Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba, Magyarországra

Kedves Olvasók !

Mai levelemben arról olvashatnak, hogy hogyan  ünnepli a Finn  Pénzvede / Suomen Rahapaja  a centenáriumot.

Egy kis történelem

Az 1860-as évben, amikor Finnország még Oroszországhoz tartozott II. Alexander orosz cár döntött a finn pénzverde alapitásáról. A müködés 1864-ben indult meg Helsinki Katajanokka nevü városrészében. Az elsö itt vert pénz- 30 000 db.  egy-pennis érem – a Finn Bank részére készült.

Az egy-pennis 1864- 1979 között volt forgalomban.  Akkor használata befejezödött mivel vásárlóértéke minimálisra csökkent. Ezután  a legkisebb aprópénz az 5-penni volt . Amikor Finnországban bevezették az eurot akkor  az 5 centes érem lett itt nálunk  a legkisebb pénz és ez így van a mai napig. Ez a gyakorlat több európai állammal szemben eltérö, mivel nálunk az 1 és 2 centes érmék nincsenek forgalomban.

A forgalomban levö ércpénzeken kívül ünnepi alkalmakkor ünnepi pénzt is vernek, ezek egy-egy ünnepi eseménynek, esetleg híres embereknek állítanak emléket. Ilyen ünnepi pénz volt pl. a régi finn márkka vagy az új euro .  Az ilyen emlékérmék korlátozott számban kerülnek eladásra, nincs készpénzforgalmi céljuk  és ezeket a

Suomen Moneta

nevü cégen keresztül lehet megrendelni.

Ez a cég egy nagy,  nemzetközi koncern – Samlerhuset- része. Utóbbi egy 2001-ben Hollandiában alapított cég, ami jelenleg 15 európai országban, Kínában, Ausztráliában, Dél-Afrikában és Kanadában is müködik . A cég a különbözö államok pénzverdéinek termékeit adja el és  kézbesíti postai szolgálat formájában.

A centenáriumi év ünnepi érmei

Egy évvel ezelött, 2016 tavaszán a Pénzügyminiszterium megbízásának alapján az Ünnepi pénz bizottsága ( juhlarahalautakunta )  versenyt rendezett az ünnepi arany- és ezüstpénz  tervezésére.Az ünnepi érméket 2017 január 3.-án hozták nyilvánosságra.

A  7 tagból álló bírálóbizottság döntése szerint a 100 euro névértékü

aranypénzre kiírt versenyt Simon Örnberg 31 éves  ipari tervezö nyerte .

A tervezö így írja le a tervet: A  pénz egyik oldalán Finnország  látható mozaikszerüen ábrázolva. A másik oldalon a pénz  ív formájában Finnország népességének növekedését ábrázolja a függetlenség éveiben, ezáltal helyet adva minden egyes finn polgárnak . Ez az eddigi legfontosabb munkám , én  így járulok hozzá az ünnepléshez. Remek dolog, hogy a pénzt finn aranyból verik és finn asztalos készitette fadobozban hozzák forgalomba.

Összesen 3000 darab aranypénz készült el, a pénz átméröje 22 mm, súlya 5,65 gramm.  Az aranypénz   100 darabot számláló  számozott sorozatának darabjait 600 euros áron árulták – egy nap alatt elkeltek. A számozatlan darabok ára 529 euro volt- már ezeket sem lehet kapni.

Az ezüstpénz tervezési versenyének gyöztesei  két általános iskolai kislány,

Saara Peltomäki ( 15 éves ) Jyväskylä-böl és Jennifer Tuomisto (16 éves ) Turkuból.

Az ezüstpénzre vonatkozó  tervezési versenyt az általános iskolások ! részére írták ki . ( Megjegyzés: a finn általános iskola 9 éves, a gyerekek 7 évesen mennek iskolába. Így a 9. osztályba járók kora 15-16 év között változik )

Saara a pénz azon oldalát tervezte, ahol Finnország látható, körülötte mint egy fa évgyürüi a független  Finnország  éveit szimbolizálva. A terv az iskolai rajzórán  készült .

A pénz másik oldalát tervezö Jennifer elmondta, hogy az ötlete hamar megszületett. A két egymással összekapcsolódó kéz – fekete és fehér – azt fejezi ki, hogy Finnország nem rasszista ország, a másság értéke mellett tesz tanuságot. Ha valaki aki még eddig nem fogadta volna  el a másságot, az legkésöbb most fogadhatta el, amikor az ünnepi pénzt verték, mondta Jennifer Tuomisto.

Az ünnepi ezüstpénz átméröje 28,5 mm, súlya 10 gramm. Összesen 10 000 darabot vertek, névértéke 10 euro, eladási ára 38 euro .

Az ünnepi pénzeken kívül a Pénzverde ünnepi éremsorozatot bocsát forgalomba Finnország elnökeiröl.

A sorozat neve:

Finnország elnökei – Suomen Presidentit

Ezt a sorozatot 2016-ban kezdték el és az  elözö  8 elnök emlékérmeit tartalmazza majd.  Tavaly 4 érem került forgalomba az elsö négy elnök érmei .  Ezekröl alább egy rövid ismertetés .

Kaarlo Juho Ståhlberg jogász  ( eredeti keresztnevén: Carl Johan ) az önnálló Finnország elsö elnöke volt 1919 -1925 között .

Hosszasan volt az országgyülés tagja,   pártja a Kansallinen Edisyspuolue  / National Progressive Party volt.  Ö volt az önálló ország  legfelsö bíróságának  elsö elnöke.

Lauri Kristian Relander filozófiai doktor és agronómus  (eredeti keresztnevén Lars Kristian) Finnország második elnökeként müködött 1925-1931 között.

Ö a Maalaisliitto / a mai Centrumpárt tagja volt. Elnökké választása elött Viipuri megyéjének kormányzójaként tevékenykedett.

Pehr Evind Svinhufvud jogász  Finnország  harmadik elnöke volt 1931-1937 között.

Ösei svéd nemesek voltak – nevét elödeitöl eltéröen nem finnesítette –  de ö,  aki Helsinkiben az un. Normaalilyseum-ban svéd nyelvü iskolában kezdte tanulmányait 8 éves korában anyanyelveként a finn nyelvet jelölte meg. A Nemzeti egységpárt/Kansallinen Kokoomus tagja volt .

Kyösti Kallio ( elözö nevén Gustaf Kalliokangas) középiskolás fokon fejezte be tanulmányait, Finnország negyedik elnökeként 1937-1940 között dolgozott.

A ma Keskusta-nak nevezett Maalaisväestön Liitto / Vidékiek szövetsége nevü párt tagja volt. (Megjegyzés: A jelenlegi miniszterelnök  is ennek a pártnak tagja )A finn parlament elnökének 1920-ban választották meg. Amikor 1940-ben az országgyülés  felhatalmazta arra, hogy  aláírja Finnország nevében  a Moszkvai Békenyilatkozatot így nyilatkozott:

”Kuivukoon käteni, jonka on pakko allekirjoittaa tällainen paperi!  ^”   Száradjon el a kezem , aminek ilyen  papirt kell aláírnia.

Kallio 1940 novemberében lemondott az elnöki tisztröl és a Nivala-ba induló vonatra való felszálláskor Helsinki pályaudvarán szívrohamban meghalt.  A haldoklót felfogó adjutánsok egyike Aladár Paasonen volt- (édesanyja magyar nö :  Mariska Paskay de Palásth ).

Kedves Olvasók !

Egyenlöre ennyit a centenáriumi év ünnepi érmeiröl. Idén a finn elnökök sorozatában még négy érem kerül majd  forgalomba, ezek Risto Ryti, C.G.E.Mannerheim, J.K. Paasikivi és Urho Kaleva Kekkonen elnökök emlékérmei.

Befejezésül még csak annyit, hogy idei,  minden számozott levelem címe   a Suomi 100 / Finnország 100  szavakkal kezdödik . Leveleimet azzal a reménnyel írom, hogy ebben a független Finnország  100. évében megírhatom majd a 200. levelemet is.

 

Judit Mäkinen

• Forrás: 
  http://www.kokoelmat.fi/rahat/suomen-kolikot-markka/1-penni/suomi-1-penni-aleksanteri-ii- 1864-1876.htmlForrás:
• https://fi.wikipedia.org/wiki/Tiedosto:Suomen_Moneta_logo.jpg
• https://fi.wikipedia.org/wiki/Samlerhuset
• http://www.suomi100vuotta.fi/
• http://suomenmoneta.fi/suomalaiset-rahat
• https://fi.wikipedia.org/wiki/Suomen_Rahapaja
• http://suomi2017.suomenrahapaja.fi/
• https://www.suomenrahapaja.fi/Pdf-tiedostot%20suomi/Kilpailuohjelma%20Itsen%C3%A4inen%20Suomi%20100%20vuotta.pdf
• https://www.suomenrahapaja.fi/fin/news/Suomi100_1
• https://www.suomenrahapaja.fi/fin/news/Suomi100_1?_ga=1.233597789.2127602555.1483620320
• https://www.suomenrahapaja.fi/fin/suomen-presidentit-kyosti-kallio-proof/20375/dp?_ga=1.262767311.2127602555.1483620320
• https://fi.wikipedia.org/wiki/K._J._St%C3%A5hlberg
• https://fi.wikipedia.org/wiki/Lauri_Kristian_Relander
• https://fi.wikipedia.org/wiki/P._E._Svinhufvud
• https://fi.wikipedia.org/wiki/Ky%C3%B6sti_Kallio