Suomi 100 – 195.levél – Közeleg a Húsvét !

 

SuomiFinland100-tunnus_sininen_RGB

 

 

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba, Magyarországra

Kedves Olvasók !

Mivel közeleg a Húsvét mai levelemben a finnországi húsvéti szokásokkal foglalkozunk.

Húsvét / Pääsiäinen

Húsvét finnül Pääsiäinen (kiejtés: peezieinén) a neve. A szó arra utal, hogy vége van a hosszú böjtnek. Mai levelemben a húsvéti idöszakhoz kapcsolódó  finnországi  eseményekröl lehet egy kicsit megtudni.

Templomi hangversenyek húsvét idején

Finnországban általános szokás, hogy a templomokban  hangversenyeket is rendeznek . A  legtöbb templomnak nagyon jó az akusztikája és a hangversenyek  sokkal több embert vonzzanak a templomokba, mint az istentiszteletek. Az egyik leggyakrabban elöadott kórusmü húsvétkor

J.S.Bach Johannes passio-ja , idén Helsinki Lauttasaari nevü városrészének templomában a Dominante kórus énekli,  Lohja város zenekara kíséri az éneklöket.

Dominate kuoro

Dominante kórus

A Dominante  kórust 1975-ben alapították, eredetileg  a müegyetemisták kamarakórusa volt. Jelenleg több mint 60 tagja van és ezek legnagyobb része az Aalto egyetemen tanult vagy jelenleg is ottani diák.

Nagycsütörtökön hallhatjuk Helsinkiben a Johannes templomban

 J.S.Bach Matteus passióját .

A résztvevö kórusok a Suomen Laulu, a CandoMini és a Kannelkellot  nevü gyermekkórusok valamint  a Helsinki konzervatorium fiatal énekesei . Ezek közül a legismertebb a Suomen Laulu nevü kórus, amit 1900-ban alapítottak. A kórus 90. alkalommal lép fel a Johannes templomban.

A zenét a Suomalainen barokkiorkesteri / Finn barokkzenekar szolgáltatja , Paul Hillier angol karmester vezényletével.

gSuomalainenbarokkiWEB

Finnországban a passiokat az eredeti német szöveggel éneklik . Ezek a   hangversenyek nem ingyenesek, hanem ugyanúgy jegyet kell venni, mint bármi más hangversenyre. A jegyhez tartozik  egy  programmfüzet, melyben az eredeti német szöveg mellett a szöveg finn fordítása olvasható, így könnyen követhetö a mondanivaló. A szereplö énekkarok jó része amatör alapon müködik, de a szólisták hivatásos zenészek és nemegyszer nemzetközi színvonalat képviselnek. A teljes passiót adják elö, nem egy félórás hangversenyröl van szó, pl. a Matteus passio 3,5 óráig tart. Sok családban a passio-  hangversenyen való részvétel családi tradició, évek-évtizedek óta minden húsvét ezzel kezdödik. Ilyen hangversenyen sajátos hangulat van, ünnepélyes és egyben meghitt, azokat is vonzza akik nem vallásosak.

Húsvéti körmenet rendezése protestáns országban nem szokás, a Helsinkiben levö két katolikus templom egyike rendez kisméretü körmenetet.  Ugyancsak ismeretlen itt a húsvéthétföi locsolás is.

Húsvéti máglyák ( Pääsiäisvalkeat)

 Finnország északnyugati részén – Pohjanmaa – a mai napig szokás húsvétkor, azaz Nagyszombaton este máglyákat gyújtani, hasonlókat azokhoz, melyeket a nyár közepén, azaz Juhannuskor (Szt.Iván-éj) is égetnek. Ezeknek régen az volt a szerepük, hogy elijesszék a húsvétkor repdeső boszorkányokat.

A boszorkányok főleg azzal foglalkoztak, hogy megrontsák a háziállatokat. Ilyenkor a boszorkányok besurrantak az istállókba, kis bőrdarabokat vágtak ki az állatokból, megperzselték a juhok szőrét,  rengeteg kárt okoztak. Hogyelijesszék a boszorkányokat a húsvéti máglyákban  általában olyan anyagokat égettek, amik erős füstöt eredményeztek. A füst nemcsak megijesztette a boszorkányokat hanem elvágta az útjukat is a levegőben. Sok helyen égettek szalmát is, ez jó termést ígért az elkövetkezendő nyárra.

Manapság a húsvéti máglya csak a gyerekek szórakoztatásának egy formája, a máglya körül lehet táncolni, énekelni, játszani. Ilyenkor, húsvét táján sokszor van telihold és az érzékenyebb gyerekek hallani vélik a levegőben repülő boszorkányok szoknyájának suhogását is

Húsvéti színek a még télies Finnországban

Függetlenül attól, hogy mikor van húsvét –  márciusban vagy áprilisban – Finnországban még nincs virágzó tavasz húsvét idején. Aimkor ezeket a sorokat írom- április elején- a hó csak az ország déli partvidékén és Ahvenanmaa szigetvilágában olvadt el. Itt is éjszakai fagyok vannak és havazásra akár mikor lehet még számítani. Az alábbi kép az én kis kertemben készült 2017 április elsején. A tavaszt váró galamb megérkezett délröl és vele érkezett kb. 10 cm friss hó is.

Szerencsére ez a hó elolvadt nálunk , de a fenti térképen a hóréteg vastagsága látszik cm.-ben 2017 április 3.-án . A tavakat egyenlöre még erös jégpáncél fedi.

Színt a húsvétba a Virágvasárnapi szokás- virpominen– jelenti.

Ez egy régi szokás, egy régebbi levelemben írtam róla így :

A szent ágak lengetésének a régiek a rosszat elûzõ hatást tulajdonítottak. Finnország keleti részein, Kareliában és Savo megyében szokás volt, hogy Virágvasárnapkor  a fiatalok korán felkeltek és feldíszített fûzfaágakkal meglegyintették a még alvó családtagokat miközben egy, a helyzetnek megfelelõ versikét mondtak. A települések fiataljainak szokása volt, hogy Virágvasárnap házról házra járva kívántak jó egészséget és jó termést az elkövetkezendõ évre. Feldíszített, barkás füzfaágakat vittek magukkal, melyek emlékül a meglátogatottaknál maradtak

A kapott barka- ágaknak jó hatást tulajdonítottak, azokat szokás volt megõrizni lehetõleg látható helyen, pl. az ortodox vallású családoknál a kis, házi ikon-oltárral kapcsolatosan.
Vidéki gazdaságokban ezekkel a virpa- ágakkal a gazdasszonyok a teheneket és a birkákat legyintették meg, a versben elõforduló egészség szóval egyben jó tejhozamot és termékenységet kívántak az állatoknak – és ezzel hasznot maguknak. Az ágakat az istállóban vagy az akolban jó helyre eltették és tavasszal, amikor elõször hajtották ki az állatokat az új legelõre, ezekkel legyintett a pásztor az ajtón a legelõre kimenõ állatok felé.
A fûzfaágakat régen színes rongycsíkokkal díszítették, újabban már színes tollak lebegnek ezeken az ágakon.

Oksat

A II. világháború után – amikor tömegesen érkeztek az elvesztett kareliai területekrõl az evakuáltak Finnországba – a virpominen szokása velük együtt  az egész országban elterjedt. Idõvel természetesen változott a virpominen formája, manapság boszorkányoknak – akik ugye gyakran repdesnek seprûnyélen húsvét táján az égen – öltözött gyerekek járják a szomszédságot, feldíszített fûzfaágakkal, minden jót kívánva.

Ha kinyitják, nekik az ajtót elmondják a virpominen-hez tartozó versikét, meglegyintik az így megtiszteltet, akitõl ajándékot kapnak; csokoládét, színes tojást vagy esetleg egy kis pénzt is

Sokféle formája ismeretes a verses köszöntõnek. A régebben hosszabb versike manapság egy mondatos lett és így szól:
Virvon varvon tuoreeks terveeks, tulevaks vuodeks, vitsa sulle, palkka mulle”.
Szabadon fordítva: Kívánok jövõre jó egészséget, az ágat neked adom, én cserébe a bért kapom.
A virpominen a finn ortodox egyház húsvéti szertartásának mind a mai napig szerves része. A pap megáldja a barkás fûzfaágakat és szétosztja azokat a szertartáson résztvevõk között. Ezeket szokás  kreppapírból készült virágokkal díszíteni. Az alábbi képen a Helsinki Uszpenszkij katedrálisban megáldott ágak láthatók.

virpovitsat_siunattavana_.2ca70994-a862-48af-8ff7-ba03495663c6-w_960

Uszpenszkij katedralis, Helsinki

Szokás még egy kis fü ültetése is – cserépbe vagy tálba . A fü –  finnül rairuoho a neve – magját kis zacskókban árulják, kb. 5 nap alatt hajt ki a szobában. A friss zöld szín a közelgö tavaszba vetett reményt is sugározza. Gyerekek az óvodákban is ültetnek magot és nagy érdeklödessel követik a csirák megjelenését .

A  zöld fü az asztalt is díszítheti, ha nem cserépbe hanem valamilyen szép edénybe, esetleg talpas pohárba ültetjük. Nemcsak fümagot ültetnek ilyenkor, hanem a szintén gyorsan csírázó árpamagokat is.

A sok húsvéti édesség és sütemény mellett az egyik legkedveltebb a

Fazer gyár Mignon Csokoládétojás

feltételezem, hogy Önök között többen is vannak azok, akik ismerik a finn Fazer gyár csokoládéit. Nos,  ez a gyár 1896 óta készít húsvétra igazi tojáshéjba töltött csokoládét. A Mignon tojások készítése azóta is tart és egyike a legfínomabb édességeknek- az üzletekben hamar elfogy. 

karkkimignon201016ep_ah

Mignon csokoládétojás

 Évente kb. 1,5 millió darab csokoládétojás készül kézi munkával..  A gyártás a  Laitila-ban levö tyúktenyészetben kezdödik, ahol kiválogatják a mefelelö nagyságú és minöségü tojáokat. Ezeket a Kaarina-ba – Turkuhoz közdel- a DAVA Foods Finland gyárába küldik, ahol kifújják öket, a kifújt tojásokat kimossák, fertötlenítik és megszárítják. Ezek a müveletek már az elözö év novemberében elkezdödnek és 3-4 hónapig tartanak. A tojásokat csapokról  töltik meg  egy mandula- mogyoró – nugát- csokoládémasszával . Ez nagy pontosságot kívánó kézimunka, mivel minden tojásban pontosan 52 gramm csokoládémassza van. Ez a massza laktóz és gluténmentes. A masszát egy hütöalagútban keményítik meg . A töltés helyét cukormasszával zárják le.

Hogy hogyan lehet a legkönnyebben kinyitni egy ilyen tojást, az itt látható : https://www.instagram.com/p/mzxbkKRe_0/

Négy tojás ára 7.10 euro- nem olcsó mulatság ! De csak egyszer egy évben kaphatók ezek a tojások.

Kedves Olvasók !

A közelgö húsvétra a legjobbakat kívánva zárom mai levelemet.

Judit Mäkinen

Reklámok

2 thoughts on “Suomi 100 – 195.levél – Közeleg a Húsvét !

  1. Kedves Judit!
    Meglepő húsvéti szokásokat, hagyományokat ismerhettünk meg.
    A citromos kuglóf megvalósítható, jó ötletnek tűnik.
    A mi jó hírünk, hogy itthon virágzó tavasz van.
    Üdvözlettel. Lia.

    Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.