezen a linken található:  http://www.helmet.fi/fi-FI/Tapahtumat_ja_vinkit/Uutispalat/Toivoa_kirjallisuudesta(114023)

A HelMet könyvtárakon kívül  az ország több városának  könyvtárai  is olvasásra hívják  a könyvtárak látogatóit. Ennek a mozgalomnak a neve

Suomi 100 –lukuhaaste – Kihívás olvasásra

A mozgalom nem új, már évek óta rendezik .  Bárki részt vehet ebben, gyerekek is !  A z ünnepi év alatt 100 könyvet kell elolvasni. A könyvek lehetnek rövidek vagy hosszúak, a téma bármi lehet. Az egyes könyvtárakban listákat állítottak össze az ajánlott könyvekröl

.

Száz könyv elolvasása egy év alatt azt jelenti, hogy hetente 2 könyvet kellene elolvasni. Ez nem kis feladat azoknak, akik a hétköznapok rohanásában szinte egy percre sem tudnak megállni, hogy  nyugodtan leüljenek egy könyvvel a kezükben.

A Suomi 100 –könyvolvasás projektjének egyik résztvevöje a Seinäjoki városában levö modern, városi könyvtár.

Ök úgy határozták meg a részvételt, hogy akik részt szeretnének venni ebben az olvasási akcióban, azok jelentkezését várják a könyvtárban vagy a területen mozgó könyvtárautókban, mert ilyen szolgáltatás is létezik Finnországban.

Gyerekeket is várnak az akcióba ! Bármit lehet olvasni, regényeket, képeskönyveket, verseket, akár mit.  Ha valaki tanácstalan, bizalommal fordulhat a könyvtár dolgozóihoz, ök szívesen adnak tippeket.  A könyvtár egy kis füzetet ad minden résztvevönek, ök abba írhatják be, hogy mikor mit olvastak. Az olvasás ideje 2016 dec. elejétöl 2017 november végéig tart.

A résztvevök  közös ünnepségen vesznek majd részt 2017 december 5.-én a könytárban.

Könyvtárak sorsa az internet világában  

Az utóbbi években egyre nagyobb teret kapott virtuális világ mindenre kihat. Sokan kétségbe vonják, hogy van-e egyáltalán szükség ódivatú könyvekre, vagy   a mai modern világban a költséges könyvtárak fenntartására és  karbantartására ? Úgy tünik, hogy manapság már mindent a pénz szabályoz, mindenütt spórolni kellene. Ez Finnországra is érvényes eltekintve attól is, hogy itt még egyenlöre sokkal jobb a helyzet, mint a világ sok más részén.

Az oktatásáról híres Finnországban is elkezdödött az oktatáson való spórolás. Az iskolákban nagy az osztálylétszám, kevés a szakképzett pedagógus, a szakiskolákban csökken az egyes fontos tantárgyak óraszáma. A kisebb Iskolákat összevonják, a vidéki iskolák egy részét megszüntetik.

A könyvtárakra is egyre kevesebb pénz jut. A Kirjastolehti / Könyvtárújság 2016 októberi számában két filozófus, Tuomas Nevanlinna és Sara Heinämaa elemzik  a mai helyzetet  és a könyvtárak fontosságát.  Felhozzák, hogy az internet – Wikipedia-  nem pótolja a könyvtárakat. Finnországban a könyvtárak mindenki számára elérhetö,  közös találkahelyek. A könyvtárakban lehet a hasonszörüekkel találkozni, a könyvtárakban van  eszmecserére alkalom és lehetöség. A könyvtárak segítségével lehetséges a digitális világgal való ismerkedés, a kutatómunkához és a müvelödéshez szükséges ismeretekhez való gyors hiozzáférés.

A könyvtári dolgozók népmüvelö szerepe rendkívül fontos és pótolhatatlan, ezért még  egy pár sor a könyvtárosok képzéséröl.

Könyvtárosképzés Finnországban

Finnország egyetemei közül Tampere és Oulu egyeteme valamint a svéd nyelvü,  turkui Åbo Akademi képez könyvtárosokat Ezeken az egyetemeken  vagy  föszakként vagy mellékszakként lézezik  egy un. informaatiotukimus / információtudomány nevü szak is.

Az egyetemi tanulmányoknál rövidebb idö alatt azaz  3,5 év alatt szakföiskolákon is lehet információs tanulmányokkal foglalkozni, de a vezetö könyvtárosi  állások általában egyetemi végzettséghez kötöttek.

Kedves Olvasók !

Tudom, hogy Önök között többen is vannak olyanok, akiknek személyes tapasztalatai vannak  a finnországi könyvtári munkáról. Kíváncsian várom a kiegészítö hozzászólásokat.

Befejezésül minden kedves Olvasómnak  a könyvek adta olvasás örömét kívánom  a mai napon.

Judit Mäkinen

• Forrás:
• http://oppimateriaalit.internetix.fi/fi/avoimet/0viestinta/informaatiotutkimus/po1/perusteet/07_03_kirjsuom
• https://fi.wikipedia.org/wiki/Kirjasto
• http://neba.finlit.fi/seura/talonhistoria/kirjasto-ja-arkistot.html
• https://www.kouvola.fi/index/kulttuurijavapaa-aika/kirjastopalvelut/kirjastokortti.html
• http://www.finlex.fi/fi/laki/ajantasa/2016/20161492
• https://fi.wikipedia.org/wiki/HelMet-kirjasto
• http://yle.fi/aihe/artikkeli/2017/01/03/valitsimme-kirjan-jokaiselta-itsenaisyyden-vuodelta-minkalainen-kuva-suomesta
• http://www.helmet.fi/fi-FI/Tapahtumat_ja_vinkit/Uutispalat/Toivoa_kirjallisuudesta(114023)
• http://www.helmet.fi/fi-FI/Tapahtumat_ja_vinkit/Uutispalat/Helmetlukuhaaste_2017(115505)
• http://yle.fi/uutiset/3-9328590
• https://porvoonkirjastonlukupiiri.wordpress.com/2016/12/12/lukuhaaste-suomi-100-v/
• https://www.satakirjastot.fi/web/arena/lukuhaaste
• http://www.lieto.fi/fi-FI/Paivahoito_ja_koulutus/Liedon_lukio/Kirjasto
• http://kirjastolehti.fi/artikkelit/mika-on-kirjaston-merkitys/
• http://www.helmet.fi/fi-FI/Kirjastot_ja_palvelut/Kirjastoauto_Espoo