Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra

 

177.levél                                                   2016  szeptember 23

Kedves Olvasók !

Mint már régebben írtam, Finnországban mindenféle furcsa verseny van a nyári idöszakban, ezek közé tartozik az asszonycipelés, mocsárfoci, nyáriruhás síelés  virágos kalappal, vagy akár a mobiltelefon dobálás és a gumicsizma-hajítás. Van azonban egy verseny amire szeptemberben került sor és ez az aranymosás országos versenye. Ezért mai levelemben a finnországi aranyról írok.

Arany Finnországban

Egy kis történelem

Hogy a Lappföldön van arany, arra elöször egy német tudós – akit a mineorologia atyjának tart a történelem –  Georgius Agricola mutatott rá 1546-ban kiadott könyvében: “De Veteribus et Novis Metallis ”. Olaus Magnus Svédország utolsó katolikus érsekének  1539-böl származó térképe tüntette fel a lappföldi aranyat. Irodalmi adatok szerint az elsö szerencsések, akik aranyat találtak  Johan Gustaf Boucht és Karl Gustaf Elfving szolgabírók voltak, akik 1836-ban a Kemijoki partján, közelebbröl Laurila-ban  aranytartalmú ércre bukkantak.

Egy norvég bányamérnök, Tellef Dahl a Tenojoki vizrendszerét kutatva több helyen is talált aranyat, föleg Utsjoki falu környékén. Erröl 1867 szeptemberében a fövárosi ujság: Hufvudstadsbladet is beszámolt .

Egy évvel késöbb a Finn nagyhercegség császári szenátusa expediciót szervezett annak vizsgálatára, hogy mennyi aranyat tartalmaznak a Lappföld folyói. Az utat a pénzverde egyik fönöke Johan Konrad Lihr vezette. Az expedicióhoz 14 férfi tartozott, akik 5 csónakkal közlekedtek a lappföldi folyóppartokat kutatva. Negyvenkét munkanapnak megfelelö idö alatt 34 gramm aranyat találtak. Lihr expedicióját nagy nyilvánosság követte mind Finnországban, mind Oroszországban, melynek Finnország akkoriban autonóm nagyhercegsége volt. Így történt, hogy 1867 öszén orosz hatósági döntés alapján betiltottak minden , aranyat keresö finn  magánvallakozást a Lappföldön.

A legtöbb aranyszemcsét a Lemmenjoki nevü folyó partjain találták, erröl a lappföldi rendörfönök Konrad Wilhelm Planting írt levelet 1867-ben a bányaigazgatóságnak. Az 1900-as évek elején elárasztották a Lappföldet az aranyat keresök, de jelentösebb eredményt csak az 1940-es évek végén értek el  az  Inariból származó testvérek Niilo, Uula és  Veikko Ranttila. Megindult egy ”aranyláz ” és az adatok beszámolnak arról, hogy 1949 – 1953 között összesen 170 aranykeresésre/bányászatra  szóló engedélyt adtak ki, ezek közül 130 volt a Lemmenjoki területén, a többi az Ivalojoki , Tankavaara és Vuotso területén volt.

 

Ezután egy átmeneti csendesebb idö következett, mert feltételezték, hogy már mindent megtaláltak, ugyanakkor az arany ára csökkent  és az aranyásás sokkal nehezebbnek bizonyult mint gondolták.

Az 1970-es évek végén újra megélénkült az élet a Lemmenjoki környékén. A tájat elöször 1940-ben, majd késöbb az 1980 es 1990-es években rohanták meg az aranyat keresök.

Ezek egy

Lapin kullankaivaajien liitto  / Lappföld aranyásóinak szövetkezete

nevü szervezetbe tömörülnek.  A szervezet idén , 2016  július végén aranymosási bajnokságot rendezett Tankavaara –ban a Lappföldön

Az elsö ilyen típusú versenyt Tankavaara- ban 1974-ben rendezték. Az 1977-ben rendezett versenyt az akkori államelnök U.K. Kekkonen a helyszínen követte. Tankavara-ban müködik  az 1973-ban alapított  Aramymúzeum, ahol az érdeklödök megismerkedhetnek a lappföldi aranyásás történelmével , az aranymosáshoz szükséges felszerelésekkel és a Golden World / Arany Világ nevü osztályon a világ különbözö részeinek arnymosáshoz füzödö kultúrájával. A múzeumot évente kb. 20 000 látogató keresi fel.

Idén több osztályban folyt a vetélkedö, egyéni, páros és csapat-verseny formájában , eszközként aranymosó tállal  , ennek finn neve: vaskooli.

Külön csoportokban versenyeztek a férfiak, a nök, a 16 éven aluli fiatalok és a 60 éven felüli veteránok. A verseny úigy folyt, hogy a versenyzök részére kijelölt területen a homokba rejtett aranyszemcséket kellett megtalálni.

Hogy ez hogyan történt azt itt lehet megnézni, érdemes rákattintani az alábbi kis filmre.

https://vimeo.com/106640780

A finn aranymosás bajnokságát több osztályban is ugyanazon Tornio- beli  család tagjai nyerték. A családfö, Veikko Keränen 9. alkalommal nyert a férfiak osztályában és ö nyerte meg a veteránok versenyét is. A lánya Pia Turunen a nök csoportjában lett az elsö és az unokája Nelli Turunen a gyerekek osztályában lett nyertes.

A Lappföld neve latinul Lapponia. Ezt a nevet sokféle termékkel kapcsolatban ismerik Finnországban, söt a világon is. Az egyik ilyen termék az ékszerekhez füzödik .

Lapponia ékszerek

Egy kis történelem

Történt 1960-ban, hogy egy ezüstmüves Pekka Anttila ( 1931-1985) céget alapított, Lapponia Jewelry Oy / Lapponia èkszer rt. néven. Mivel az ékszeriparban nagy v olt a verseny, Anttila- nak  az az ötlete támadt, hogy valami újjal és sajátossal jelentkezzen a nemzetközi ékszerpiacon. Már az ezüstmüves iskolából ismerte Björn Weckström mestert és 1963-ban elkezdték az együttes munkát. Weckström 1965-ben a Kukkiva Muuri/ Virágzó Fal nevü arnyláncával megnyerte a Rio de Janeiro 400- éves ünnepségeivel kapcsolatban rendezett formatervezési versenyt.

Az ékszer meghökkentöen más és új volt , ezzel kezdödött a teljesen sajátos és a nemzetközi piacon is sikeres, modern, finn  ékszermüvészet története.

Az 1970-es években több müvész is tervezett a Lapponia cégnek, ilyenek voltak a dán Poul Havgaard és a finn festömüvész Juhani Linnovaara is.

De a Lapponia cég müvészei közé magyar müvész neve is tartozik :

Popovits Zoltán

a jelenleg Egerben, szülöhelyén élö müvész. Ö  35 évig Finnországban élt és  a Lapponia tervezöjeként világhírnévre tett szert. Elsö, a cégnek tervezett müve ezüstböl készült 1975-ben, egy  sakkészlet volt. Figurái egyediek, sajátosak és müvésziek.

Popovits Zoltán több mint 30 évig tervezett ékszereket a Lapponia cégnek. Róla az érdeklödök magyarul többek között  itt is olvashatnak :  http://artportal.hu/program/kiallitas/20060304/popovits-zoltan-szobrasz–ekszertervezo-kiallitasa-7157 .

Alkotásain kívül számos Magyarországon és külföldön rendezett kiállítás tette ismertté a nevét a nemzetközi közönség elött.

A Lapponia egyik legismertebb tervezöje Björn Weckström az ezüstöt  és az akrylt kombinálva feltünést keltett, ékszereitöl eleinte  idegenkedtek. De miután  John Lennon felesége Yoko Ono ezt a gyürüt: Kivettynyt Järvi = Megkövesedett Tó viselte, mindenki ilyet szeretett volna.

A legismertebb Lapponia ékszer egy filmhez füzödik, a neve Star Wars / Csillagok háborúja. Az 1977-ben elkészült film rendezöje George Lucas. A filmben Leia hercegnö nyakán Weckström ezüstnyakéke díszeleg, a neve : Planetaariset Laaksot / Planetarikus  Völgyek.

Ezt az ékszert 2150,00 euros áron manapság  is meg lehet venni, itt: http://www.hovisepat.fi/korut/kaulakorut/planetaariset-laaksot-kaulakoru-hopea-p-1033.html?gclid=CK_nuYKwoM8CFeIGcwodOdIGLg

A Lapponia cégnek több nemzetközi tervezöje  van. A francia müvész Christophe Burger 1989 óta tervez ékszereket, 2006 elejétöl kezdve Chao-Hsien-Kuo taiwani tervezö is dolgozik a cégnek. A finn müvészek közül Pekka Hirvonen 2002 óta tervez aranyékszereket, Mari Isopahkala pedig 2013 óta dolgozik a teamben.

A finn nök körében rendkívül kedveltek a Lapponia ékszerek. Különleges formájukkal mindenütt felhívják magukra és ezzel viselöjükre  is a figyelmet. Nem utolsó sorban felkeltik az érdeklödést Finnország iránt.

A lappföldi arany nevéröl  más cikkeket  is ismernek az errefelé járók. Ezek közül az egyik a

Lapin kulta/ Lappföld aranya  nevü sör .

Erröl és az aranymosásról egy régebbi levelemben is írtam, akit érdekel kattintson ide :

http://www.magyarfinntarsasag.hu/index.php?ugras=hirolvaso&hirszama=58571&nyelv=0

Kedves Olvasók !

Mai levelemet azzal zárom, hogy ugyan nem mind arany ami fénylik, de a Lappföld aranyának fénye az igazi fények közé tartozik.

Mindnyájuknak kellemes, közelgö hétvégét kívánva

Judit Mäkinen

 

• Forrás:
• http://www.gtk.fi/_system/print.html?from=/_system/In_focus/news_0009.html
• http://kultamuseo.fi/fi/historia.htm
• http://www.luontoon.fi/lemmenjoki/kartatjakulkuyhteydethttp://www.luontoon.fi/inarinalueenvesireitit/lemmenjoenvesireitti/kulkuyhteydet
• http://www.inariviikot.fi/fi/ohjelma/30-7/kullanhuuhdonnan-sm-kisat-jatkuvat/
• http://www.kultamuseo.fi/museo/pages/fi/kullanhuuhdonnan-sm/2014-kuvat.php
• https://is.muni.cz/el/1421/podzim2007/BA307F/4369934/Kulta_Lapissa.pdf?lang=en
• http://www.kultamuseo.fi/museo/pages/fi/kullanhuuhdonnan-sm/kisatietoa.php
• http://www.luontoon.fi/tankavaara/vieraile
• http://yle.fi/uutiset/tama_on_harvinaista_kullanhuuhdonnan_sm-kullat_samaan_perheeseen/9063901
• https://www.bukowskis.com/fi/auctions/F162/241-bjorn-weckstrom-kaulakoru-kukkiva-muuri
• https://www.bukowskis.com/fi/auctions/F172/9-bjorn-weckstrom-sormus
• http://www.hovisepat.fi/korut/kaulakorut/planetaariset-laaksot-kaulakoru-hopea-p-1033.html