Finnországi levelek 165. Finnországi múzeumok III. |

Finnországi levél hazámból Finnországból, szülöhazámba Magyarországra

165.levél Finnországi múzeumok III. 2016 május 6.

Kedves Olvasók !

Mai levelemben folytatom a múzeum-témát és most elsösorban a természettel foglalkozó múzeumokról lesz szó. Ezeknek azért is van nagy jelentösége nálunk, mert a finnek kapcsolata a természettel egyike az ittélök legerösebb kapcsolatainak.

A finn ember a természetben keresi és találja meg a nyugalmat és a biztonságot. Követi és csodálja a változó évszakok sokrétüségét, a flórát és a faunát. A finn természet nemcsak zord, az ehetö erdei növények és bogyók a finneket többször is átsegítették a történelem viharos idöszakain. Mert ugye évszázadokon át csak és kizárólag a finn természet nyujtotta a mindennapi táplálékot és ezzel a megélhetést is. Nem volt külföldi import, a természetben található anyagokat kellett a lehetö legsokoldalúbban felhasználni.

Visszatérve a múzeumokra, Helsinkiben az egyik leglátogatottabb múzeum a

Luonnontieteellinen museo/Természetudományi múzeum

Az utcán sétálva a múzeum gyorsan felimerhetö mivel elötte áll Jussi Mäntynen szobrász teljes nagyságú Szarvas nevü szobra

hirvipatsas

A múzeum épülete Helsinki belvárosában 1913-ban készült el V.V.Belevitsch oktatásügyi tanácsos és Lev Schisko építész munkájaként azért, hogy itt müködhessen a már 1870-ben alapított orosz fiúiskola az Alexander gimnázium.

355px-Helsingin_Luonnontieteellinen_museo (1)

A gimnázium nem müködött itt sokáig, mivel Finnország önállóságának elnyerése után az ország területén lévö orosz ingatlanok finn állami tulajdonná váltak. Az épületben 1818-ben kezdte meg müködését a Finn Kadétiskola. Amikor 1923-ban ez a tanintézet a város másik részére költözött, az épületben a Helsinki Egyetem állattudományi intézete kezdte el müködését, neve az 1990-es évek óta Természettudományi múzeum.

A múzeumban a finn természetet sokoldalúan lehet tanulmányozni, nemcsak az állatvilággal , hanem a geologiával és a növényvilággal is ismerkedhetnek a látogatók. Az állandó kiállításon kívül változó kiállítások is vannak , a nagy földszinti aulában egy kitömött afrikai elefánt fogadja a látogatókat.

luonnont.museo Elmeri

A legújabb természetközpont- melyben Finnország természetével alaposan és közelröl is lehet ismerkedni- Espoo városának területén van. Ez a központ Helsinkiböl könnyen elérhetö busszal és mivel a múzeum Nuuksio nemzeti parkja mellett van a látogató egyben a parkban is sétálhat.

Finnország természetközpontja Haltia / Suomen luontokeskus Haltia

2013-ban nyílt meg, építtetöi között megtaláljuk Espoo városa mellett Az Erdöügyi Igazgatóságot / Metsähallitus –t és a közeli járásokat. A modern épületet Rainer Mahlamäki ( 1956- ) építész tervezte, létrejöttét a Jane és Aatos Erko alapítvány egymillió euróval támogatta.

A központ bemutatja Finnország 37 nemzeti parkját, az állandó kiállítás audiovizuális bemutatója mind a négy évszakkal megismerteti a látogatókkal. A változó kiállítások új és új szemszögböl hozzák közelebb a természet csodálatos értékeit.

A Haltia központ látogatottsága egyre nö, 2015-ben 128 300 látogatót számláltak itt. Mivel ez a központ nincs messze Helsinkitöl – kb. 30 km-re van a fövárostól – és a mellette levö Nuuksio Nemzeti parkban Finnország sokoldalú természeti vonásait közelröl is lehet tanulmányozni, a központ a túrizmusban is jelentös szerepet játszik. Az 53 km2 területen fekvö Nemzeti parkban tavaly 343 800 látogató járt. A parkban vezetett sétákat is rendeznek megismertetve a látogatókat a finn flóra és fauna jellegzetességeivel. A Haltia központban kisebb kongresszusok is rendezhetök és idén az ide kiránduló iskolások csoportjai a természettel kapcsolatos oktatáson is részt vesznek.

Nem minden múzeum nyitott minden látogató elött. Egy ilyen múzeum a Helsinkiben levö

Tojásmúzeum/ Munamuseo

mely csak a kutatók számára elérhetäö. A múzeumot – Museum Oologicum R.Kreuger – Ragnar Kreuger (1897-1997) tanácsos alapította , aki gyüjteményét 1960-ban ajándékozta a Helsinki egyetem-nek. Gyüjteménye nemzetközileg is jelentös, mivel ezzel egyszerre megkétszerezödött a Helsinki múzeum anyaga . A világ kb. 10 000 madárfajának egyharmadát képviselve a Helsinki múzeumban több mint 3500 tojásokat tartalmazó ”fészek ” látható.

Ragnar Kreuger iskolásfiúként kezdett madártojásokat gyüjteni, ez gyakori hobbyja volt akkoriban a fiataloknak. Idövel innét-onnét magánszemélyektöl vásárolt tojásgyüjteményeket, elöbb csak ittenieket, késöbb a világ minden részéböl származókat. Tojásgyüjteményét több mint ötven éven át gyarapította nemcsak vett, hanem cserélt is tojásokat külföldi gyüjtökkel, akik számos országot képviseltek, ezek között vannak Ausztrália , India, Gambia, söt Dél-Amerikai országok is.

A múzeum egyik érdekessége a madagaszkári strucc tojása mely feltehetöen a világ legnagyobb madártojása 40 cm-es átmérövel. Hogy a nagyságáról legyen valami konkrét fogalom is, mellékelten egy adat: 120 tyúktojás férne bele.

A hatalmas gyüjtemény karbantartása egy müvész és preparátor John Grönvall ( 1895-1979) segítségével történt, aki óriási türelemmel és szakértelemmel javította az eltört tojásokat.

Természettudományi múzeumok Finnországban több helyen is vannak, ezek között az egyik legjelentösebb a Kuopioban levö, ahol szintén nagy tojásgyüjtemény várja az érdeklödöket.

A finnországi múzeumok nemcsak a felnötteket várják.

Helsinki legrégibb köházában – 1757 ben épült- a Szenátus tér sarkán levö un. Sederholm házban nyílt meg 2012-ben a gyerekeknek szánt múzeum, a neve:

Lasten kaupunki/Gyerekek városa.

Ebben a múzeumban a föszerepet a játékok és a játszás viszik. Itt lehet játszani az 1700-as éveket idézö üzletekben és mühelyekben, ülni az 1930-as évek iskolapadjaiban, ellátogatni a már csak az emlékezetben élö Nagyik otthonába.

Az idösebben visszaemlékezhetnek saját gyerekkoruk kedvenc játékaira, a babaházakra és falovakra, a rongybabákra és régi, kopott , játékban megviselt Micimackókra. A múzeum sok helyröl kapott ajándékokat, ilyenek a régi, felhúzható autók, motorbiciklik, kisvasutak. A háború utáni évekre a papirból készült babák és képek emlékeztetnek.

A múzeum gyüjti a régi játékokat, de követi a kor és ezzel a játékok változását is. Ebbe a múzeumba ingyenes a belépés, a felújított múzeum 2016 május 13.-án nyitja kapuit várva a kis és nagy látogatókat.

Kedves Olvasók !

Finnország múzeumainak témája kimeríthetetlennek látszik, hoszen az országban mintegy ezer múzeum müködik. Elözö leveleimben említett múzeumokon kívül még

Rengeteg érdekes múzeum

van, ilyenek az Arkkitehtuurimuseo/Építömüvészeti múzeum, Saamelaismuseo Siida/Számi múzeum, Suomen käsityön museo/Finn kézimunkamúzeum, Forum Marinum nevü múzeum Turkuban, vagy a Suomen valokuvataiteen museo/Finn fényképmüvészet múzeuma, Teatterimuseo/Színházmúzeum , Lottamuseo/Lottamúzeum, Arcticum Rovaniemi- ben, Urheilumuseo/Sportmúzeum, Työvänmuseo Verstas / Munkásmúzeum Tampere-ben, Suomen Lasimuseo/Finn üvegmúzeum stb. stb. stb.

Külön említést érdemelnek azok a múzeumok, melyek Finnország történelméhez és kultúrájához füzödö személyek otthonaiból létrehozott múzeumok. Ilyenek pl. a Sibelius múzeum Ainola, Urho Kekkonen elnök otthona, Pekka Halonen festömüvész otthona Halosenniemi, vagy Alvar Aalto építész otthona Helsinkiben.

A fenti felsorolással nem törekszem teljességre, hiszen az ilyen levelek kereteiben lehetetlen.

Azzal a reménnyel zárom Finnország múzeumaival foglalkozó leveleim sorát, hogy legalább egyesekben Önök közül kedves Olvasók felkeltettem az érdeklödést az itteni múzeumok iránt.

Judit Mäkinen

Források:

Megosztás:

Tetszett a bejegyzés?