Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba, Magyarországra

167.levél  Finn iskolarendszer, esikoulu azaz elöiskola                        2016 május 30.

Kedves Olvasók !

Az utóbbi években sokat lehetett olvasni a finn iskolarendszerröl, annak tartalmáról, módszereiröl  és az oktatás eredményeiröl. Több országból látogatnak pedagógusok Finnországba, hogy testközelböl ismerkedjenek az itteni iskolarendszerrel. Ezért mai levelemben ezzel a témával foglalkozunk, közelebbröl az iskolábamentelt megelözö un. elöiskolával, az esikoulu-val.

 

Mikor kezdödik a tankötelezettség ?

Az OECD (Organisation for Economic Cooperation adn Development /Gazdasági Együttmüködési és Fejlesztési Szervezet ) országaiban – Magyarország  is tagja ennek a szervezetnek – általában 6 éves korban mennek a gyerekek iskolába. Angliában, Írországban   és a  Benelux államokban már ötéves korban kezdödik az iskolai élet. Ezzel szemben Finnországban az általános iskola 7 éves korban kezdödik. Ennek régi gyökerei vannak. Régen a gyerekek nem busszal, szüleik autójával vagy iskolataxival mentek iskolába, hanem gyalog bandukoltak – télen sieltek. Finnországban a szétszórt,  laza települések között nagyok a távolságok iskola sem volt minden kis településen. Így a gyerekeknek fizikai eröre is szükségük volt. Képzeljék el, hogy nem is olyan régen – még a 30-as években is – télen az iskolába való eljutás 5-8 km sielést is jelentett, hazafelé ugyanezt ! Télen reggel és este is sötétben és nem fényesen kivilágított utcákon, hanem kis utakon esetenként erdei ösvényeken át vezetett az út az iskolához.

Finnországban hatéves korukban csak azok a gyerekek mennek iskolába akiknek a szülei ragaszkodnak ehhez és ha a gyerek sikeresen esett át egy pszichologiai vizsgálaton , mely az iskolára való érettséget hivatott bizonyítani. Természetesen vannak olyan hatévesek is, akik maguk szeretnének már iskolások lenni. De sok szempontot kell figyelembe venni , csak egyet említek : a hatéves elsös a legfiatalabb az osztályban- ez alkalmat adhat arra, hogy osztálytársai piszkálják legrosszabb esetben kiközösítsék.

A finn szülök legnagyobb részének az a véleménye, hogy a gondatlan gyerekkor úgyis olyan rövid, hogy az iskolai fegyelmet, ídöbeosztást és követelményeket elég 7 évesen elkezdeni.

Iskola elötti oktatási próbákat az 1990-es évektöl kezdve vezettek be Finnországban, amikor a településeket arra kötelezték, hogy iskola elötti oktatást – esikoulu/elöiskola –  szervezzenek a hatéveseknek. Hogy a gyerek résztvett-e az oktatáson azt a szülök döntötték el egészen 2015 öszéig- azóta  erre a  szülöket  kötelezik úgy, hogy ha nem járatják a hatéves gyereket az államilag szervezett elöiskolába  (esikoulu) akkor az oktatást más módon kötelesek biztosítani.  Az elöiskolai oktatás vagy a napközi helységeiben , vagy a legközelebbi iskolában történik – ahol a gyerek majd megkezdi iskolai tanulmányait –  megismerkedve már a tényleges ikolai élet elött az iskola épületével , ezzel is csökken iskolától való félelem. Az oktatást vagy a napközis óvónök vagy az iskolai tanárok végzik, az oktatás helyétöl függöen.

Az elöiskola ingyenes. Ha a gyerek 5 km.-nél messzebb lakik az elöiskola helyétöl akkor joga van az ingyenes iskolataxi szolgáltatáshoz.

Gyakorlatilag a hatéves  finn gyerekek 98%-a vesz részt az elöiskolai oktatáson. Az ebböl kimaradó gyerekek vagy külföldön vannak szüleikkel, vagy azért nem mennek az elöiskolába, mert a szülök többmüszakos munkája vagy a különösen nehéz közlekedési viszonyok miatt ez megoldhatatlan.

Mire jó az elöiskolai oktatás?

Fejlödnek a szociális képességek. 

Az elöiskola, azaz finnül esikoulu célja, hogy felébressze a gyerekek érdeklödését a tanulás iránt. Ezt játékokkal érik el. A gyerekek festenek, rajzolnak, képeket raknak össze, a szabadban mindenféle közös játékban vesznek részt.

Az óvodásokkal sokat barkácsolnak, a mellékelt képen egy csoport ”bagolyfát ” ( pöllöpuu) épített azt ülték körül.

A részben irányított játékok során a hatévesek szociális képességeit úgy fejlesztik, hogy ök megértik,  milyen fontos a másik figyelembevétele – pl. megtanulnak várni a sorukra-  de az is, hogy vigyázzunk magunkra és bátran vegyenek részt a közös játékokon. Finn gyerekek között nem ritkák az érzékeny, csendes, szégyenlös gyerekek.  Ezért  különösen az ”egyke” gyerekeknél fontos, akik otthonukban mindennek a közép- pontjai, hogy megtanuljanak teret adni  a náluk gyengébbeknek.  A gyerekek megtanulják, hogy mi a jó és mi a rossz viselkedés közötti különbség. A közös játékok elösegítik a baráti / ”haveri” kapcsolatokat, amelyeknek nem egyszer az egész további életre hatásuk lehet.

 

Az elöiskola megtanítja a gyerekeket a hétköznapi életben szükséges dolgokra is, pl. hogyan kell egyedül öltözködni hogy kell használni egy ollót és vajon hogyan kell megkötni a cipözsinórt ?

Megtanulják, hogy  hogyan kell rendesen használni az evöeszközöket- a gyerekek az elöiskolában  is esznek naponta meleg ételt , ugyanúgy mint a finn iskolákban. Hogy mi az étrend azt az interneten át elöre látni lehet, az esetleges étel- allergiákat figyelembe veszik.

Megtanulják a gyerekek azt is, hogy rendet kell tartani a holmijuk /  játékok között.

Az elöiskola ténylegesen elökészíti a gyerekeket az iskolai életre, egy év alatt óriási lépéseketben fejlödnek, hiszen rájönnek arra, hogy mire képesek és mi mindent tudnak már.

Mi mindent tanulnak a finn gyerekek az elöiskolában ?

Beszédképesség fejlesztése– minden gyerek otthona más. Egyes otthonokban sokat beszélnek, felolvasnak a gyerekeknek, a gyerekek tanulnak kis dalokat, versikéket. Más otthonok csendesebbek, ahol feleslegesen nem szaporítjálk a szót. De a jó beszédképesség minden tanulás alapja. Az elöiskola kiegyenlíti a gyerekek közötti különbségeket a beszédképesség terén.Ott mindenki megtanulja a napok és hónapok neveit, a napszakok és évszakok neveit . Nö a szókincsük, mivel sokat olvasnak fel nekik  meséket, verseket.

Számok és betük ismerete – kirakós játékok segítségével megtanulják a számokat egytöl tízig,  megismerkednek a mértékegységekkel szintén játékok alapján.

Az írás és olvasás megtanítása nem cél, természetesen vannak olyan hatévesek akik már tudnak olvasni , különösen az  olyan családok gyerekei, ahol nagyobb testvérek is vannak.

Ismerkedés a természettel

A legtöbb elöiskolás kirándul a környékre, ismerkedve a fákkal és bokrokal, bogarakkal, csigákkal, gilisztákkal, mohafélékkel, tobozokkal, a változó évszakok jelenségeivel.  Az öszi kirándulásokon a sárguló és hulló levelek tanulmányozása is nagyon érdekes.

Nemcsak az elöiskolások ,hanem a finn óvodások is  kirándulnak mint a mellékelt kép mutatja. Ez a a kép  az Ouluban levö  Emilia nevü óvoda  kirándulásán készült.

Az utóbbi években  finn óvodások a képen látható fényt visszaverö mellényeket viselnek, ennek nagy gyakorlati jelentösége van- könnyebben észreveszik öket.

Az erdei séták egyik fénypontja a tízórai evése az erdöben esetleg egy fatörzs vizsgálata közelebbröl, vagy egy nagy köre való felkapaszkodás.

 

Egészséges szokásokra való nevelés

A gyerekek hozzászoknak a napi ritmushoz, amihez a rendszeres fogmosás is hozzátartozik. A finn gyerekek sokat mozognak a szabadban, semmilyen idöjárás – kivéve  a nagy hideget ( minusz 15 C fok felett)  nem akadálya a szabadban tartózkodásnak. A finn gyerekruhák megengedik azt, hogy tavasszal sarazzanak és télen a hóból építsenek várakat és alagutakat . Esö nem ok arra, hogy a gyerekek ne menjenek ki a szabadba legalább 2 x naponta. Az alábbi kép az Akaa-Toijala elöiskolásainak erdei kirándulásán készült. Az ilyen kirándulások fénypontjaihoz tartozik a közös kolbászsütés a szabadban .

Finnországban általános az a vélemény, hogy ” nincs rossz idö csak elégtelen öltözködés ”.

Összefoglalásként úgy általában elmondható, hogy a finn iskolarendszer- és ennek elsö fokozata az elöiskola is – arra törekszik, hogy mindenki egyenlö legyen. Nincsenek  különösen tehetséges gyerekek részére külön iskolák, minden finn gyerek ugyanarról a startvonalról indul az iskolai életbe. Az elöiskola egyik fontos szerepe, hogy kiegyenlítse a különbözö családok gyermekeinek esetleges szintkükönbségét az iskola megkezdése elött.

Kedves Olvasók !  A fenti mondathoz kapcsolódva mai levelemet egy  Finnországban nagyon ismert és kedvelt dallal, szerzöje Veikko Lavi ( 1912-1996)  zárom. A dal refrénje így szól: ”Jokainen ihminen on laulun arvoinen / azaz magyarul Minden ember érdemes a dalra .  Az alábbi linken Matti Salminen operaénekes adja elö ezt a dalt. A finnül tudóknak melegen ajánlom a szöveggel való ismerkedést is.

https://www.youtube.com/watch?v=eq1a-KksDOc

Napsugaras üdvözlettel:

 

Judit Mäkinen

 

Források:

• http://www.stat.fi/artikkelit/2007/art_2007-04-12_001.html?s=4
• http://www.terve.fi/koululainen/lapsi-haluaa-kouluun-kuusivuotiaana-miten-menetellaan
• http://www.hs.fi/kotimaa/a1438999563849
• https://peda.net/oulainen/perusopetus/jkm/koulukuljetukset/nimet%C3%B6n-11ab
• http://www.menninkotko.fi/Esikoulu.php
• http://www.terve.fi/koululainen/lapsen-ystavat
• http://www.mtv.fi/lifestyle/koti/artikkeli/kun-ystavapiiri-aiheuttaa-huolta-milloin-vanhempi-saa-puuttua-lapsen-kaverisuhteisiin/4801154
• http://www.adlibris.com/fi/kirja/kisu-pikkukuun-esikoulu-9789510277515
• http://www.terve.fi/koululainen/eskari-tasaa-kouluvalmiuksia
• http://www.kymensanomat.fi/Online/2015/01/25/Esikoulussa%20taidot%20karttuvat%20melkein%20vahingossa/2015318529356/4
• http://www.akaarotary.fi/kuvia1.html
• http://pohjois-pohjanmaa.mll.fi/paivakoti-emilia/
• http://akaanseutu.fi/2016/05/19/varhaiskasvatuksen-lasten-taiteessa-soi-sibelius/
• http://yle.fi/uutiset/liikuntaa_luontoa_ja_englantia_leikin_lomassa__paivakodit_kilpailevat_lapsista_erikoistumalla/8330049
• http://mutsison.indiedays.com/2016/03/27/lasten-ulkoilun-lahettilaana/