Finnországi levél 170. Finnországi nyaralók

 

 

170 .levél  Kesämökki ja kesähuvila.  Finnországi nyaralók                        2016 július 3

 

Kedves Olvasók !

Amikor Önök ezeket a sorokat olvassák Finnországban már a nyár közepén járunk, lassacskán rövidülnek a napok és a legnagyobb nyári ünnep,  Juhannus /Szt.Ivánéj is mögöttünk van. Sajnos Juhannus nemcsak örömmel járt, túl sok halálos szerencsétlenség is történt a vizeken  és az országutakon .

Most, Juhannus után kiürültek a nagyobb finn városok, megkezdödött a legtöbb dolgozó nyári vakációja, több helyen bezártak az óvodák egy hónapra, az iskolások már június eleje óta élvezik a nyári vakációt. A finnek,  ha csak tehetik vidéken a nyaralókban töltik a szabadságuk legnagyobb részét. Ez nem csak szokás, ez egyben életmód is és gyökerei messzire nyúlnak vissza.

Mai levelemben a sajátos finn nyaralókkal a kesämökki-kel/nyári nyaralókkal  és azok nagyobb változatával a  kesähuvila-kal/nyári villákkal foglalkozunk.

Mökki/Kis ház, nyaraló 

Egy kis történelem

Régebben  a mökki egy szerény, kis és  fából épült, kizárólag nyári használatra szolgáló házikó volt, kesämökki vagy  lomamökki néven is  ismert ( kesä =nyár, loma= szabadság).    Finnország lakosai általában nem külföldi nyaralóhelyeken töltötték szabadságukat hanem itthon,  lehetöleg távol a ”civilizációtól”- utóbbi alatt a városi lakások kényelme értendö.

Ezekben a régi mökkikben nem volt se villany, se folyó víz, a szükségleteket  a külsö kis ”ház” ,   finnül puucee-nek vagy huussi-nak  hívott mellékhelységben lehetett elintézni.

Altaan puucee

Mint a neve is utal rá, a klasszikus mökki csak nyáron volt használatban. Mivel a finn nyár nem tartozik a legmelegebbek európai nyarak közé , a mökkikben általában van valamilyen fütés, a legtöbbször kandalló , a régebbiekben kis kályha is volt, aminek forró tetején  egyben fözni is lehet. Ezeknek nevük is van: Porin Matti. A név a gyártás helyét : Pori városát jelenti és Matti az egyike a  leggyakoribb finn férfineveknek.

Porin_Matti_uuni

Természetesen a mökki elképzelhetetlen szauna nélkül. A szauna vagy egy különálló kis épület: saunamökki , vagy magában a mökki-ben van szauna is. Az alábbi kép egy szaunamökkit mutat.

saunamökki

A klasszikus  szaunakályhát fával fütik, a fáról a mökki lakosai maguk gondoskodnak ezért a mökkiben nem csak pihenni lehet, fizikai munkára,  fahasogatásra  is  van lehetöség. A legtöbb helyen a vizet is hordani kell, a szaunába a tóból vagy a tengerböl és az ivóvizet a kútból – ha van. Ha nincs kút, az ivíóvizet otthonról kell vinni. Itt azonban okvetlenül megemlítendö, hogy a legtöbb finn tó vize olyan tiszta, hogy minden gond és veszély nélkül iható elözetes forralás nélkül.  Ez azért is fontos, mert a kút fúrása a legtöbbször  gránitsziklás talajban nem olcsó mulatság.

Huvila / Villa

Régen a tehetösebb családoknak a városi lakásukon kívül  vidéken is volt  házuk, azaz huvila-juk (huvi = szórakozás)  Ide a család egész nyárra kiköltözött, a háztartást ellátó személyzettel együtt. A családfenntartó édesapa a városban maradt és dolgozott, hétvégenként látogatta meg vidéken nyaraló családját.

Helsinki környékén – a mai város olyan nagy, hogy a régi villák már a városban vannak –  több helyen is voltak ilyen nagy  huvila-k pl. Jollas-ban  Kulosaari-ban, Haaga-ban, Puistola-ban és Leppävaara-ban. Ezen a képen a Villa Solbacka nevü huvila látható Helsinki keleti részén Jollas-ban.

villa_solbacka_2004

Jollas területén sok régi huvila van, ezekkel itt lehet ismerkedni: http://merisusi.omanetti.eu/jollas/kuvia/huvilat.htm

Sajnos a nagyon szép vízparti helyeken levö nagy villák egy része romos ,  karbantartásukkal a tulajdonosok nem tudtak törödni, esetleg eladták a villát a  városnak és az üresen álló értékes épületeket a város sem újította fel.

Van azonban  Finnországban,  Helsinki közelében, teljes egészében egy  városban Espooban levö kisváros ( város a városban )  is, a neve  Kauniainen , melynek magját egy kis tó – Gallträsk – partjára épült nagy  villák képezték .

 

Ez  a nyaralóhelyként indult település 1904-töl fejlödött gyorsan , amikor megnyílt a  Helsinki – Turku vasútvonal , mely a megközelítést gyorsabbá tette mint a lassú,  országúti közlekedés.

 

Manapság Kauniainen  Finnország legkisebb  egyben azonban  leggazdagabb városa . Lakosainak –  9435 lélek –  átlagjövedelme a legmagasabb, a város  adókulcsa a legalacsonyabb az országban   és Kauniainen lakosainak  57 %-a végzett felsöfokú tanulmányokat !

Egy kis mökkistatisztika

A Tilastokeskus/Központi statisztikai hivatal 2014-es adatai szerint Finnországban 2014-ben összesen 500 400 mökki volt. Ugyenebben az évben az ország  5 471 753 lakost számlált. A legtöbb mökki Etelä-Savoo tájegységén Mikkeli városának környékén van, a Saimaa tó partjain és közelében.

Etelä-Savon maakunta

Sok a mökkik száma azonban  Kuopioban és Savonlinna környékén is, délebbre a Lohjanjärvi közelében és Turkutól nem messze a tengerparton, Parainen táján van a legtöbb nyaraló. Észak-keleten Pori városának homokos partjai csábítják  a nyaralókat arra a vidékre.

Yyterin ranta

Vajon gondolták volna-e Önök, hogy a fenti kép Finnországban készült  ? Közelebbröl Pori híres homokpartja,  Yyteri látható a képen.

Mindenféle mökki

Mökkik nemcsak a vízpartokon vannak, találunk  mökkiket északon is pl. Kuusamo-ban, 680 km.-re Helsinkitöl északkeletre 6300 mökki van. Ezeket föleg télen használják, hiszen Kuusamo egyike Finnország legismertebb síközpontjainak. Az ilyen mökki neve : hiihtomökki (hiihto=sielés)

Rantamökki/Parti nyaraló

Finn tengerpartok és tavak partjai mentén csónakázva nem egyszer látunk olyan nyaralókat melyek szinte a vízbe érnek, ezek általában évtiezedekkel ezelött épült, régebbi mökki-k. .  Az építkezést manapság több törvény is szabályozza,  megszabva a partvonaltól  való minimális távolságot.  Gyakorlatilag sehol sem szabad nyaralót 20  – 25 méternél közelebb és szaunát 10 m.-nél  a parthoz közelebb építeni.

kivirannan_lomamokki_tahko_sauna_jarvi

Szaunamökki

Ez egy kis mökki, klasszikusan csak  szaunából és egy helységböl áll, ami az öltözködésre/vetközésre szolgál. Újabban szaunamökki alatt már sokkal modernebb és jobban felszerelt kis házakat is értenek , amikben konyha is van, tulajdonképpen egy teljes, kis nyaralóról van szó.

Ezeken a képeken egy Paroni / Báró nevü modern szaunamökki látható. Alapterülete 26,5 m2.

Mummonmökki / Nagyi mökkije 

A mummo szó finnül öregasszonyt jelent, a finn nagymamák közül sokat hívnak az unokák Mummo-nak. A mummonmökki alatt egy kis, fából épült, egyszerü ház értendö, egy régi, vidéki, szoba-konyhás lakás, általában folyó víz nélkül, régebben a világítást  is lámpákkal oldották meg.

Mummonmökki

Ezek a mökkik nincsenek víz partján, ezért manapság viszonylag elérhetö áron vesznek ilyen mökkiket azok, akik a természetet élvezik és nyugalomra vágynak. A fenti képen egy kétszobás mummonmökki látható, alapterülete 50 m2 .

Kalastusmökki / Halászok mökkije

A  finnek között sok kedvelöje van a halászatnak. A sporthalászok társaságokba tömörülve üzik ezt a kedvtelést és nem egyszer napokig halásznak egy-egy jó helyen. Ilyenkor valahol éjszakázni is kell, lehetöleg  nem sátorban. Ezt a célt szolgálják az un. kalastusmökkik. ( Kala =hal, kalastus=halászat).A halászatra egyik legalkalmasabb évszak az ösz, de olyankor viharok is meglephetik a halászokat, így ezekre a helyekre nagy szükség van.Kalastusmökki  sok helyen bérelhetö, nagyobb halásztársaság részére is. A halászat egyike a finnországi túrizmus jövedelmi forrásainak, több helyen vannak szervezett halászkirándulások is . Különösen sok ilyenfajta mökki van Ahvenanmaa szigetvilágában, ezek a mökkik bérelhetök hosszabb-rövidebb idöre.

Kedves Olvasók !

A mökki nemcsak a magányt keresök , a finn vadonban levö minden civilizációtól elzárkózni óhajtók üdülésének helye. Közel sem mindenki akar a szabadsága alatt vizet hordani, fát vágni, halászhálót foltozni vagy veteményeskertet gondozni. És nem mindenkinek van kedve órákat autózni egy ilyen mökkinek nevezett ” munkatáborba”.      A félreesö helyeken levö mökkiket leginkább csak autóval lehet megközelíteni, az autó tartása most is drága mulatság, régebben azonban  még drágább és ritkább volt, mint most.

A  mökki – zés sajátos formája a  “mökkikylä = mökkifalu “- ban levö

Siirtolapuutarhamökki /

Egy kis finn nyelvtan: Ez a hosszú szó több részböl tevödik össze, a siirtola szó többek között települést vagy kolóniát is jelent, a puutarha = kert és a mökki a kis ház.

Hertoniemen siirtolapuutarha

Ezek a kis házak nem félreesö vízpartokon, hanem városokban vagy azok közelében levö kertközösségekben –  siirtolapuutarha a nevük –   vannak, könnyen megközelíthetö helyeken.  Autóra nincs szükség és munka után,  tömegközlekedéssel  rövid idö alatt lehet elérni a mökkit,  élvezni a természetet:  hallgatni a madárdalt és érezni a virágok illatát.

Az ilyen kertek eredete az 1700-as évek Angliájában található , ahol már 1819 –ben törvény szabályozta a szegényebbsorsúak részére alapítandó  veteményeskerteket. Itt az emberek maguk termesztették a háztartásuk részére szükséges zöldségeket és gyümölcsöket.

Finnországban az elsö ilyen szellemben alapitott kertközösség  Tampere-ben jött létre 1916-ban. A példát Helsinki is követte, a legrégibb  – 1918-ból- Ruskeasuo nevü városrészben ma is müködik. Abban  az idöben Finnország önellátó volt, az üzletek polcai nem roskadoztak a messzi  külföldröl behozott zöldségek és gyümölcsök súlya alatt.

Az ilyen kertek a városok tulajdonában levö földterületeken létesültek, egy-egy kis házhoz 250-500 m2 nagyságú kert tartozik. Egy ilyen kertközösségben többszáz kis mökki is lehet.  Az alábbi képen Helsinki keleti részén, Herttoniemi-ben levö siirtolapuutarha látható:

Hertoniemen siirtolapuutarha 1

Ilyen helyeken  közösségek alakultak ki, nem egyszer egy-egy családnak évtizedek óta van ilyen mökkije . Újabban nagy az érdeklödés a siirtolapuutarhamökkik iránt, de  az ilyen mökkiket ritkán adják el, ha valaki egy bizonyos helyen szeretne ilyen kertet és mökkit, nem egyszer évekig is kell várni, míg eladó mökkit talál.

Kedves Olvasók !

Finnországban nyáron és télen is számos lehetöség van mökki bérlésére a szabadság idejére. A bérleti idö lehet egy hétvége és az egész nyári szezon között akármi, általában egy- két hét szokott lenni. A mökkik közvetítésével sok vállalkozás foglalkozik . A bérleti díj változik és a helytöl – vízparton vagy ”szárazföldön” – és a mökki felszerelésétöl függ. A mai modern mökkik nem egyszer teljes, a városinak megfelö  kényelmet nyujtanak, mindennel felszerelve a kávéfözötöl a mikrohullámú sütöig.

Így a modern mökki nem ”munkatábor” favágással és vízhordással, rongyszönyeg mosással, szaunakályha fütéssel,  veteményeskert gyomlálással  és pöcegödör ürítéssel. Értetöen nem mindenki akar a szabadsága alatt többet és nehezebb munkát végezni, mint munkaidejében.  A modern mökki teljes kényelmet biztositva ad  pihenésre és kikapcsolódásra lehetöséget.

Ettöl eltekintve azonban egyenlöre még nagyon sokan úgy érzik , hogy az “igazi” mökki a régi mökki, vízparton, szaunával és puucee-vel.

Azzal az gondolattal zárom mai levelemet, hogy remélhetöleg Önök közül sokuknak volt , van és lesz lehetösége kipróbálni a mökki-életet Finnországban a fehér éjszakák idején.

 

 

Judit Mäkinen

 

Reklámok

One thought on “Finnországi levél 170. Finnországi nyaralók

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s