Finnországi levél 181. November 6 Svenska dagen / Svéd nap

 

Kedves Olvasók !

Finnországban november 6.-án volt az ország svéd anyanyelvü kisebbségének napja . Ez a nap – Svenska dagen /  Svéd nap –  zászlós ünnepnap, ezért mai  levelemben a finnországi svéd anyanyelvü kisebbséggel foglalkozunk.

Egy kis történelem

Finnországban 1908-ban alapították a Svéd Néppártot / Ruotsalainen Kansanpuolue. Ez a párt kezdeményezte a ”svédség napját ” / ruotsalaisuuden päivä, melynek célja az volt, hogy megerösítse a svédül anyanyelvet beszélök összetartozását, egyben hangsúlyozva a kétnyelvü Finnországot mint közös hazát.  Ezt a napot azért választották, mert a harmincéves háború idején,  1632-ben II. Gustav Adolf svéd király ezen a napon halt meg a Lützen melletti harcban.  Ezzel  a háborúval kezdödött a nagy Svéd birodalom uralma. A napot Svédországban a király emlékére  Gustav Adolf napjának hívják.

Finnországban a svéd ünnepnap erös ellenzéssel találkozott, különösen az 1930-as években, amikor a nyelvcsoportok ( finn-  és svédajkúak)  között éles viták és nem  egyszer utcai összetüzések is voltak.  Változás  a II. világháború idején történt, amikor minden törekvés a nép egységének  hangsúlyozására irányult. Az ugye ismert Önök elött, hogy Finnország többszáz évig ( 1250-1809) Svédország része volt, hivatalos nyelvként a svéd nyelvet használták.

Az Egyetemi naptár (Yliopiston almanakka) 1979 óta jegyzi november 6.-át hivatalos zászlós ünnepnapként.

Svédajkúak a mai Finnországban

A svéd nyelv Finnország második hivatalos nyelve. Anyanyelvként kb. 300 000 finnországi  lakos beszéli ezt a nyelvet. A finn alkotmány szerint a svéd anyanyelvüeknek joguk van arra, hogy hivatalos ügyeiket anyanyelvükön intézzék. Ezért az állami alkalmazásban lévöknek tudni kell svédül is.

A legtöbb svéd ajkú a partvidéken lakik, Uusimaa területén , a Turkuhoz közeli szigetvilágban, Pohjanmaa tájegységén és Ahvenanmaa szigetvilágában. Az utóbbi finn autonom területnek csak egy hivatalos nyelve van, ez a svéd !

suomenruotsalaiset

Svédajkú lakosság : sötétkék

Svéd nyelvoktatás a finn iskolákban

Ez egy rendkívül vitatott és nehéz kérdésnek számít. Elterjedt szóhasználat az un. kényszer svéd = pakkoruotsi ha erröl a tantárgyról beszélnek. Ezzel szemben a hivatalos tanterv nem svéd nyelvröl, hanem a második itthoni nyelvröl / toinen kotimainen kieli  beszél. Ez a svédajkúak részére a finn nyelv.  Érdekes megfigyelni, hogy a finn nyelvvel kapcsolatban nem beszélnek ”kényszerfinn”-röl, pegig a svédajkúak részére a finn nyelv elsajátítása kötelezö. És más kötelezö tantárgyakkal  mint pl. matematika, történelem vagy földrajz sem beszélnek ”kényszer” tantárgyakról.

Itt azonban megfigyelhetö egy különbség is. Míg a finnül anyanyelvként beszélök az iskolákban nem tanulnak meg úgy svédül, hogy az a legmagasabb  szinten legyen, a legtöbb svédajkú felsö fokon beszél finnül. Ez alól kivétel Ahvenanmaa lakossága, ebben az autonóm szigetvilágban  az egyetlen hivatalos nyelv a svéd és finnül nem kell kötelezöen tanulni az ottani  általános  iskolákban. Ettöl eltekintve sokan tanulnak finnül . Az angol nyelvet az ahvenanmaai diákok kötelezö nyelvként tanulják minden iskolában.

Ezzel kapcsolatban érdeklödésre tarthat számot az

Idegen nyelvek oktatása Finnország állami általános  iskoláiban.

Attól függöen, hogy melyik iskolai évben  kezdödik az idegen nyelv tanulása a  nyelvek különbözö osztályokban vannak. Ez városonként is változhat.  Hogy ez milyen változatos arra a  Kuopio városában használt rendszert mutatom be az alábbiakban.

A1 – az idegen  nyelv, amit minden  általános iskola 3. osztályától kezdve kötelezöen tanulnak a gyerekek. Ez Kuopio városának iskoláiban az angol, de van egy iskola ahol ez a német és egy iskola ahol az A1 nyelv a francia.

A2- a 4. osztálytól kezdve tanult önként választott idegen nyelv, amit az A1 nyelven kivül tanulnak. Azok akik az idegen nyelvek tanulását némettel vagy franciával kezdték, azok a gyerekek A2 nyelvként kötelezöen angolul tanulnak . Akik angoltanulással kezdték az idegen nyelvek tanulását, azok választhatnak a következö nyelvek között: német, francia, orosz, svéd.

B1- a második hazai nyelv, ez a svéd és az oktatás mindenkinek a 7. osztálytól kezdödik. Kivételt képeznek azok, akik már A2 nyelvként évek óta svédül tanultak.

B2 – a 8. osztályban kezdödö választott idegen nyelv, a finn általános iskola 9 osztályos. Hogy ez mi lehet arról az iskolák maguk döntenek. Kuopioban a fenti nyelveken kívül spanyolul is lehet tanulni.

Összefoglalásként annyit, hogy egy finnül anyanyelvként beszélö fiatalnak Finnország iskoláiban minimum két idegen nyelvet kell tanulnia. Mivel a legáltalánosabban tanult nyelv az angol ez azt eredményezi,  hogy minden finn gyerek jól tud angolul legkésöbb az általános iskola 9. osztályának elvégzésekor, gyakorlatilag már sokkal elöbb.

Kell- e nekünk svédül tanulni ?

Ez a téma mindíg aktuális, most is. A kérdés körüli vita sokszor érzelmi és elöítéletekkel tarkított.

Mindentöl eltekintve megállpítható, hogy a svéd nyelv nem vesztette el jelentöségét a mai Finnországban sem. A finn-  és svédajkúak  vegyes házasságaiban a gyerekek legtöbbször teljesen kétnyelvüek, mivel mindkét szülövel annak saját anyanyelvén beszélnek. A kétnyelvüségnek hosszabb távon sok elönye is van, erröl lentebb többet.

Egyre többen vannak azok a finn szülök is, akik felismerték a kétnyelvüség elönyeit és a gyereküket svédül beszélö óvodába adják, ahol a kicsi rendkivül rövid idö alatt megtanulja a másik hazai nyelvet. Ezeket az óvodákat

Kielikylpy / Språkbad – Nyelvfüdö – nek  hívják

A  kielikylpy –nek nevezett oktatási módszer célja, hogy a gyerek az idegen nyelvet hallva megtanulja azt a gyakorlatban. A napközi  után az iskolákban is folytatódik ennek a módszernek az alkalmazása. Az ilyen napközit 4 éves korban lehet elkezdeni .

paivakoti7

A napközibe való felvételnek nem elöfeltétele a svéd nyelv tudása és a szülöknek sem kell tudni svédül.  Állami napköziken kívül számos magán-napközi is müködik ezen a téren.

Egy kis történelem

Ez a nyelvfürdönek nevezett  oktatási módszer Kanadára vezethetö vissza és az 1960-as években kezdödött ott. Mivel Kanadában föleg angolul és franciául beszélnek, a Quebec-ben – ahol a többség anyanyelve francia-  élö angolajkúak kezdték követelni a hatásosabb francia nyelvtanítást. Az 1970-es években Christer Laurén a Vaasa városában levö kereskedelmi föiskola svéd anyanyelvü professzora hozta ezt a módszert Finnországba. Vaasa-ban kezdödött el így az  oktatás 1987-ben. Azóta az ország minden részében vannak ezeken az elveken alapuló napközik és iskolák is. Finnországban  fö célja ennek az oktatásnak az ország kétnyelvüségének megerösítése, nem a többnyelvü Finnország létrehozása.

Svéd nyelvü oktatás az egyetemeken

Finnországban tisztán  svéd nyelvü oktatás két felsöfokú intézményben folyik, ezek közül az egyik a Helsinkiben levö Svenska Handelshögskolan / Svéd kereskedelmi Föiskola a másik  a Turkuban székelö Åbo Akademi ( Turku neve svédül Åbo, kiejtés : Obu ).

Ezeken kivül Finnországban még három kétnyelvü egyetem müködik, ezek az Aalto – egyetem, a Helsinki egyetem és a Müvészeti egyetem/Taideyliopisto. Ezeken az egyetemeken a  diákoknak joguk van svédül írni dolgozataikat és svédül vizsgázni.

Ténynek vehetö, hogy a svéd egyetemekre kevesebb pontszámmal is be lehet kerülni, mint a finn egyetemekre. Ennek oka, hogy sokkal kevesebben igyekeznek ezekre a föiskolákra. Ugyanakkor  ez az oka annak, hogy általában azok, akik svédül teszik le az érettségi vizsgát –  függetlenül attól, hogy finn-e az anyanyelvük – szívesen felvételiznek ezekre az egyetemekre. Ezért a svéd érettségi érdekében távolbalátó finn szülök gyerekei nem egyszer járnak svéd nyelvü gímnáziumba még akkor is, ha otthon kizárólag finnül beszélnek.

Egy és kétnyelvü települések

Finnországban járva sok túristának feltünnek a kétnyelvü utcatáblák. Ennek oka a történelmi hagyományokban keresendö. Amikor Finnország Oroszországhoz tartozott az utcatáblák három nyelvüek voltak.

 

Azok a települések, melyek lakosságának minimuim 8 %-a svédajkú vagy legalább 3000 ilyen lakos van a telepüilésen, azok hivatalosan kétnyelvüek és az utcatáblák is mindkét itthoni nyelvet feltüntetik. Ha a svédajkúak száma 6 % alá csökken a település egynyelvü – tisztán finn nyelvü- lesz. A települések helyzetét az Államtanács / Valtioneuvosto szabja meg. Minden 10. évben felülvizsgálják a helyzetet, ennek oka a népességben történö változás.  A jelenlegi helyzet 2022-ig érvényes.

Törvény az állami alkalmazottaki  nyelvtudásáról /Kielitaitolaki

A nyelvtudást illetö követelményeket már akkor feltüntetik, amikor egy betöltendö állást meghirdetnek. Azokban az állami állásokban, melyek felsöfokú /egyetemi végzettséghez kötöttek a követelmény a többség nyelvének kitünö és a kisebbség nyelvének kielégítö tudása mind szóban mind pedig írásban. Ez azt jelenti, hogy a finn anyanyelvüeknek sikeres vizsgabizonyítvánnyal kell igazolniuk svéd nyelvtudásukat. Ez érvényes visszafelé is, azaz a a svédajkúaktól követelik a finn nyelvtudásra  vonatkozó sikeres vizsgát. A vizsgát vagy az iskolai bizonyítvánnyal – érettségi –  lehet igazolni, vagy  állami vizsgabizottság elött kell letenni.

Befejezésül egy ünnepi sütemény

A legnagyobb svéd nyelvü napilap a Hufvudstadsbladet 2015-ben versenyt hirdetett egy ünnepi sütemény elkészítésére. A számos résztvevö közül egy Helsinkiben lakó anya és lánya együttes nyert, Ellen és Nina Klärich. Az ünnepi sütemény receptjében  fehér csokoládé és homoktövis bogyóból készült  zselé van. Így néz ki:

svenska-dagen-bakelse

A homoktövis Finnország tengerpartjain vadon növö bokor, bogyóínak magas C vitamintartalma van. Ez a növény Satakunta tájegységének ” saját ” növénye.

tyrni

Homoktövis /Tyrnimarja

Kedves Olvasók !

Finnország példaadó lehetne a történelmi kisebbség jogainak biztosítása terén sok olyan állam részére, melyekben a kisebbség helyzete közel sem olyan, mint a finnországi svédajkú  kisebbségé.

 

Judit Mäkinen

 

Reklámok

4 thoughts on “Finnországi levél 181. November 6 Svenska dagen / Svéd nap

  1. Ez nagyon szép, jó lenne, ha szomszédjaink is így viselkednének. Egyetlen különbség: ma a finnországi svéd anyanyelvűek svéd anyanyelvű finnek mondják, tekintik magukat, és nem is tekintik magukat svédnek. Ezt mi nem akarjuk megélni, nem is fogjuk. Hamarabb fog eltűnni a szomszédságból a magyar, minthogy románnak, szlováknak stb. tekintse magát. De célunk magyarnak maradni meg kisebbségben is.

    Kedvelés

  2. Kedves Judit! Csupán a nyelvoktatáshoz van hozzáfűzni valóm. Nagyszerű, hogy ennyire proponálják. A mi itthoni korosztályunk hatalmas hátrányban van Leszámítva azon szorgalmasakat akik a kötelezőn kívül tanultak. Üdv. Lia.

    2016. november 14. 8:41 Finnországi Levelek írta, :

    > finnorszagilevelek posted: ” Kedves Olvasók ! Finnországban november > 6.-án volt az ország svéd anyanyelvü kisebbségének napja . Ez a nap – > Svenska dagen / Svéd nap – zászlós ünnepnap, ezért mai levelemben a > finnországi svéd anyanyelvü kisebbséggel foglalkozunk. Egy kis történ” >

    Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.