Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra

 

175.levél                                                                        2016 augusztus 30

 

Kedves Olvasók !

Elözö levelemben a finn általános iskolák új tantervéröl írtam Önöknek és nagy örömmel vettem észre, hogy a téma érdeklödésre tartott számot. Ezért mai levelemben folytatom az iskola-témát, most egy teljesen más szemszögböl.

Mindenféle diákok

 Mindnyájan tudjuk, hogy minden iskolába és minden osztályba sokféle diák jár. Vannak hangadók és vannak az öket követök, de vannak olyanok is, akik visszahúzódóbbak és csendesek. Minden osztályban vannak könnyebben tanulók és vannak lassabban haladók, vannak kíváncsiak és aktivak és vannak közömbösek , söt vannak olyan diákok is akik élvezik az iskolai életet szemben azokkal akik utálják az iskolai hétköznapokat. Vannak olyan diákok akik kiemelkedöen jók egy-egy tantárgyban és vannak minden különösebb érdeklödes nélkül , minden  tantárgyban egyformán  teljesítök.

Ez a finn iskolásokra ugyanúgy vonatkozik, mint minden ország iskolásaira már csak azért is, mert Finnországban nincsenek a kiemelkedöen tehetséges diákok részére fenntartott ”saját” iskolák vagy  osztályok.  A finn  iskolarendszer egyik alapköve –  mint a finn társadalomnak is  – az egyenlöség. A finn iskolarendszer egyik legföbb igyekezete , hogy minden diák  számára egyenlö lehetöséget  biztosítson.

Mindenféle tanárok

Minden iskolában van mindenféle tanár is. Ez független attól, hogy a tanárképzö föiskolákra nagyon nehéz bejutni és a felvettek erös megméretésen mennek át.  Vannak hivatásos tanárok és vannak olyanok akik ezt foglalkozásszerüen üzik, azaz öket a viszonylag jó fizetés és a hosszú iskolai szünetek jobban érdeklik, mint az iskolai munka. Vannak olyan tanárok akik minden gyereket egyformán kezelnek és olyanok is akik ”kivételeznek” a nekik szimpatikusabb diákokkal . Vannak olyan tanárok akik úgy tanítják a tárgyukat, hogy a diákok már várják az órákat . Az ilyen tanárok nem egy diák késöbbi pályaválasztására is hatással vannak. Ezzel szemben vannak olyan tanárok is, akik nem tudják érdekesen közvetíteni saját tudásukat, az ilyen tanárok órái unalmasak és maga a tantárgy is érdektelenné válik.

Mindennek az az oka, hogy a tanárok is emberek, minden emberi tulajdonság a tanárokban is elöfordul.

Az iskolai környezetröl

 Egy iskolás napjának jelentös része az iskolában folyik, ezért egyáltalán nem mindegy, hogy milyen az iskolai környezet. Ez nemcsak a modern tantermekre és a jól felszerelt  iskolai udvarokra vonatkozik.

Az iskola nemcsak vidám tanulást jelent jó környezetben, baráti társaságban, okos tanári irányítás mellett.  Míg a finnországi 12 hetes nyári vakáció a diákok egy részének túl hosszú és már várják az új iskolaév kezdetét,  sajnos sok az olyan gyerek is , akinek az iskola kezdete szorongást és félelmet jelent. Akik nem szívesen indulnak reggelente iskolába és nem egy esetben szomorúan érkeznek haza az iskolai nap után. Ennek oka az iskolai eröszak.

Mit jelent az iskolai eröszak ?

Ez egy nem ritkán elhallgatott téma,  “amiröl nem beszélünk az nincs” alapon. Ez azonban stuccpolitika, a fejünket a homokba dugjuk, hogy ne halljunk és lehetöleg ne is lássunk semmit. Így a legkönnyebb, sokkal könnyebb mint a kellemetlen dolgokkal való szembenézés.Van egy finn mondás, mi szerint: “puhumatta paras“ azaz hallgatni a legjobb. Ezt ismerjük magyarul is ”hallgatni arany”  változatban.

Az iskolai eröszak az erösebbek testi vagy szellemi eröszaka a gyengébbek felett.  A kisebbeket, az eltéröen kinézö vagy máshogy viselkedöket meg lehet verni vagy lökdösni a szünetben, esetleg az iskolába vezetö úton.

Az eröszak azonban nemcsak fizikai, lelki eröszak is létezik – sajnos. A gyengébbeket, a másokat,  ki lehet zárni a közös játékból, a csapatban üzött sportból. Szóval is lehet ócsárolni öket, szidni, kifigurázni, újaban már a szociális médiában is lehet becsmérlö üzeneteket küldeni – lehetöleg névtelenül. Esetleg semmibe lehet venni a másikat, átnézni felette mintha nem is létezne.

A ”másság” elfogadása az egyik legnehezebb dolog, ez nemcsak gyerekekre vonatkozik, sok felnöttnek is szinte legyözhetetlen akadályt jelent a ”másság” a mai világban egyre sokszínübbé és sokrétübbé váló környezetben. De változik a világ, a mai fiatalok máshogy viselkednek mint az elözö generációk. Erre egy például szolgál az alábbi rövid beszélgetés egy nagypapa és egy kisunoka között.

A kisunkoka egy osztálytársa születésnapi ünnepléséröl jött haza és a nagypapa megkérdezte, hogy vajon kik voltak ott az osztályból,  ott voltak-e a sötétbörü, sötét göndör- hajúak is ? Erre az unokája ezt válaszolta: Nagypapi , ott csak gyerekek voltak.

A tanárokkal szembeni eröszakos viselkedés

 Vajon gondoltak-e önök arra, hogy az iskolai eröszak nemcsak a diákok között fordul elö. Sajnos nem egy esetben a diákok a tanárokat is céltáblául veszik. Amióta az iskolai egyenjogúság teljes lett, a tanárokból  alkalmazottak , a diákokból pedig   ügyfelek lettek,  akiknek a tanárral szemben  mindíg igazuk van.

A tanárok fegyelmezési lehetöségei a minimálissal egyenlök. A diákok szemtelenül beszélhetnek, megtagadhatják az együttmüködést és ismételten hazudozhatnak esetleg a valósággal ellentétes híreket terjeszthetnek tanáraikról .

A tanárok zaklatása  dokumentáltan is kiderült

Teemu Kauppi doktori disszertációjából , amit  2015 május 23.-án védett  Jyväskylä egyetemének humanista fakutásán .

A disszertáció címe:  Kiusattu opettaja . Szabadon fordítva  : Zaklatott tanár. (Itt jegyezem meg,hogy a kiusaus finn szó sokmindent jelent többek között  gyötrést, kínzást, kísértést, bosszantást)

A disszertáció internetes kérdöív segítségével vizsgálta a témát, ami nem a tanárokkal szembeni eröszakos viselkedés gyakoriságát, hanem annak módjait kutatta különös tekintettel a finn általános iskolákban tanítók tapasztalataira támaszkodva. A kérdöívre 215 tanár válaszolt. Közülük 70 érezte úgy, hogy a diákok gyötrik öket, 78 tanár pedig a szülök részéröl érezte kínzottanak magát.

A szülök  úgy  zaklatják  a tanárokat, hogy  megkérdöjelezik a tanár kompetenciáját.  Nem egy esetben nyomdafestéket nem türö hangnemben ”beszélgetnek ” a tanárokkal.

Kedves Olvasók !  A finnül tudó érdeklödök itt ismerkedhetnek a teljes  disszertációval: https://jyx.jyu.fi/dspace/bitstream/handle/123456789/45843/978-951-39-6202-9_vaitos23052015.pdf?sequence=1

A szülök tanárokkal szembeni agressziójának okai

Az egyik ok az, hogy a szülök  elképzelése a saját gyerekükröl nem felel meg a valóságnak, a gyereket sokkal okosabbnak, tehetségesebbnek és ügyesebbnek képzelik, mint ahogyan azt az iskolai  elömenetel  bizonyitja. Az ilyen szülök az ”Ei ne meidän lapset , vaan toisten kakarat ” azaz ”Nem a mi gyerekeink a mások kölykei ”   mondás szerint mindíg másokat hibáztatnak  a saját csemetéik helyett.  Az ö kis angyal gyerekük   soha nem csinál semmi rosszat, soha nem viselkedik eröszakosan vagy  udvariatlanul, nem beszél csúnyán , nem rongálja az iskola vagy osztálytársai tulajdonát,  nem zavarog az órákon. Mindent összevetve: tökéletes gyerek.

Legtöbbször  minden a tanár hibája, aki nem ért a gyerekekhez, fogalma sincs a jó pedagógiáról és nem egyformán kezeli az iskolásokat, vannak kedvencei és olyan gyerekek akiket utál. Az ilyen szülök biztosak abban, hogy a tanár kihúzza magát a felelösség alól , nem érdekli az iskolai eröszak, mivel  az a kurátor vagy pszicholgus területe.

Sajnos a tanárok  az ilyen szülökkel legjobb igyekezetük ellenére sem tudnak jó kapcsolatot kialakítani és ez természetesen hat a tanár-diák kapcsolatra is.

A másik ok az, hogy az szülök a nevelés teljes felelösségét az iskolára – tágabb értelemben a társadalomra – hárítják. Elfelejtik azt, hogy a szülök egyik legalapvetöbb kötelessége a nevelés, ami otthon történik leginkább a szülök példáján át. Az iskolának ebben csak  kiegészítö szerepe van.

Egy további ok az, hogy sok szülö otthon “vattába csomagolja “ a gyerekét, ez különösen az “egykékre” vagy az elsö gyerekre vonatkozik. Az ilyen gyerek az iskolában szembesül elöször a renddel, a tilalommal és a viselkedés alapszabályaival. Az a gyerek aki már otthon terrorizálta viselkedésével a mindent megértö és megbocsátó elfogult szüleit,  az iskolában óriási nehézségekkel találkozik. Ott mások is vannak, vele teljesen egyenrangúak és a tanárok elsösorban nem játszópajtások, hanem rendet és fegyelmet követelö felnöttek. Még akkor is ha a diákok tegezik és keresztnevükön szólítják oktatóikat. Finnországban ez a egyik oka annak, hogy az alsóbb osztályokban több az eröszakos viselkedés mint a felsöbbekben.

Még egy ok az, hogy sajnos vannak olyan szülök is akik azon az alapon, hogy ök adófizetöi az államnak úgy veszik, hogy “nekik jár “ ez meg az és az ö csemetéjüknek is “jár “ sokminden az ö kívánságaik szerint. Ez nemcsak a torna alóli felmentést vagy a vegetáriánus iskolai étkezés követelését  jelenti    (Megjegyzés. Finnország általános iskoláiban ingyenes a meleg ebéd )

Az oktatók szakszervezete / Opetusalan Ammattijärjestö OAJ is aggódik a tanárokért.

Ez a szervezet kétévenként  felmérést végez tagjai körében, a neve : työolobarometri = munkakörülménybarométer. Ennek az a szerepe, hogy az egész ország területén minden oktatási intézményben, az óvodáktól az egyetemekig  felmérje az ott  dolgozó nevelök/ oktatók munkakörülményeit és biztonságát.

A 2015-ben elvégzett felmérés  azt bizonyította, hogy az oktató személyzet munkamennyisége nött, a munkaidö a hétvégekre és szabadnapokra is kiterjed, a felmérésre válaszolóknak több mint a fele túl soknak tartotta a munka mennyiségét. A tanárok 36 %-a szembesült az iskolai eröszak különbözö formáival az utóbbi egy év alatt.

Az egyenetlenül eloszló munkamenyiség terheli és gyengíti a munkaképességet annak ellenére is, hogy a munkatársak közötti  együttmüködés sokat javult. A gyakori változások terhelik a közösségeket. Mindennek ellenére azonban a tanárok jobban szeretik a munkájukat – hivatásukat –  mint sokan mások.

Mik az iskolai eröszak következményei ?

 Talán nem is gondolunk arra, hogy mi mindennel jár az iskolai eröszak. Az eröszak céltáblája –legyen az diák vagy tanár az iskolában –  a munkahelyén –   mindennapos lelki megrázkódtatáson megy át, ami depresszióra vezet. Erröl nem szokás beszélni, a gyerekek félnek, hogyha elmondják otthon vagy a tanáruknak, hogy mi történik körülöttük és velük az csak rosszabbítja a helyzetet . A tanárok csalódottnak érzik magukat, mivel nem tudnak mindenkinek megfelelni. A  depresszió következménye a tanárok betegszabadsága, a gyerekek távolmaradása az iskolától. Végsö esetben a tanárok egy része foglalkozást változtat.

Néha a gyerekek maguk próbálnak segíteni a helyzeten. Ilyen volt az a 9 éves kisfiú akit óvodáskora óta csúfoltak nagy, elálló fülei miatt. Harmadikos korában saját kimondott kérésére  szülei megoperáltatták a fülét, hogy véget vessenek az iskolatársak  kínzásának.

Egyes, rendkívül sajnálatos esetekben az iskolai eröszaknak kitett diák végez magával. Az ilyen gyerekek hátrahagyott naplói megrázó olvasmányok és számtalan kérdést vetnek fel: miért nem vettük észre elöbb, miért nem segítettünk, mit tehettünk volna, kinek a hibája, hol tévesztettük el  stb.stb.

Finnországban is vannak példák arra, hogy a diákok nemcsak magukkal végeztek, hanem iskolatársaikkal és tanáraikkal vagy iskolájuk más alkalmazottaival is. Ezek az események  – Rauma 1989, Jokela 2007, Kauhajoki 2008  – mindnyájunkban kitörölhetetlen nyomokat hagytak.

Az  internet/szociális média szerepe

Sajnos a szociális médiának nemcsak pozitiv oldalai vannak. Finnországban minden iskolás hozzáfér az internethez. Így az osztálytársakat vagy a tanárokat  lehet az internet segítségével is kínozni, lehet becsmérlö, fenyegetö vagy ócsárló üzeneteket küldeni. Lehet alaptalanul híresztelni,  képeket feltenni stb. Mindezt lehet fiktiv néven tenni, ami még több lehetöséget ad annak aki egy másikat vett célba.Az internet a külföldön történt iskolai lövöldözéseket “egyenes adásban” közvetíti és ezzel  ötletet ad az elkeseredett és pszychés nehézségekkel küzködöknek, amiböl azok sajnos  merítenek is , végzetes következményekkel.

Mit lehet tenni az iskolai eröszak ellen ?

Ez egy nehéz és nehezen megközelíthetö téma. A diákok félnek bevallani, hogy iskolatársaik  kinozzák öket , mert ha ez kiderül még rosszabb lesz a helyzet.

A tanárok is félnek,  nem akarják vagy nem merik iskolájukat ” rossz hírbe hozni ” – ezzel saját hírnevükön is folt eshet.

Az iskolai eröszak büncselekmény  

Az iskolák megpróbálják maguk megoldani a kínos helyzeteket, ez azonban nem mindig a legjobb út. mert az nyilvánvaló, hogy az iskolai eröszak a büncselekmények közé tartozik. Utóbbi tényre Tiina Karppinen törvényszéki bíró hívta fel a figyelmet az Iisalmen Sanomat nevü újságban itt:

http://www.iisalmensanomat.fi/news/koulukiusaaminen-sarja-rikoksia/ .

Szerinte a lökdösés, rugdosás, és verés a testi bántalmazás fogalomkörébe tartozik, a gúnyolódás és csúfnevekkel illetés becsületsértés . Ugyanígy büncselekmény a bicikli gumijának sorozatos kipukkasztása vagy a másik ruhájának, táskájának vagy iskolai felszerelésének rongálása is. A  fenyegetések egy része, pl.  agyonverlek, megöllek, stb. a rendörség hatáskörébe  tartozik, ami miatt helyén lenne a feljelentés- ez  a legtöbbször elmarad.

A fentiek fényében Tiina Karppinen bíró azt ajánlja, hogy inkább iskolai bünözésröl legyen szó, ne zaklatásról vagy eröszakról . A fennt idézett cikk élénk vitát váltott ki, természetesen a nézöpontnak vannak pártolói és kifogásolói is.

Van-e megoldás az iskolai eröszak kiküszöbölésére  ?

Az egyik legfontosabb dolog, hogy a finn mondásnak megfelelöen ”nostamme kissan pöydälle” szószerint a macskát az asztalra emeljük ,  azaz magyarul nevezzük nevén a dolgokat ! Ne legyen titkolódzás, un. szönyeg alá söprés, azaz elhallgatás. Ne gondoljunk arra, hogy igen máshol ez megtörténik de nálunk soha, szó sincs róla.

És tudják kedves Olvasók, most én is ezt csinálom. Mert minden éremnek két oldala söt mi több egy éle is van. A  külföldiek részéröl nem egyszer túlidealizált  finn iskolarendszernek is vannak árnyoldalai, mai levelem erröl szól.

Kétségtelen, hogy mindenkinek nehéz a helyzete. Az eröszaknak kitett diák vagy tanár áldozat , de hasonlóképp áldozatnak tekinthetö az eröszakot üzö diák is. Az iskola is nehéz helyzetben van, ” maine kasvaa mutta kunnia menee” = nö a hírnév, de elmegy a becsület ha ilyesmi kiderül egy iskoláról.

Az eröszaknak kitett diák iskolát változtathat, ez nem minden esetben sikeres, mivel az eröszakot üzök könnyen találnak újabb áldozatot.

Az iskolai eröszaktól szenvedö tanár is  iskolát vagy legsajnálatosabb esetben pályát változtat, sajnos erre is több példa van.

Hosszabb távon az évekig tartó iskolai eröszak a fiatal elszigetelödésére vezet, ennek legrosszabb következménye a fiatal,  munkaképtelenségi nyugdíjas !

Hogyan vehetjük elejét az iskolai eröszaknak ?

Az elsö és legfontosabb szerepe az otthonoknak van. Az otthoni nevelés irányuljon a másság megértésére és elfogadására , amire a szülök példájának van a legnagyobb jelentösége. Fokozni kell az iskolák és az otthonok kapcsolatát.

A média is segítsen.  Az újságokban  nemcsak a hajszálvékony , divatos fiatalokat kellene reklámozni és úgy általában kisebb jelentöséget kellene adni a külsönek. A modellek legyenek normálsúlyúak,  nem  agyonkozmetikázott divatbabák. A külcsín mellett a belbecs hangsúlyozása is fontos.

Az iskolákban a diákoknak módjuk lehetne arra, hogy  rendszeresen és névtelenül bejelentsék az öket ért  zaklatást.Ezt közösen kellene a tanárok és diákok esetleg a szülök bevonásával megbeszélni , keresni az okot és a megoldást.

Az eröszakosan viselkedöket elsösorban nem megérteni, hanem megbüntetni kellene. Nem a zaklatottnak kellene iskolát váltani, hanem a zaklatónak.

Nem utolsó sorban könnyebbé kellene tenni a rendörség bevonását a büncselekménynek minösített esetekben.

Kedves Olvasók !

Hogy milyen gyakorlati eszközöket alkalmaznak a finn iskolák az eröszak ellen arról a legközelebbi levelemben lesz szó.

Judit Mäkinen

 

• Forrás:
• https://www.youtube.com/watch?v=CwyPq_2gcxw
• http://www.lansivayla.fi/artikkeli/275805-espoolaisrehtori-pienet-koululaiset-ovat-vakivaltaisimpia
• http://www.jpnews.fi/muut/avoimet-ovet-soinin-yhtenaiskoululla/
• https://fi.wikipedia.org/wiki/Koulukiusaaminen
• http://www.iltasanomat.fi/kotimaa/art-2000000745930.html
• https://jyx.jyu.fi/dspace/bitstream/handle/123456789/45843/978-951-39-6202-9_vaitos23052015.pdf?sequence=1
• http://www.iltasanomat.fi/kotimaa/art-2000001248676.html
• http://kuntalehti.fi/kuntauutiset/sivistys/opettajia-kiusaavat-seka-oppilaat-etta-vanhemmat/
• http://yle.fi/uutiset/uutisluokkalaiset_opettajat_keksikaa_kiusaamisen_loppumiseksi_jotain_uutta/7511469
• http://www.iltalehti.fi/perhe/2015100320431572_pr.shtml
• http://yle.fi/uutiset/vaitos_opettajia_kiusaavat_seka_oppilaat_etta_vanhemmat/7985300
• http://larare.fi/cs/opettaja/jutut?resolvetemplatefordevice=true&juttuID=1408913382372
• http://www.mtv.fi/uutiset/kotimaa/artikkeli/minua-pyydettiin-tappamaan-itseni-kiusaaminen-kestaa-usein-koko-kouluajan/2337204
• http://blogit.savonsanomat.fi/perhe-tyo-paatoksentekoa/koulukiusaaminen-on-rikos/
• http://www.mtv.fi/uutiset/kotimaa/artikkeli/vanhempien-vaatimukset-piinaavat-opettajia-olen-maksanut-verot-lapsellemme-kuuluu-tama-ja-tama/5116446
• http://www.oaj.fi/cs/oaj/OAJn%20tyoolobarometri%20
• https://fi.wikipedia.org/wiki/Raumanmeren_koulusurmat
• https://fi.wikipedia.org/wiki/Kauhajoen_koulusurmat
• https://fi.wikipedia.org/wiki/Jokelan_koulusurmat