Finnországi levél 173. Augusztus :Elokuu és Mätäkuu

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba. Magyarországra

173.levél                                                                             2016 augusztus 9

Kedves Olvasók !

Finnországban lassan a nyár végéhez közeledünk. Mai levelemben az utolsó nyári hónapról , augusztusról írok.

Elokuu-Augusztus = aratáshónap

Augusztus, azaz finnül elokuu a finn nyár utolsó hónapja, szeptember már őszi hónapnak számít. Az elo (èlo) szónak több jelentése is van, jelent életet, de gabonát és élénkséget is. Finnül az aratás = elonkorjuu=betakarítás  ezért fordítottam aratáshónapra az elokuu szót.

Elokuu-ra jellemző, hogy a napok rövidülnek, sötétednek az éjszakák, de az időjárás általában még meleg. Vége van a fehér éjszakák idöszakának. Augusztus végén már megjelenek az elsö öszi levelek .

Elokuu

A napi középhőmérséklet Délfinnországban kb. + 16 Celsius fok, északon + 10 C fok körül mozog, ezzel július után elokuu az év  2. legmelegebb hónapja. Augusztusban nem ritkaság a + 25 Celsius fokos meleg, különösen az éjszakák melegek. Az ilyen idöjárás kedvez a gombáknak, megkezdödik az erdei  gombák szezonja.

DSCF4856

Suppilovahvero /Tölcséres rókagomba

Ezen a képen az egyik legkedveltebb öszi gomba , a háromcsillagos tölcséres rókagomba látható, saját felvételem.

Ilyenkor a finn erdök éléskamrához hasonlítanak, rengeteg a fínom gyümölcs- csak le kell hajolni a földre. Mivel talán Önök elött nem ismertek ezek a gyümölcsök azaz finnül marjat= bogyók, ezért ma röviden a leggyakoribbak egyikéröl írok röviden.

 Mustikka= fekete áfonya, azaz inkább sötétkéknek lehetne nevezni.(Itt jegyzem meg, hogy musta = fekete finnül. Musti egy idöben kedvelt kutyanév is volt, a fekete kutyusokat hívták így. A finnül tanulóknak még egy szó: muste = tinta ) )

Idén helyenként remek a termés, az alacsony bokrok kéklenek a gyümölcstöl.

mustikka 1

Ezt észrevette a Google böngészö is, augusztus 9.-i logoja így néz ki:

2016-doodle-fruit-games-day-5-5688836437835776-hp

Sokat kell hajlongani míg az ember egy vödörnyit összegyüjt, de vannak a szedést megkönnyitö eszközök, egy fésühöz hasonló, ezzel a bokrokat finoman ”fésülve” a fogak mögötti tartályba hullanak a bogyók.Hogy a gyerekek is hozzászokjanak az áfonyaszedéshez, az ö részükre is vannak ilyen “szedök “.

Mivel levelek is belekerülhetnek az így gyüjtött gyümölcsök közé, befözés vagy evés elött meg kell tisztítani a ”termést ”- ez egy szitával történik.

 

A gyümölcsöt a szitára öntjük, vékony réteg legyen ! A szitát rázogatva kihullanak a levelek. Vannak ennél gyorsabb módszerek is a mustikka tisztítására, pl. egy levelfújóval vagy akár egy kisse átalakított porszívóval is el lehet fújni a leveleket a bogyók közül.

6410410198596_kuva1

Ehhez a bogyóhoz egy közmondás is kapcsolódik: Oma maa mansikka, muu maa mustikka = szószerint: a sajár földünk eper, a más föld áfonya. A mondás azt  jelenti, hogy a saját hazánk a legjobb az idegen földdel szemben.

Az egyik nagyon kedvelt sütemény a mustikkapiirakka= áfonyás pite. Készítik porhanyós – mint a linzer tészta- vagy kelt tésztával is. Ha valakit érdekel egy  recept, szívesen küldöm, számos változata van ennek a süteménynek.

Van azonban ennek az idöszaknak egy másik neve is és ez :

 Mätäkuu. Szószerinti fordítása a szónak mätä (kiejtés: mete ) =genny, rothadás, kuu= hónap azaz gennyhónap lenne.  A régi Papp szótár kánikula vagy uborkaszezon néven ismeri, az új Finn -Magyar szótárban nem szerepel ez a név. Mivel azonban ez Finnországban közismert elnevezése ennek az idöszaknak, mai levelemben erröl is írok röviden.(Már hat évvel ezelött írtam erröl az idöszakról, de mivel a régi levelemet nem sokan olvasták, úgy gondoltam, hogy ujra írok erröl a témáról.)

Egy kis történelem

A néphagyomány a julius 23 – aug. 23.-ig terjedő időszakot mätäkuu azaz gennyhónap vagy tágabb értelemben véve rothadáshónap néven emlegeti. Ennek oka, hogy megfigyelték: ebben az időszakban rosszul gyógyulnak a sebek a gyakori sebfertőzések miatt. Ilyenkor tilos volt a háziállatok levágása . Mätäkuu idején nem ültettek évelő növényeket, de pl. a nádat ilyenkor volt érdemes levágni, hogy a víz tisztán maradjon.

Hittek abban is, hogy mätäkuu idején a csirkék nem költenek csibéket, az ilyenkor kötött házasságok nem lesznek boldogok és az ilyenkor teherbe esett asszonyok gyakran elvesztik magzatukat.

Mätäkuu a régi naptárakban is szerepelt 1544 és 1995 között. Mikael Agricola Turku püspöke a finn irodalmi nyelv létrehozója,  naptárában ”Mätekwn” elsö napját július hatodikában jelölte meg, utolsóét pedig  augusztus 17-én .

Agricola

A Finnországban általánosan használt egyetemi naptár (Yliopiston almanakka) 1995 után már nem jelezte mätäkuu-t .Ezt azzal indokolták, hogy ez tudománytalan elnevezés.

Létezik-e mätäkuu ?

Finnországban a néphagyomány a mai napig él pl. a sebészek egy részének is az a véleménye, hogy elektiv műtéteket, azaz ” nem sürgős operációkat” nem érdemes végezni mätäkuu idején.

Nos, a Helsinki Egyetemi klinikák egyikében tudományosan vizsgálták, hogy van-e ebben valami igazság és három orvos, valamint egy hygienia-ápolónö összehasonlították a 2002-2005 közötti években mätäkuu-ban operált betegek sebfertőzéseit az év más szakaszában végzett fertőzési komplikációkkal. A cél az volt, hogy, megdöntsék a néphagyományt, de meglepetésükre teljesen más derült ki. Az eredményekről a Duodecim nevű finn orvosi lapban számoltak be. be 2009 júliusában és így lehet összefoglalni a megfigyeléseket:

A kérdéses i időszakban összesen 49 517 operációt végeztek, ezek 8 % – a volt mätäkuu idején. Tisztasági fokukat tekintve az un. “piszkos” műtétek száma több volt, mint máskor, 16% versus 12%. ( Megjegyzés: A piszkos műtét kifejezés azt jelenti, hogy már eleve fertőzött területeken kellett operálni, pl. bélátfúródással kapcsolatos hashártyagyulladás, sipolyok stb. esetei tartoznak ezek közé.) A mély sebfertőzések és szervfertőzések közötti különbség statisztikailag jelentős volt: p < 0,001.

Így a cikk írói okkal vonták le azt a következtetést, hogy a néphagyománynak igaza van, a mély sebfertőzések és a szervi fertőzések száma mätäkuu idején kétszer olyan nagy, mint az év más szakaszaiban.

A fertőzések nem a hanyag operációs technikával függtek össze. Nyáron az emberek lengébben öltözködnek és balesetek során a bör horsolásai ( finn közbeszédben ezeket aszfaltcsóknak is hívják ) vagy az országúti motoros balesetekkel kapcsolatos nyilt törések könnyebben fertözödnek. A műtétekre érkező betegek sebei már eleve fertözöttek,  ezek lassabban és rosszul gyógyulnak és több a lehetőség a sérült,  mélyebb  lágyrészek fertőzéseire, mint télen.   Nem egy irodalmi adat felveti azt a lehetőséget is, hogy a műtök szellőzésében van a hiba- ez finn viszonyok között nem jön szóba.

Kedves Olvasók !

Ezen a héten Finnországban megkezdödik az iskolai év. Sok az újítás idén, ezekre egy késöbbi levelemben visszatérek.

Szivélyes üdvözlettel:

Judit Mäkinen

 

Reklámok

6 thoughts on “Finnországi levél 173. Augusztus :Elokuu és Mätäkuu

  1. Kedves Judit!
    Az örömteli információkon túl, mint az őszi ajándékok,az áfonya, a gomba, ( mindkettőre ” vevő ” vagyok) a sebgyógyulással kapcsolatban igen meglepő népi tapasztalatokról írtál. Gimnáziumi barátnőm lábát, un. kalapács újjal műtötték, és az egyik gond nélkül, míg a másik az ismertetett nemszeretem időszakban operált, igen bonyolultan gyógyulgat. Ez természetesen lehet véletlen.Keresztény emberként kerülöm a babonás félelmeket, de a népi tapasztalatra csak felhívtad a figyelmünket.
    Köszönettel.

    Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.