Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra 

180.levél                                                                        2016 november 1

Kedves Olvasók !

Mai levelemben Finnországgal nem az ”ezer tó ” szemszögéböl ismerkedhetnek.  Finnország ma mint az  ”ezer gyapjúzokni ” országa jelentkezik. Mint ahogyan az ezres szám sem közelíti meg  a tavak számát így az ezer a gyapjúzoknikkal kapcsolatban is téves Biztosra veszem azt is, hogy a Finnországban kézzel kötött gyapjúzoknik száma már régesrég  túltett a finnországi tavak számán és jelenleg több millióra tehetö.  De miröl is van szó?

Egy kis történelem

Irodalmi adatok szerint az elsö kötött harisnyák Németországban készültek az 1500-as években, Finnországban Kuopioban kötöttek harisnyákat az 1600-as évek elején. Ezek a  régi harisnyák fehérek voltak, elsö díszként piros csíkok élénkítették az egyszínü  kötést.

Manapság Finnország elképzelhetetlen gyapjúzoknik nélkül.

Hogy miért ? Mert a finn lakásokban nem szokás cipöben járni.

A vendégként érkezök elsö dolga  levenni az utcai cipöt a elöszobában. Figyelmes háziasszony a vendégek részére is biztosít gyapjúzoknit már  az elöszobában.

Az iskolákban nincsenek utcai cipöben a diákok. A tanárok papucsban vagy házi cipöben járnak, ez alól csak a föiskolák kivételek. Az iskola helységeiben a gyerekek legnagyobb részének gyapjúzokni van a lábán, cipö nélkül. Az  iskolákban az oda  belépöt elöször a levetett cipök fogadják, ezek lehetnek rendezetten állványokon is, a kabátok alatt, esetleg a tanulók saját kis szekrényeiben.

 

Hol és mikor  van szükség gyapjúzoknira ?

Röviden válaszolva. Mindenhol és mindenkor.

Reggel sokan elsöként gyapjúzoknit vesznek a lábukra és úgy mennek a konyhába a reggeli kávéfözésre. Irodai ülö munkát végzök is kibújhatnak a cipöjükböl az íróasztal alatt és kinyújthatják a lábukat egy meleg gyapjúzokniban. Nem egyszer látják a repülövel utazók, hogy egyesek leveszik a cipöjüket és a kézitáskájukból elökerített gyapjúzoknit veszik fel. Ezeket a utasokat minden további nélkül meg lehet szólítani – finnül ! A Finnair elsö osztályán utazókat zoknival várják !

Akik hideg lábtól szenvednek azok gyapjúzoknival bújnak az ágyba. Mi lehetne jobb mint szauna után, a dívány sarkában összekuporodni  gyapjúzoknis lábbal  és úgy nézni a kedvelt TV programot.

Téli cipókben a gyapjúzokni elengedhetetlen, gumicsizmában és síbakancsban is. Ez azért is fontos, mert a jó téli  öltözködés – ami a lábra  is vonatkozik-  titka a réteges öltözködés, nem a vastagon szörmével bélelt bundás csizma. Nagy hídegben két gyapjúzoknit is fel lehet húzni egymásra. Ez természetesen feltételezi azt. hogy a téli cipök legalább egy számmal legyenek nagyobbak, mint a nyári lábbelik. Finnországban az elegáns,  magassarkú csizmákat nyugodtan el lehet felejteni. Azokban nem lehet  járni a síkos utcákon, ezen kívül az ilyen csizmát viselö – általában külföldi –  hölgyek lába fázik.

A gyapjúzokni hangulatokról is mesél

Egy a  gyapjúzokniról írt magasztaló blogbejegyzésben olvastam erröl a lehetöségröl. Anni Alatalo a szerzöje ennek az írásnak. Ö így ír:  rózsaszínüt szombat reggelre választok, színeset egy lendületes napra, kéket éjszakára  és sárga-zöld csíkosat edzésre. A hosszúszárú gyapjúzokni a leghidegebb napokra való.  Ha vendégek jönnek ünnepiesen fekete gyapjúzokni a választás, mert  ha a háziasszony is gyapjúzokniban van, a vendégeknek sem kell feszélyezni magukat.

A gyapjúzokni lélegzik, nem izzaszt és  melegíti a lábujjakat. Újabban olyan zoknikat is kötnek, melyekben a lábujjakra is gondolnak. Talán lehet ezeket a kesztyü mintájára lábtyünek nevezni ?

 

A gyapjúzokni : történelem

Anni Alatalo  legkedvesebb zokniját a nagymamája kötötte.  A zokni túlélte a Nagyit, most százszor is megstoppolva idézi a régi, kedves napokat.

A téli háború minusz 40 fokos napjainak idején nemcsak kapcát és szénát tettek a katonacsizmákba,  a hátországban szorgalmasan forogtak a kötötük. Sok sok katona lábát mentették meg a megfagyástól a  Lotta szervezet és a Martta egyesület tagjai által kötött gyapjúzoknik.

Zoknikat nem csak az öregasszonyok kötnek. Férfiak kezéböl sem esnek  ki a kötötük.

Finnország minden iskolájában, már évtizedek óta megtanulják a lányok a gyapjúzoknik kötését. Az  alábbi képen egy osztály látható, zoknikötés közben.

Pólyások elsö zoknija 

A világ sok országában ismerössé vált finn Anyukák ajándék-csomagjában  / Äitiyspakkaus is van több pár kis zokni.

Az idei csomagban a pólyások zoknija már bambuszból készült fonalból van- nem viszketi a kis lábakat.

A csözoknitól a csipkés zokni-ig

Akik félnek attól, hogy a sarkot nehéz kötni, azok köthetnek olyan zoknikat is, amiken nincs sarok. Ezeket finnül putkisukka-nak azaz csözokninak hívják.

De lehet a gyapjúzokni müvészi alkotás is. A gyapjúzokni sokszor készítöjének müvészi hajlamárol árulkodik. Mit szólnak Önök ezekhez a csipkés gyapjúzoknikhoz?

 

Az önálló Finnország fennállásának 100. évfordulója jövöre lesz. Az ünnepi év témája : Együtt !

Gyapjúzoknik is ünneplik ezt az évfordulót. Ezzel  kapcsolatban  többféle program is müködik.

Ilyenek a facebookon levö  csoportok :

Villasukkakeräys juhlavuonna syntyneille / Gyapjúzoknigyüjtés az ünnepi évben születetteknek !

Egy Ouluban lakó ”ovisnéni ” Tanja Kanniala a kezdeményezöje ennek a programnak, itt lehet ismerkedni jobban vele : https://www.facebook.com/groups/1876581495902342/.

Bárkit szívesen látnak , a csoportnak jelenleg 1607 tagja van. Es mindenki köt ! Az egyetlen kikötés, hogy a zoknik a finn zászló színeit – fehér és kék – képviseljék. Az ország sok részén vannak gyüjtöhelyek, ezen a képen Espoo városának eddigi „ termése“ látható.

Nem kis vállalkozásról van szó ! A Statisztikai hivatal adatai szerint 2015-ben 55 472  gyermek született Finnországban. Körülbelül ennyi lesz majd az idei szám is, így kb. 56 000 pár  gyapjúzoknira lesz szükség jövöre.

A 2016 május 16.-án kezdödött gyüjtés egészen 2017 decemberéig tart.Tanja Kanniala itt érhetö el :  e mail:  villasukkakampanja@gmail.com vagy telefonon +358  46 944 0286. Bizonyára semmi akadálya nincs annak, hogy külföldön élök is bekapcsolódjanak ebbe a programba. Vajon a Magyarországon élö finnek tudnak-e erröl a programról ? És közülük hányan csattogtatják a kötötüket ?

Hallo Magyarországon élö finnek ! Heippa Unkarin suomalaiset ! 

 Kutsu kuuluu: Neulomaan villasukkia Suomen juhlavuonna syntyneille vauvoille ! Ohjeet löyttyvät tästä: http://meianperhe.blogspot.fi/2016/09/lahjoja-vuoden-2017-vauvoille.html

Ouluból indult el egy másik kezdeményezés is, ez Jaana Willman nevéhez füzödik. Neve

Villasukat veteraaneille / Gyapjúzoknit a veteránoknak

Jaana Willman édesapja is harcolt a II. világháborúban Finnország függetlenségéért. Az akkori katonák közül 2016 elején  még kb. 22 000 volt az élök soraiban, átlagos életkoruk meghaladja a 90 évet. Ennek a témának is van saját csoportja a facebookon, kb.4 000 taggal. A csoport legaktívabb tagja már 87 pár zoknit kötött.

A veteránoknak kötött gyapjúzoknik mind egyformák, a szürke zokni szárát kék-fehér csíkok díszítik. A minta neve: Juhlavuosi / Ünnepi év

Nemcsak finnországiak kötnek ilyen zoknikat, már Kanadából is érkeztek zoknik !

Kedves Olvasók !

Mai levelem   Finnországot nem mint az ezer tó országát, hanem mint  a többmillió gyapjúzokni országát  hozza közelebb Önökhöz.  Talán erröl az oldaláról még nem sokan ismerték Finnországot.

Szivélyes üdvözlettel:

Judit Mäkinen

Forrás:

• http://meianperhe.blogspot.fi/2016/09/lahjoja-vuoden-2017-vauvoille.html
• http://omaksiiiloksi.blogspot.fi/2012_03_01_archive.html
• http://www.dekottaa.com/2013/10/vihreat-pitsivillasukat.html
• http://tsurtsur.blogspot.fi/2015/07/pitsivillasukat.html
• https://fi.wikipedia.org/wiki/Villasukka#Aiheesta_muualla
• http://www.kodinkuvalehti.fi/artikkeli/tee_itse/neulonta/villasukan_ohjeet
• http://yle.fi/aihe/artikkeli/2014/02/06/yleistys-villasukille
• http://www.porstuakirjastot.fi/items/show/67647
• http://www.terveyskirjasto.fi/terveyskirjasto/tk.koti?p_artikkeli=jak00078
• http://www.stat.fi/til/synt/2015/synt_2015_2016-04-14_tie_001_fi.html
• http://teeitse.punomo.fi/cat/neulonta/asusteita_vaatteita/sukkaohje.html
• https://www.yhteishyva.fi/arjen-apu/villasukan-kantapaa–kolme-ohjetta/0577624
• http://comenius2013projekti.blogspot.fi/2014/02/villasukkia-ja-raahen-historiaa.html
• http://yle.fi/uutiset/3-9237355
•  http://www.iltalehti.fi/uutiset/2016102822532428_uu.shtml
•  http://www.aamuposti.fi/artikkeli/279749-neulomisesta-tuli-uusi-kisatrendi
• http://lapsenmaailma.fi/palstat/museoretkella/koulutiella
• http://www.iltasanomat.fi/kotimaa/art-2000001933280.html
• http://finnorszag-unkari.hu/index.php/home/elet-finnorszagban/105-gyapjuzoknit-a-veteranoknak-villasukat-veteraaneille
• https://rednet.punainenristi.fi/node/33388
• http://moro.aamulehti.fi/2011/12/23/haluatko-kutoa-vauvalle-villasukat-nailla-ohjeilla-onnistut/
• http://yle.fi/uutiset/3-7449173
• http://yle.fi/aihe/artikkeli/2015/11/13/oppilaat-ovat-fiksuuntuneet
• http://yle.fi/uutiset/3-8494270
• Anna-Karoliina Tetri: Perinteiset villasukat. Otavan kirjapaino Oy, Keuru 2015.