Kedves Olvasók !

 Most, az áfonya és gombaszedés idején sokan járják az erdöket. Ha valaki megnéz egy finn képet  könnyen észreveszi, hogy nem lenge nyári ruhában vannak az emberek, hanem hosszúujjú blúzban, a nök kendövel bekötött fejjel vagy nyári kalappal,, a férfiak sincsenek hajadonfött.

Amit a kép nem mutat, hogy az áfonyaszedök gumicsizmában vannak. Ennek nem a hideg idöjárás az oka. Finn erdöbe nem tanácsos gumicsizma nélkül menni, sok helyen vannak kis , a moha alatt szinte észrevehetetlen  ”pocsolyák ” a kígyó- vipera- sem megy ritkaságszámba.  Finn szülök –merem állítani – soha nem  visznek gyerekeket  erdei kirándulásra gumicsizma nélkül.

Az erdökben sok a szúnyog , ennek oka a nedves talaj, de ilyenkor ösz elején itt-ott sok a kellemetlen szarvas kullancslégy is. (Egy kis finn nyelvlecke: a neve

Hirvikärpänen. Hirvi=szarvas, kärpänen=légy ).

Szarvas kullancslégy, azaz hirvikärpänen

Egy kis állattan

Ez a parazita kb ½ cm hosszú, színe a barnától a feketéig változó. Teste lapos és szörös, lábán erös körmök vannak.

A hirvikärpänen  szarvasok szörébe elrejtözött bábjából nyáron fejlödnek ki a legyek, a meleg idöjárás hatására. Ilyenkor párzanak és repdesve  keresnek helyet a szarvasokon, hogy a fejlödö  báboknak majd  jó helyük legyen télire. A bábból kikelö állat a gazda vérét szívja és élösködöket is terjeszthet.  Gazdaállatot keresve szarvas helyett az erdöben barangoló ember is megteszi. A légy ahogy ”földet ér” azaz szarvast – vagy ennek hiányában embert –  elejti szárnyait és mászni kezd a börön, a ruházaton, a hajban.

Undorító érzés ! Egy-egy erdei kirándulás után még egy nappal késöbb is találhat az ember a hajában ilyen kullancslegyet ezért szokás sürü fésüvel átrfésülni a hajat ha az ember fedetlen fejjel volt összel az erdöben. Nemcsak mászik, csíp is, azaz inkább harap .  Ez a kullancslégy nem jó repülö, maximum kb. 100 m.-t tud repülni.

A szarvasborjúknak és a felnött szarvasoknak rendkivül kellemetlenek ezek a vérszívó paraziták. Irodalmi adatok szerint Kelet-Finnország egyetemének kutatói egyetlen szarvasban 17 500 ! db ilyen szarvas kullancslegyet  számoltak meg. Ezek annyi vért szívnak, hogy az már szinte  felér egy kiadós köpülyözéssel is mivel  egy vérszívás 25 percig is tarthat.

Ha meleg a nyár, már júliusban is elöfordulnak , de a “szezon” augusztus-szeptemberben van. Az elsö fagy után már nem zaklatják az erdöben járókat.

Mióta vannak Finnországban szarvas kullancslegyek ?

Az elsö ilyen legyeket az 1960-as években figyelték meg Mäntyharjuban, Dél-Savo-ban. Ezek keleti szomszédságunkból, Oroszországból vándoroltak hozzánk, de rohamosan terjedtek és hamarosan szinte egész Finnországot meghódították – mármint  az országnak azt a részét, ahol elöfordulnak a szarvasok.

A Lappföldön szarvasokkal csak elvétve találkozunk ezzel szemben a rénszarvasok száma eléri a több százezret.

A  2000-es években megfigyelték, hogy ez az undorító légy gyakorlatilag  nem fordul elö Oulutól északra . És ezt a tényt a rénszarvasoknak köszönhetjük, mert a hideg nem zavarja ezeket a kullancslegyeket.  A rénszarvas sürü szörzete azonban  nem jó lakóhely és a rénszarvasok rendszeres paraziták ellenes kezelése is akadályozza a szaporodásukat.

(Itt jegyzem meg, hogy a rénszarvas nem vad állat, minden rénszarvasnak tulajdonosa van ! Úgy kell felfogni a lappföldi természetben szabadon járó állatokat, mint egy rideg tartású csordát. Évente egyszer összeterelik  öket, kiválasztják a levágandókat  és az új borjakat a tulajdonos jelével látják el.)

Rénszarvascsorda egy lappföldi országúton

Hogy idén milyen lesz összel  a helyzet az elsösorban attól függ, hogy mennyi a szarvas. Az ősszel csak másodsorban van jelentösége. A szarvas szörében áttelelt nöstény kb. 10000 bábot hagy maga után, és nyáron mindegyikböl egy légy lesz !   Télen, azokon a helyeken, ahol szarvasok feküdtek rengeteg, a szarvasokról  lepotyogott bábot is lehet látni.  Ilyen helyeken nyáron nyüzsögnek a legyek.

A hirvikärpänen és az ember

A kullancslégy csípése fáj és viszket az arra allergiásokban.A viszketés egy hétig is tarthat.  A csipéseket kortizont tartalmazó kenöccsel lehet kezelni, esetleg allergia elleni orvosságokat lehet szedni.Leginkább világos öltözékkel lehet védekezni ellenük, mégpedig olyannal,  ami jól zár a nyaknál és a kézfejeknél is. A hirvikärpänen a sötét ruhában mozgó embert könnyebben ”véli szarvasnak” mivel föleg a meleg segitségével tájékozódik és a sötét ruha jobban köti a meleget, mint a világos.

Sokan annyira utálják ezeket a kullancslegyeket, hogy összel nem szívesen mennek az erdöbe és teljesen mellözik a gyerekkel való erdei kirándulásokat.

Kedves Olvasók ! A fentieket nem úgy kell érteni, hogy Finnország erdeiben nyüzsögnek a kellemetlen kullancslegyek, az öszi erdö gyönyörü látvány és nagy élmény mindenkinek, még azoknak is akik nem szoktak gyakran kirándulni az erdöbe.

A színes öszi idöszaknak finnül saját neve is van: Ruska . Ez általában a legszebben a Lappföldön érzékelhetö szeptemberben  és Finnországban külön kirándulásokat is szerveznek ilyenkor , hogy minél többen gyönyörködhessenek  az északi  természet szépségében . És a Lappföldön nincs hirvikärpänen !

Judit Mäkinen

• Forrás:
• http://www.hs.fi/tiede/a1470799686191
• http://yle.fi/uutiset/konkarikeraaja_nain_loydamme_marja-apajat/7356179
• http://yle.fi/uutiset/hirvikarpanen_karkottaa_vaen_metsasta/5639890
• http://www.iltalehti.fi/terveys/2014081318524475_tr.shtml
• http://www.koillissanomat.fi/?app=NeoDirect&com=6/226/131427/06d67684e0
• http://www.lakimiesliitto.fi/uutiset/muutama-mokkiviikko-viela-vapaana-lapin-ruska-aikaan/