Finnországi múzeumok III. 165.levél

Finnországi levél hazámból Finnországból, szülöhazámba Magyarországra  

.

Kedves Olvasók !

Mai levelemben folytatom a múzeum-témát és most elsősorban  a természettel foglalkozó múzeumokról lesz szó. Ezeknek azért is van nagy jelentősége nálunk, mert a finnek kapcsolata a természettel egyike az it élők legerősebb kapcsolatainak.

A finn ember a természetben keresi és találja meg a nyugalmat és a biztonságot. Követi és  csodálja  a változó évszakok sokrétűségét, a flórát és a faunát.  A finn természet nemcsak zord, az ehető erdei növények és bogyók a finneket többször is átsegítették a történelem viharos időszakain. Mert ugye évszázadokon át csak és kizárólag  a  finn természet nyújtotta a mindennapi táplálékot és ezzel a megélhetést is. Nem volt külföldi import, a természetben található anyagokat kellett a lehető legsokoldalúbban felhasználni.

Visszatérve a múzeumokra,  Helsinkiben az egyik leglátogatottabb múzeum a

Luonnontieteellinen museo/Természettudományi múzeum

Az utcán sétálva a múzeum gyorsan felismerhetetlen mivel előtte áll Jussi Mäntynen szobrász teljes nagyságú Szarvas nevű szobra

hirvipatsas

A múzeum épülete Helsinki belvárosában 1913-ban készült el V.V.Belevitsch oktatásügyi tanácsos  és Lev Schisko építész  munkájaként azért, hogy itt működhessen a már 1870-ben alapított orosz fiúiskola az Alexander gimnázium.

355px-Helsingin_Luonnontieteellinen_museo (1)

 A gimnázium nem működött itt sokáig, mivel Finnország önállóságának elnyerése után az ország területén levő  orosz ingatlanok finn állami tulajdonná váltak. Az épületben 1818-ben kezdte meg működését a Finn Kadétiskola. Amikor 1923-ban  ez a tanintézet a város másik részére költözött, az épületben  a Helsinki Egyetem állattudományi intézete kezdte el működését, neve az 1990-es évek óta Természettudományi múzeum.

A múzeumban a finn természetet sokoldalúan lehet tanulmányozni, nemcsak az állatvilággal , hanem a geológiával  és a növényvilággal  is ismerkedhetnek a látogatók. Az állandó kiállításon kívül változó kiállítások is vannak , a nagy földszinti aulában egy kitömött afrikai elefánt fogadja a látogatókat.

luonnont.museo Elmeri

 A  legújabb természetközpont- melyben Finnország természetével alaposan és közelről  is lehet ismerkedni- Espoo városának területén van. Ez a központ Helsinkiből könnyen elérhető busszal és mivel a múzeum Nuuksio nemzeti parkja mellett van a látogató  egyben a parkban is sétálhat.

Finnország természetközpontja Haltia / Suomen luontokeskus Haltia

2013-ban nyílt meg, építtetöi között megtaláljuk Espoo városa mellett Az Erdőügyi Igazgatóságot / Metsähallitus –t és a   közeli járásokat. A modern épületet Rainer Mahlamäki ( 1956-  )  építész tervezte, létrejöttét a Jane és Aatos Erko alapítvány egymillió euróval támogatta.

kalenteri-haltia-ulkoa

A központ bemutatja Finnország 37 nemzeti parkját, az állandó kiállítás audiovizuális bemutatója  mind a négy évszakkal megismerteti  a látogatókkal. A változó kiállítások új és új szemszögből hozzák közelebb a természet csodálatos értékeit.

A Haltia központ látogatottsága egyre no, 2015-ben 128 300 látogatót számláltak itt. Mivel ez a központ nincs messze Helsinkitől – kb. 30 km-re van a fővárostól –  és a mellette levő  Nuuksio Nemzeti parkban Finnország sokoldalú természeti vonásait közelröl is lehet tanulmányozni, a központ a turizmusban is jelentős szerepet játszik. Az 53 km2  területen fekvö  Nemzeti  parkban  tavaly 343 800 látogató járt. A parkban vezetett sétákat is rendeznek megismertetve a látogatókat a finn flóra és fauna jellegzetességeivel.  A Haltia központban kisebb kongresszusok is rendezhetők  és idén az ide kiránduló  iskolások  csoportjai a természettel kapcsolatos oktatáson is részt vesznek.

Nem minden múzeum  nyitott minden látogató elött. Egy ilyen múzeum a Helsinkiben levő

Tojásmúzeum/ Munamuseo

mely csak a kutatók számára elérhető. A múzeumot – Museum Oologicum  R.Kreuger –  Ragnar Kreuger (1897-1997) tanácsos alapította , aki gyűjteményét 1960-ban ajándékozta a Helsinki egyetem-nek. Gyűjteménye nemzetközileg is jelentős, mivel ezzel egyszerre megkétszereződött a  Helsinki  múzeum anyaga . A világ kb. 10 000 madárfajának egyharmadát képviselve a Helsinki múzeumban több mint 3500 tojásokat tartalmazó ”fészek ”  látható.

muna_harvinaiset

Ragnar Kreuger iskolásfiúként kezdett madártojásokat gyűjteni, ez gyakori hobbyja volt akkoriban  a fiataloknak. Idővel innét-onnét magánszemélyektől vásárolt tojásgyűjteményeket, előbb csak ittenieket, később a világ minden részéből származókat. Tojásgyűjteményét több mint ötven éven át gyarapította nemcsak vett, hanem cserélt is tojásokat külföldi gyűjtőkkel, akik számos országot képviseltek, ezek között vannak  Ausztrália , India, Gambia, sót Dél-Amerikai országok is.

A múzeum egyik érdekessége a madagaszkári strucc tojása mely feltehetően  a világ legnagyobb madártojása 40 cm-es átmérővel. Hogy a nagyságáról legyen valami konkrét fogalom is, mellékelten egy adat: 120 tyúktojás férne bele.

huutokauppa muna

A hatalmas gyűjtemény karbantartása egy művész és preparátor John Grönvall ( 1895-1979) segítségével történt, aki óriási türelemmel és szakértelemmel javította az eltört tojásokat.

Természettudományi múzeumok Finnországban több helyen is vannak, ezek között az egyik legjelentősebb a Kuopioban levő, ahol szintén nagy tojásgyűjtemény várja az érdeklődőket.

Kuopion museo

A finnországi múzeumok nem csak a felnőtteket várják.

Helsinki legrégibb kőhazabán – 1757 ben épült-  a Szenátus tér sarkán levö un. Sederholm házban nyílt meg 2012-ben a gyerekeknek szánt múzeum, a neve:

Lasten kaupunki/Gyerekek városa.

sederholmin_talo_lasten_kaupunki_helsingin_kaupungintalo

Ebben a múzeumban a főszerepet a játékok és a játszás viszik. Itt lehet játszani az 1700-as éveket idéző  üzletekben és műhelyekben, ülni az 1930-as évek iskolapadjaiban, ellátogatni a már csak az emlékezetben élő  Nagyik otthonába.

Az idősebbek visszaemlékezhetnek saját gyerekkoruk kedvenc játékaira, a babaházakra és falovakra, a rongybabákra és régi, kopott , játékban megviselt  Micimackókra.  A múzeum sok helyről kapott ajándékokat, ilyenek a régi, felhúzható autók,  motorbiciklik,  kisvasutak. A háború utáni évekre a papírból készült babák és képek emlékeztetnek.

A múzeum gyűjti a régi játékokat, de követi a kor és ezzel a játékok  változását is. Ebbe a múzeumba ingyenes a belépés, a felújított múzeum 2016 május 13.-án nyitja kapuit várva a kis és nagy látogatókat.

Kedves Olvasók !

Finnország múzeumainak témája kimeríthetetlennek látszik, hiszen az országban mintegy ezer múzeum működik.  Előző leveleimben említett múzeumokon kívül még

Rengeteg érdekes múzeum

van, ilyenek az Arkkitehtuurimuseo/Építőművészeti múzeum, Saamelaismuseo Siida/Számi múzeum, Suomen käsityön museo/Finn kézimunkamúzeum, Forum Marinum nevü múzeum Turkuban, vagy a Suomen valokuvataiteen museo/Finn fényképművészet múzeuma, Teatterimuseo/Színházmúzeum , Lottamuseo/Lottamúzeum, Arcticum Rovaniemi- ben, Urheilumuseo/Sportmúzeum, Työvänmuseo Verstas / Munkásmúzeum Tampere-ben, Suomen Lasimuseo/Finn üvegmúzeum    stb. stb. stb.

Külön említést érdemelnek azok a múzeumok, melyek Finnország történelméhez és kultúrájához fűződő személyek otthonaiból létrehozott múzeumok. Ilyenek pl. a Sibelius múzeum Ainola, Urho Kekkonen elnök otthona, Pekka Halonen festőművész otthona Halosenniemi, vagy  Alvar Aalto építész otthona Helsinkiben.

A fenti felsorolással nem törekszem teljességre, hiszen az ilyen levelek kereteiben lehetetlen.

Azzal a reménnyel zárom Finnország múzeumaival foglalkozó leveleim sorát, hogy legalább egyesekben Önök közül  kedves Olvasók felkeltettem az érdeklődést az itteni  múzeumok iránt.

Judit Mäkinen

Források:

Vélemény, hozzászólás?

Please log in using one of these methods to post your comment:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.