Finnországi levél hazámból Finnországból  szülöhazámba,  Magyarországra

 

168.levél        Hyvää Kesää ! Jó nyarat !                                                   2016 június 14

Kedves Olvasók !

A címben szereplö kívánságot mostanában sokszor lehet hallani errefelé. Ennek oka, hogy a hosszú és hideg tél után az emberek vágynak a nyár melegére, a napsütésre és a pihenésre.

Egy évvel ezelött, június elején írtam a 139.levelemben (https://finnorszagilevelek.com/2015/06/15/462/)   arról, hogy mit jelent a június =kesäkuu=nyárhónap neve finnül és mi minden kapcsolódik a júniushoz.

Mai levelemben ismét a nyárral foglalkozunk. A finn nyár rövid- még az ország legdélibb részein sem hosszabb mint 10 hétvége. A nyárnak Finnországban óriási jelentösége van, hiszen a hosszú, hideg és a rövid napok idöszaka  után meleg van, nem nyugszik le a nap este és fényben fürdik az ország. Ilyenkor arra lehet gondolni, hogy Finnország fekete-fehér ország két véglettel ezek a tél és a nyár.

Mai levelemet a finnül tanulók arra is felhasználhatják, hogy bövítsék a szókincsüket azokkal az öszetett szavakkal, melyeknek elsö tagja a nyár = kesä. (Megjegyzés: véleményem szerint a finn nyelvtanulás egyik leghatékonyabb módja az, hogy ha tudunk egy szót, megtanulunk lehetöleg több szót melyek magukba foglalják ezt a már ismertet, így sokkal könnyebben lehet megjegyezni az új szavakat.) Ma 10 új szó megtanulására nyílik könnyü lehetöség.

Kesärenkaat =  Nyári kerekek  (rengas=kerék, renkaat= tsz)

A nyár ezzel a fogalommal kezdödik, de közel sincs még olyankor nyár, amikor az autók téli kerekeit nyári kerekekre cseréljük át.  Csak mellékesen említem meg, hogy a mult hét  közepén  azaz 2016 június 9.-én hóesés volt az ország északi részein, pl. a Mikulás városában, Rovaniemiben is !

A kerekek profilmélységének a biztonság szempontjából nagy szerepe van. A nyári autógumi profilmélysége Finnországban minimum 1,6 mm kell legyen, de a biztonságos vezetéshez   4 mm profilmélységet ajánlanak. Ennek nálunk különösen azért van nagy jelentösége, mert sokat esik az esö és a laposabb gumi különösen nagyobb sebességnél könnyen és veszélyesen csúszik.  Nálunk – ahol használatban van az euro –  erröl a legkönnyebbben egy 2 euros pénzzel lehet meggyözödni, mivel annak ezüst karimája pontosan 4 mm-re van az érem szélétöl.

Kesäaika= Nyári idöszámítás

Hagyományosan március utolsó vasárnapján állítjuk az órát egy órával elöre . Ez idén Március 27.-én történt, ami egyben Húsvétvasárnap volt.

Finnországban az óra nyáti idöre való átállításáért nem sokan lelkesednek. Mivel nálunk a nyár legnagyobb részében késö éjjel is világos van, energiát nem spórolunk. Ezzel szemben: zavart lesz az alvás ritmusa, a kevesebb alvás csökkenti a szellemi teljesítöképességet. Megfigyelték azonban, hogy nö a szívzavarok száma. Az elöre állított óra kedvez az esti életnek és nö azok száma akik este fürgébbek/virgoncabbak , mint reggel.

Az iskolásoknak az elöre állított óra korábbi felkelést jelent  és  az új idöszámitáshoz való hozzászokás  sokszor hetekig  is eltart.

Kesäkukat = Nyári virágok

Ez a név általában az egynyári virágokat jelenti. A nyári virágoknak nagy kultúrája van nemcsak a városi lakások balkonjain, hanem a városi parkokban is rengeteg virág pompázik nyáron. Az éjszakai/talajmenti fagyok miatt nem tanácsos június eleje elött , pontosabban június 10.-e elött- semmit sem kiültetni- kellemetlen,  váratlan meglepetés érheti a türelmetlen kertészt.

A finn kertészek és kertészkedök mesterei annak, hogy hogyan lehet különbözö színü  virágokat kombinálni és néha meglepö színösszetételekkel – pl. rózsaszín  és sárga- is találkozhatunk.  Az alábbi képeken  Helsinki központjában az Esplanaadi parkban a nemzet költöjének, Runebergnek szobrát körülvevö virágszönyeg látható.

 

Néha szinte egészen váratlan helyeken is sok virágot látni, ezt a képet  egy kis város – Kauniainen – egyik buszmegállójában fényképeztem.

 

Kesäkeitto = Nyári leves

Amikor az elsö friss , finn zöldségek megjelennek a piacon, vagy legjobb esetben a saját kis konyhakertben nönek, sok finn háztartásban föznek kesäkeitto-t. Ebben a levesben minden zöldség: krumpli, sárgarépa, karfiol és zöldborsó friss és idei. A tejjel készült levesbe egy kis vaj is kerül, füszerként só és fehér bors szolgál.

 

Kesäloma/Nyári szabadság

Finnorszában az iskolások június elsö hétvégéjén fejezik be az iskolai évet és augusztus közepén kezdödik az új tanév.

A dolgozók évi szabadságát az április 1-töl a következö év március 31.vel bezáruló munkaév határozza meg. Ha a munkaviszony ezalatt az idö alatt rövidebb volt mint egy év, minden teljes hónap után 2 nap szabadság jár. Ha március 31-el bezárólag a munkaviszony egy évnél hosszabb volt, akkor minden teljes hónap után 2!½ nap szabadság jár. Bár  a munkahét 5 napos, a szabadság alatt szombatot is munkanapnak számítják.

Hogy ki mikor van szabadságon a részben a munka-adótól függ. A rövid nyár miatt sokan szeretnének júliusban szabadságon lenni, de sokszor májusban vagy augusztusban jobb az idö mint a naptári év közepén levö un. nyári hónapokban. Ezen nem egy helyen úgy segítenek, hogy az egész munkahelyet bezárják június végén , azaz Juhannus ( Szentiván ) után 4 hétre. Ilyenkor végzik pl. a gyárak évi karbantartását.  Erre természetesen közel sem minden munkahelyen  van lehetöség.  Júliusban Helsinki kihaltnak tünik, aki csak tudja elmenekül a városból és szinte csak túristákat látni .

Kesäleirit= Nyári táborok

Az iskolások hosszú nyári szünete ( 10 hét = 2.5 hónap) nem egy olyan családban gondot jelent, ahol a szülök dolgoznak. Nincsenek mindenütt a közelben nagyszülök, akik segíteni tudnának, és ha a szülök a szabadságukat nem együtt hanem egymás után veszik ki, akkor sem elég a szabadságuk az egész iskolai szünet idötartamára. Nem is beszélve arról, hogy ilyen esetben a család nem tud együtt lenni.

Ezen a problémán részben a nyári táborok segítenek azzal, hogy az iskolai szünetben a gyerekeknek lehetöséget adnak az 1-2 hetes nyaralásra, tehermentesítve ezzel a dolgozó szülöket. Számtalan tábor van, városban, vidéken, erdöben, tóparton, tenger mellett.

Táborokat szerveznek a városok, a cserkészek, a  legkülönbözöbb egyesületek és vidéken élö családok is. Az utóbbiak 2-3 gyereket  – kesälapsi = nyári gyerek- vállalnak egyszerre 1-2 hétre magukhoz. Városi gyerekeknek az istálló illata, a legelök, a háziállatokkal való foglalkozás, a borsó- és eperszedés, mind mind  életreszóló élményeket jelentenek. Nincs szükségük mindennel felszerelt  játszóterekre,  a vidéki, hétköznapi élet teljesen elég az új élményekre.

Vannak táborok melyek valamilyen témával foglalkoznak, pl. sporttal, természetjárással, fényképezéssel, zenével.

A táborok árnyoldala, hogy sajnos a táborokért fizetni kell , amit nem mindenki tud megengedni magának- azaz a gyerekének.

Kesätyö = Nyári munka

Nem mindenki tölti a nyarat a strandokon vagy a hagyományos “mökki” =nyaralóban valahol egy eldugott erdöben vagy vízparton. Különösen a diákok dolgoznak na nyárí szünetben- ha kapnak munkát 1-2 hónapra. A munkaszerzés egyre nagyobb problémát jelent és míg régebben már a 14-15 éveseknek is volt lehetöségük az ilyen módon szerzett zsebpénzre, manapság 18 éven aluliaknak csak ritkán sikerül nyári munkát szerezni.  A nyári munkára azért is nagy szükség van, mert a finn diákok legtöbbször a maguk erejéböl tanulnak – és nem a kedves szülök tartják el öket föiskolai tanulmányaik idején –  állami kölcsön segítségével.  Mint tudjuk a kölcsönt vissza is kell majd fizetni ezért a legtöbben igyekeznek minél kevesebb tartozást felhalmozni a végzés és azzal a visszafizetés  megkezdésének  idejére.

Mi mindent lehet nyáron dolgozni ?

A városok felvesznek kerti munkára fiatalokat, föleg a parkok és városi virágágyak karbantartásáról van szó, azaz gyomlálás a legföbb munka. Ilyen munkára az egyházközségek is alkalmaznak fiatalokat, akik a temetökben dolgoznak , a sírok karbantartását végzik. Fiatalok segíthetnek  a vízparti strandok tisztántartásában. Az alábbi  kép Lappeenranta- ban a Saimaa tó partján készült.

Keresnek fagylaltárusokat, piaci árusokat, nagy üzletek kisegítöit, kasszában dolgozókat. Az utóbbi munka egyre bonyolultabb lett mert a nagy bevásárlóközpontok kasszái foglalkoznak lottószelvények eladásával, söt bizonyos helyeken bankszámlákról  pénzt is lehet felvenni a kasszáknál. Finn törvények szerint a kiskorú –  18 éven aluli – nem kezelhet dohány- és alkoholárúkat ezért öket nem alkalmazzák a kasszai munkára.

Vidéki szezonmunkák közé tartozik az eperszedés – Finnországban kb. 3000 hektáron termelnek epret – amit szezonmunkások nélkül lehetetlen megoldani. Ezek azonban föleg külföldröl jönnek ide dolgozni, köztük sokan vannak az oroszok, ukránok és a különbözö ázsiai országokból érkezök. Az eperszedés nehéz munka, de aki bírja az többet kereshet  Finnországban 2-3 hónap alatt, mint a saját országában egy év alatt.

Vannak  olyan fiatalok is akik nyáron tanulnak, erre ad lehetöséget a

Kesäyliopisto = Nyári egyetem

Egy kis történelem

A XIX század elején Finnország ban az iskolázottság szintje  viszonylag alacsony szinten volt. (A helyzet azóta radikálisan változott :  Az Oktatásügyi minisztérium  2014-es adata szerint Finnország lakosainak 37,6%-a végzett felsöfokú tanulmányokat.)

Ezért alapították 1912-ben Jyväskylä-ben az elsö nyári egyetemet azzal a céllal, hogy olyanok részére is lehetövé tegyék a föiskolai tanulmányokat, akiknek máskor nincs alkalmuk a felsöfokon történö müvelödésre. Egészen az  1960-as év elötti idöben csak 6 helyen müködött nyári egyetem az országban,  jelenleg 20 nyári egyetem oktat 124 helyen  Finnország egész területét felölelve. A2007-böl származó statisztika szerint évente kb. 63 000 –en tanulnak a nyári egyetemeken, melyek egyik legnagyobb elönye, hogy mindenki részére nyitottak felvételi vizsga nélkül ,  függetlenül az ott tanuló  korától és iskolai végzettségétöl.

Hogy ez mennyire igaz azt az alábbi kép illusztrálja. A Jyväskylä nyári egyetem 100 éves évfordulójának  ünnepén 2012-ben énekelt egy kórus, melynek tagjai az ottani nyári egyetemen tanuló  szeniorokból állt, létével egyben hangsýlyozva azt is , hogy senki sem túl öreg a tanulásra,  tanulni mindíg érdemes és lehet- egy egész életen át.

Mit lehet tanulni a nyári egyetemeken ?

A témákat négy csoportra lehet felosztani:  mindenki számára nyitott föiskolai tanulmányok, bizonyos foglalkozásokat érintö szakmai továbbképzés, az általános müveltséget gyarapító tanulmányok és az érettségizök és gimnazisták elökészítö tanfolyamai. Az utóbbi segítségével a fiatalok kiegészíthetik tanulmányaikat és ezáltal jobb vizsgaeredményeket érhetnek el. A nyári egyetemen történö tanulás segíthet az egyetemi felvételi vizsgákra való felkészülésben.

Itt emelem ki azt a tényt, hogy Finnországban NINCS  un. ”fizetös vonal”  a föiskolákon és egyetemeken. CSAK  azok tanulhatnak tovább felsö szinten, akik sikeresen helytálltak a felvételi vizsgákon !

A számtalan lehetöség között okvetlen megemlítendö az idegen nyelvek oktatása. A nyelvek oktatása különbözö csoportokban történik és vannak olyan tanfolyamok is, amik pl. az idegen nyelveket oktató tanárok továbbképzését szolgálják.  Finnországban már régesrégen   felismerték azt, hogy az idegen nyelveken való kapcsolatokra nemcsak az üzleti életnek van szüksége.  A mai utazási és külföldön történö továbbtanulási  körülmények  azok részére adják a legtöbb lehetöséget akik képesek anyanyelvükön kivül más nyelveken is  kifogástalanul kommunikálni .

Kesätukka = Nyári hajviselet

Nyáron máshogy folyik az élet, mint télen, más a ruházkodás, nincs szükség sapkára  az emberek sokkal többet vannak a szabadban és a gyerekek is élvezik a sok vizi szórakozást, az úszást, csónakázást, pecázást.

A  mai felnött férfiak közül sokan borzalommal emlékeznek vissza azokra az idökre, amikor gyerekkorukban  a nyár elején az édesanyjuk házilag vágta le a hajukat úgy, hogy maximum 2-3 mm maradt a dús hajból. Ennek külön neve is van: siilitukka = sündisznóhaj. Az alábbi képen a kisfiú vidáman mutatja az új, süni – frizuráját.

Finnországban manapság sokan a fiatal férfiak is ezt a ”hajviseletet” választják állítólag azért, mert nem kell fésülködni és sokkal kényelmesebb az élet  így, mint  egy  jobban ápolandó hajviselettel.

A nök általában nem vágatják le nyárra  a hajukat teljesen – eetleg a fejük egyik oldalán nagyon rövid a hajuk –  de sokan új frizurát csináltatnak  nyárra  vagy  hajszínt változtatnak  és sokféle csíkozást is lehet látni .

A világosabb csíkok  szöke hajban is szépen mutatnak és élénkebbé teszik a hajviseletet.

Kesäheila

Erre a szóra nincs jó magyar kifejezés, legy szóval nem lehet kifejezni azt, hogy mit jelent a kesäheila. Olyan átmeneti  szerelmi kapcsolatot jelent, ami egy nyáron át tart. Feltételezem, hogy Önök között kedves Olvasók vannak olyanok is akik esetleg látták az 1951-ben óriási sikert aratott svéd filmet: Egy nyáron át táncolt. Ennek a filmdrámának  témája egy  ilyen nyári kapcsolat.

Ha  valakit érdekel ez a film, a teljes ! film magyar feliratokkal itt látható : https://www.youtube.com/watch?v=tj-MD6TuLxA

Kedves Olvasók !

Mai levelemben olyan összetett szavak jelentéséröl írtam, amik a kesä = nyár szóhoz kapcsolódnak. A felsorolás közel sem teljes, hiszen kimaradt belöle a kesähattu = nyári kalap, kesämekko=nyári ruha, kesäteatteri=nyári, szabadtéri  színház, kesäolympialaiset=nyári olympia és még sok más. Ezért legközelebbi levelem az egyik legismertebb nyárral kapcsolatos szóval foglalkozik majd és ez a Kesämökki  = Nyaraló .

Soraimat egy kesäruno-val =nyári vers-sel zárom. Szerzöje Eino Leino (1878-1926) , az egyik legjelentösebb finn költö. A vers Képes Géza ( 1909-1989)  fordításában így hangzik

Eino Leino : Nyáresti dal

Nyári este lágy fuvalma
rezdül: sóhajt a hegy alja,
fenyőerdő ösvényére
pereg a hold ezüst fénye.

Hajladoz a fenyő csendbe,
felkiált egy kakukk csengve,
megy a vándor, alszik gondja,
hull a holdfény a vadonra.

Toivotan Teille hyvää kesää! Jó nyarat kívánva Önöknek:

 

Judit Mäkinen

 

Források:

• http://www.mtv.fi/lifestyle/koti/artikkeli/autobaanoilla-renkaiden-nopeusluokalla-on-valia/3433012
• http://www.iltalehti.fi/autot/2015040119457567_au.shtml
• http://www.hs.fi/kotimaa/a1427425144055
• http://verkko.lappeenranta.fi/Tyo/Kesatyot
• http://www.vaasankesayliopisto.fi/meista/kesayliopiston-historiaa
• https://www.jyu.fi/tiedonjyva/arkisto/2012/tekstit/kesasemesterista-se-alkoi-2013-jyvaskylan-kesayliopisto-sata-vuotta
• http://www.kesayliopistot.fi/
• http://www.kesayliopistohki.fi/kurssit/kategoria/avoimet-yleisotilaisuudet-fi/
• http://www.minedu.fi/OPM/Verkkouutiset/2014/01/Koulutustarjonta.html?lang=fi
• https://fi.wikipedia.org/wiki/Kes%C3%A4yliopisto
• http://www.vihreatsylit.fi/?p=20
• Siilitukka: http://pienioliivipuu.blogspot.fi/2010/07/siilitukka.html
• http://uino.indiedays.com/2012/08/02/rapunzelin-uudet-hiukset/
• https://www.erto.fi/tyosuhdeopas/vuosiloma
• http://www.kotikokki.net/reseptit/nayta/152355/%C3%84idin%20kes%C3%A4keitto/