Finnországi levél 166. Talkoot/Kaláka

Finnországi levél hazámból Finnországból, szülöhazámba Magyarországra

  1. levél Milyenek a finnek ? Talkoot                                                            2016 május 17

 Kedves Olvasók !

Általánosan elterjedt vélemény az, hogy a magyarok és a finnek ”rokonok”. A rokonság a nyelvrokonságra vonatkozik, a tulajdonságokat illetöen kevés rokoni vonást talál az érdeklödö.

Hogy milyenek is a finnek az én – több mint 50 éve közöttük  élek – véleményem szerint, arról  régebben már írtam több levélben is.

Ha a Finnország után érdeklödö megpróbálja kideríteni, hogy milyenek a finnek, sokféle véleménnyel találkozik. Számtalan sztereotipia kering  a finnekröl, ezeket nem egyszer olyanok írják, akik a finneket csak felületesen ismerik, kevés idöt töltöttek az országban, véleményüket szük ismeretségi körük alapján formálták –  és nem tudnak finnül. Egy ország lakóiról  és kultúrájáról valós véleményt kialakítani szinte  a lehetetlennel egyenlö a kérdéses ország nyelvének ismerete nélkül. De mai levelem nem erröl szól.

Van egy olyan fogalom, ami a finnekhez füzödik és ez a

 Sisu.

Hogy mi a sisu  azt nehéz egy szóval kifejezni. A sisu a finnek szívós szinte a konokságig menö kitartására, az állhatatosságra, megfélemlíthetetlenségére és bátorságra utaló szó. A finn sisu-ról  a történelem tanúskodik, sisu nélkül Finnország ma nem lenne  független és önálló  ország .

Mai levelem egy másik finnekhez kapcsolodó  szóval foglalkozik és ez a

Talkoot azaz kalákák

Jellemzö, hogy ez a finn  szó csak  többesszámban fordul elö – t a többesszám jele – és ebbe benne van a szó értelme is: többen együtt végeznek el egy munkát. Kifejezi az összetartozást, a közös munkát – fietés nélkül, önkéntesen! Ilyesmi volt  régen az erdöirtás és  házépítés, nagyobb javítások elvégzése pl. tetöfestés, kertápolás. Az egyetlen fizetés ilyen alkalmakkor  egy jó ebéd volt, amit az a házasszony fözött, akinek a háztartását segítették a talkoot végzök.

Egy kis történelem

Régen amikor Finnország még agrár ország volt, a falusi közösségekben sokféle munkát végeztek együtt a emberek, föleg a mezögazdasággal kapcsolatban. Ilyenek voltak pl. a vetés, aratás és összel a termés betakarítáa a  földekröl. Ezt szervezetten is végezték.

A II. világháború idején 1940 augusztusában egyesület alakult

Suomen Talkoot r.y. / Finn kalákák regisztrált egyesület – néven. A Karjala Seura / Karélia társaság tagjainak ötlete volt, hogy felhívják a társadalom figyelmét a haza érdekében végzett közös munka jelentöségére. Az ország különbözö részein e célra alakult közössségeiben számtalan munkát végeztek, ilyenek voltak pl. mezögazdasági munkák, a téli tüzelöfáról való gondoskodás, vagy a frontokon levö katonák részére kötött meleg zoknik, takarók , kötszerek készítése. A kalákacsoportokat erre kijelölt tagok vezették és oda mentek, ahol szükség volt valamilyen munka elvégzésére. Közösen történt a termés betakarítása is.

A hideg telek miatti szinte állandó tüzelöhiány leküzdésére a felnött férfiak és nök sok un. mottitalkoot- tartottak. A ”motti ” szó sokmindent jelent, többek között egy mértéket is, ami megfelel 1 m3-nek. Ez a tüzelöfa mennyiségének mérésére használt egység volt  Finnországban  és mind a mai  napig is használatos.

pinokuutio_170x250

Az 1 m hosszúra vágott hasábokat 1 m magasra rakják fel rendezetten! , ez  1 motti.

Mottitalkoot idején együtt csinált a kalákacsoport egész télre motti-kat pl. egy iskola, kórház , egy idösekböl  álló vagy gyerekes háztartás  részére. A lelkesedés ösztönzésére faaprító versenyeket is rendeztek 1-1- helység lakosai között, az a kalákacsoport nyert, amelyik  hat óra alatt a legtöbb tüzelöfát apritotta fel.

Két évvel késöbb, 1942-ben  a Suomen Talkoot r.y. helyett megalakult a Suurtalkoot r.y. / Nagykalákák regisztrált egyesület, mely egészen  1948-ig müködött. Mivel a férfiak a frontokon voltak és ezért a hátországban  nagy volt a munkaeröhiány a fiatalokat, söt a gyerekeket is megpróbálták bevonni a közös munkába.

Akkoriban más világ volt,  nem volt bün a  gyerekmunka, söt a gyerekek rászoktatását a segítésre azaz a munkavégzésre a családok fontos feladatuknak tekintették. Bár manapság is így lenne!

Amikor Finnország még agrár ország volt az  iskolákban évtizedekig úgy idözítették  az öszi iskolai szünetet, hogy az iskolások is résztvehessenek a ” perunan nosto talkoot” = a krumpli felszedés kalákáján.Manapság már géppel szedik föl a krumplit. A lóval vagy traktorral húzott gépet modern gépek váltották fel, ezt mutatják az alábbi képek.

Voltak  külön a fiatalokat bevonó szervezetek  is a Valtakunnallinen Nuorten Talkoot/ Országos Fiatalok Kalákája csoportok, ezeket kivétel nélkül iskolai tanítók  irányították.

Hogy mit csináltak a fiatalok ? Ere egy példa:

Äänekoski- ban 1943 öszén müködött egy 7-14 éves gyerekekböl szervezett csoport. A nagyobbak a mezögazdasági munkákban segítettek, a kisebbek mindenfélét gyüjtöttek a közösbe pl: az étkezéshez áfonyát és  gombákat, ehetö vad növényeket és gyökereket,  gyujtóst a tüzhelyekbe (erre nagyon jó a száraz toboz is ! vagy a lehullott gallyak és fakéreg ). De gyüjtöttek papírt, rongyot, üvegeket, mindenféle limlomot is. A gyerekek kis füzetekben ( talkootyökirja/kalákamunkakönyv)  -gyüjtötték a kitüntetést jelentö, szorgalmas hangyát ábrázoló  bélyegeket, amik vagy vas-ezüst vagy arany színüek voltak a teljesítménytöl függöen. Pl egy aranyhangya bélyeg 20 összegyüjtött üveget jelentett.

Nuorten talkootyökirja 1945

Mai talkoot/kalákák

Az idö múlásával a kalákák jellege is megváltozott.

Manapság a  közös munka  legalacsonyabb szintje azt jelenti, hogy  az egy házban lakók összel és tavasszal takarítják a házuk udvarát és a ház közvetlen  környékét. Összegyüjtik a lehullott leveleket, elökészítik a bokrokat a télre. Összel sok helyen ültetnek közösen virághagymákat, hogy tavasszal közelröl élvezhessék a természet ébredését.

Kuva-blogi-5-pihatalkoot-Mustahapero-skaalattu-1024x683

A kalákán való részvétel önkéntes,  a szomszédok senkit nem kényszerítenek a részvételre megfigyelhetö azonban, hogy a szomszédok közötti viszonyra a kaláka jó hatással van, összehozza a szomszédokat. Minthogy Finnországban a lakóházépítkezésre jellemzö, hogy az építkezések megkezdésekor nem kivágják az összes a telken levö fát, hanem  elöre felállított terv szerint védik a természetet, sok helyen vannak bokrok és kis zöld övezetek a házak között és körül.  Hogy ez milyen a gyakorlatban az az alábbi képen látható.

asuntomessut_2015_vantaa

Ez az új lakótelep 2015-ben készült el Vantaa városában Helsinkihez közel.

Az együttes szorgoskodás után a talkoot-ban elfáradtak  sokszor grilleznek az udvaron, isznak egy sört vagy egy üdítöt és esetenként  közösen szaunáznak. ( Férfiak és nök külön ! Fiúgyerekek a férfiakkal, kislányok a nökkel együtt. )

A régi ”mottitalkoot”-ra emlékezve  már évek óta rendeznek un.

Halonhakkuukilpailut/ Fa-hasogatási versenyt.

 Ezt az országos versenyt a Fiskars cég és a Suomen metsäkeskus/Finn erdöközpont rendezi. Önök között bizonyára többen is vannak olyanok akik ismerik a Fiskars nevet- a cég sokféle szerszámot  készít, többek között baltákat, ollókat és hólapátokat  is.

A verseny elsö fordulóit  április és július között az ország több helyén rendezik, férfi és nöi résztvevökkel. A  döntöben, melyet Helsinkiben tartanak  hat férfi és hat nö vesz részt.

Mi a feladat ?

Favágó eszközként mindenki  a Fiskars cég X21 számú fahasogató baltáját használja, amit két kézzel kell fogni, az aprítandó fát nem szabad támogatni.

Fiskars X21

A munka a bíró által megadott idöpontban kezdödik. A hat részre hasogatandó nyírfahasábok 30 cm hosszúak és 15 – 20 cm vastagok . A férfiak 6 a nök pedig 4 hasábot hasogatnak . A felaprított hasábokat – ami ugye a férfiaknál 36 a nöknél pedig 24 darabot jelent- rendesen kell egy ládába berakni. Az nyer, aki ezt a munkát a legrövidebb idö alatt végzi el. Az eseményt rengeteg érdeklödö követi .

halonhakkuu_farmari_660x366

Antti Ticklén Joensuu –ban lakó férfi nyerte 2015-ben  a fent leírt országos versenyt 1 perc 53.7 másodperces !!! eredményel. Ö Azt mondta a verseny végén, hogy a favágáshoz  nem erö hanem tudás kell: tudni kell ”olvasni a fát ”, azaz magyarul érteni kell a fához. Az ö teljesítménye itt látható:

http://www.iltasanomat.fi/kotimaa/art-2000000557688.html

Városi kalákák

Finnország különbözö városaiban is rendeznek kalákákat az utak melletti övezetek  a  parkok és a tengerpartok tavaszi nagytakarítására.

Banneri puhtaanapitotalkoot

Ebböl a felhívásból a finnül tanulók öt új szót tanulhatnak ! Vajon ki lesz Önök közül az, aki kitalálja mi ez az öt szó ? Várom a javaslatokat !

A város biztosítja a szemetes zsákokat és a takarítóeszközöket. Utóbbiak legtöbbször hosszúszárú csipeszek, amikkel a szemetet fel lehet szedni, nem kell hajlongani.  A kalákára májusban lehetett jelentkezni és a tavaszi nagytakarítás április-májusban történik.

Kedves Olvasók !

a fentiekben csak röviden érintettem a talkoot fogalmát, hiszen számtalan szintü kaláka létezik és folyik az egész országban. Befejezésül egy jelenleg is folyamatban levö országos kalákáról irok. A neve:

Egymillió fészekodút Finnországba !

Ez a kaláka 2016 márciusában -ban kezdödött és egy évig tart. Célja , hogy mivel az aktív erdögazdálkodás erösen csökkentette az odvas fákat és ezzel az odúkban fészkelö mardarak életkörülményeit,  segítsük a madarakat azzal, hogy egy év folyamán egymillió madárodút telepítünk.

A kaláka szervezöi :

Birdlife Suomi egyesület, a központi Természettudományi múzeum (LUOMUS), a Luonto-Liitto/Természet-Szövetség, Metsähallitus/Erdészeti Igazgatóság, Suomen Latu/ Finn Sínyom szervezet, Suomen luon nonsuojeloliitto/Finn természetvédelmi szövetség, Suomen Partiolaiset/Finn Cserkészek, Suomen ympäristökeskus/Finn környezetvédelmi központ, WWF Suomi / Finn WWF szervezet, Suomen metsästäjäliitto/Finn vadásszövetség.

 Hova?  

Mindenhova: kertekbe, parkokba, vízpartokra, természetvédelmi területekre.

Kik  vesznek részt ebben a kalákában  ?

pönttötalkoot 2016

Mindenki: fiatalok és öregek, óvodások, iskolások, felnöttek. Cserkészcsapatok, sportegyesületek, társasházak és családi házak lakói, munkahelyek.

A kaláka megkezdésekor az elsö odút Finnország elnöke Sauli Niinistö és felesége Jenni Haukio készítette. Egymással versenyezve építettek egy-egy odút szakszerü irányítás mellett.  Hogy ez hogy történt az itt látható:

http://yle.fi/aihe/artikkeli/2016/02/29/presidenttipari-aloittaa-maailman-suurimmat-linnunponttotalkoot-video

Az elkészült odúkat Helsinkiben a hivatalos elnöki lakáshoz tartozó parkban helyezték el.

Hogy milyenek a fészekodúk?

Mindenfélék : deszkából, kivájt fadarabokból, egy madárcsaládé vagy esetleg ”társasodú” több családnak?

ponttotalkoot020416_kj-8

 Ez a kép Kankaanpää-ben, Niinisalo faluegyesületében  2016 április 2.-án rendezett odúépítési kaláka ” termésének ” egy részét mutatja be : egy nap alatt összesen 81 odút készítettek  mint látható mindenfélét. (Kankaanpää Satakunta tájegységének kb. 2000 lakosú kis városa Helsinkitöl 251 km-re északnyugatra.)

Mivel világviszonylatban is egyedülálló országos kalákáról van szó, fontos a telepített odúk számának pontos  regisztrálása. A finnek tudvalevöen jó szervezök – erre több példa is van –ez a kaláka is  szervezetten történik.  A  telepített odúk számát és helyét egy internetes kérdöív segítségével regisztrálják .

Eddigi eredmények:

2016 május 1.-ét bezárólag  eddig 700 828 db odút regisztráltak, a legtöbbet Kouvola városában építették, több mint 15 000 darabot. MIvel a kaláka csak márciusban kezdödött, ha ilyen marad a lelkesedés a tervezett egymilliónál sokkal több odú készül majd  el jövö márciusig.

Számtalan módja van az odúépítésnek. Az alábbi videon egy finn favágó mutatja be, hogyan csinál percek alatt lánc fürésszel madárodút . A finnül tudók  a munka menetét  ízes tájszólással magyarázó favágót  élöben is követhetik.

https://www.youtube.com/watch?v=rtoHITK_SjU

Kedves Olvasók !

A mai  rohanó, anyagias világban egyre  több szükségünk van az összefogásra, az értékek sorrendjének  átgondolására.  Erre egy lehetöséget ad a Finnországban évszázados multra visszatekintö manapság is élö  talkoot hagyománya.

 

Judit Mäkinen

 

Források:

 

Reklámok

One thought on “Finnországi levél 166. Talkoot/Kaláka

  1. Nálunk is sok ilyen vállalkozás van, pl. Clean-up Australia, amikor önként jelentkezők végig takaritják a partokat, parkokat stb. Van aztán a gyermekek iskolai reggeliztetése, vad állatok és madarak téli etetése stb. stb. És az időseknek az ebéd kihordása.
    Jó tudni hogy sokan értékelik a természetet és egymást. Nem mondhatjuk hogy évszázadokra nyúlik vissza ez az összefogás, de jelenleg van és ez a fontos.

    Kedvelik 1 személy

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.