Finnország múzeumai II.164.levél

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba, Magyarországra

Kedves Olvasók !

Mai levelemben folytatom a megkezdett, Finnország múzeumairól szólo levélsorozatot.

Előszór az európai művészetet bemutató múzeumról írok, a

Synebrikoff múzeum– ról

Ez a múzeumi épület Helsinkiben van, a Bulevardi nevü úton, közel a tengerparthoz. Az épületet Jean Wik építész (1804-1876) tervezte, Nikolai Synebricoff kereskedö (1786-1848) megbízásából. Lakó- és irodaház volt ez a 26 szobás 1842-ben elkészült épület. Egészen az 1970-es évekig a jelenlegi múzeum épületének egy része  a Sinebrykoff cég reprezentációs céljait szolgálta, egyben  igazgatójának lakása is volt.

sinebrychoffin_taidemuseo_400x

A Synebrikoff család története, szerepük Finnország kulturális életében külön levélre adna alkalmat, ök alapították Skandinávia legrégibb sörgyárát, élelmiszerekkel foglalkozó vállalkozásuk a legrégibb Finnországban. A lakóház közvetlen közelében levő  sörgyár egészen 1993-ig működött, elhaladva a környéken nem egyszer éreztem a maláta édes illatát a levegőben.

Az épülethez park is tartozott, mely jelenleg Helsinki városának tulajdonában van, kedvelt oázisa a belvárosi lakosoknak. Ez a park nem egy kis kertecske volt, alapításakor 5 hektáros  alapterületén három  kis tó volt és területén biciklizni is lehetett.

A múzeumban bemutatott tárgyak magja Paul Synebrikoff ( 1859-1917) és felesége Fanny ( 1862-1921) gyűjteménye, mely  végrendelet szerint  lett  a finn állam tulajdona . A kollekció   400 miniatűr- festményből , svéd, flamand és holland  festők műveiből és az olasz reneszánsz festőinek kepeiből  állt. A gyűjteményhez értékes bútorok, ezüst- és porcelántárgyak is tartoznak.

A múzeumba be is lehet nézni ennek  a virtuális bemutatónak a segítségével itt:http://press.fng.fi/extra/siff/360/index.html

Kedves Olvasók !

Finnországban több modern múzeum is müködik, az alábbiakban most ezek közül ismerkedhetnek egy párral.

Az ország  legnagyobb modern múzeuma  Helsinki központjában, a Mannerheim úton levö

Kiasma nevü múzeum

Ez a modern épület 1998-ban készült el, tervezője Steven Holl amerikai építész, a múzeum épületére kiírt  pályázat győztese. A pályázatot 1993-ban rendezték.

250px-Kiasma_2

Ez a múzeum már létrejötte előtt is sok vitát váltott ki, a helyéről, az épületről magáról és a kiállítások tartalmáról is élénk viták folytak. A hely, a város szívében, a főposta masszív épülete szomszédságában és közvetlenül Mannerheim tábornok lovasszobra mellett sokak szerint teljesen alkalmatlan volt  egy ilyen modern épület helyének. Nem beszélve arról, hogy a tervpályázatot egy olyan építész nyerte, aki nem ismeri Helsinkit, irodája New Yorkban van  és az építkezés alatt sem koptatta sokszor a finn főváros aszfaltját. Egy időben a múzeumot,  mint Helsinki legcsúnyább épületét emlegették.  Vita folyt a múzeum vezetőiről és az általuk vitt vonalról is.

Mindennek ellenére a múzeum egyben találkozóhely is,  tavaly azaz 2015-ben 235 085 látogatója volt az ott rendezett kiállításoknak.

Nem messze Helsinki központjától – kb 12 km- Espooban 2006-ban nyílt meg az

EMMA ( Espoon Moderni Taiteen museo / Espoo Museum of Modern Art )

néven  ismert múzeum. Ez egy régebben nyomdaként müködö épületben van, alapterülete 5 000 m2, Finnország legnagyobb múzeumai közé tartozik.

EMMA-yleiskuva

A kiállítási tér felét állandó kiállításként  a Saastamoinen alapítvány gyűjteménye foglalja el, melynek 1900 darabjából egyszerre 500-at láthat a közönség. Espoo városának gyűjteményében kb. 2500 mű van, ehhez tartoznak a város különböző hivatalaiban és a külterületeken látható alkotások is.

Több ismert finn művész hagyatékának egy részét is itt őrzik, ezek közé tartoznak Raimo Utriainen( 1927- 1994) szobrászművész és Osmo Valtonen ( 1929-2001) kinetikus (mozgó) művei.

Ezt a múzeumot sokan látogatják,  már a 2007-ben rendezett első kiállítást 64 000  látogató kereste fel.  Azóta  a látogatottság egyre növekvőben van.

Az épületben található  Skandinávia egyetlen olyan múzeuma  is, mely az idö mérésével és az órákkal kapcsolatos. A neve:

Suomen Kellomuseo/ Finn óramúzeum

A múzeum első darabjai  az 1944-ben Lahtiban alapított órás-iskolához fűződnek, mivel annak tanárai kezdték gyűjteni az órákat. Az iskola az 50-es évek végén Espooba költözött, vele az óragyüjtemény is.

A gyűjtemény 2006 óta van az Espooi  Modern Múzeummal  közös fedél alatt. Az állandó kiállítás elsősorban a finn órások munkáival ismerteti meg a látogatót ,  bemutat egy régi órásműhelyt _Pentti Hagelberg fotója-  és  az órások finom eszközeit is.

Kellomuseo0

Aki a finn modern művészettel kíván ismerkedni annak Helsinkiben  okvetlenül meg kell látogatnia Finnország legnagyobb privát művészeti múzeumát, melynek neve

Amos Anderson taidemuseo / Amos Anderson képzömüvészeti múzeum

A múzeum Helsinki központjában van,  Amos Anderson régi lakóházában. Az épületet   W.G.Palmqvist építész ( 1882-1964) tervezte 1913-ban. Kezdetben a múzeum az alsó emeleten volt, Anderson lakása pedig a felső emeleten. Jelenleg az összes emeletet a múzeum foglalja el.

250px-Yrjönkatu_27-29 Amos Andersson

Amos Valentin  Anderson ( 1878-1961)   lapkiadó, országgyűlési képviselő  és mecénás  volt. Végrendeletében vagyonát a  Konstsamsfundet  nevű alapítványra hagyta, mely fenntartja  a jelenleg 6000 darabból álló  gyűjteményt.

Ez a múzeum elsősorban az 1900-2000 évek  finn művészeinek  alkotásaival foglalkozik, a festményeken kívül  bemutatják a  kor szobrait, rajzait, grafikáit és fényképeit. A látogatók ismerkedhetnek bútorokkal, textilekkel, üveg- és kerámiatárgyakkal is.

Az állandó kiállítás mellett változó kiállításokat is szerveznek. Az eredeti gyűjteményt többen  megajándékozták különböző alkotásokkal.

Végül de nem utolsó sorban a

Design museo – ról, az  Iparművészeti múzeum ról  egy rövid ismertető:

A múzeumot 1873-ban alapították, abban az időben  gyűjteménye az iparművészeti oktatást  szolgálta.  Jelenlegi helyén Helsinki központjában 1978 óta székel.  Az 1895-ben elkészült, újreneszánsz   épületet Carl Gustaf Nyström ( 1856-1917) építészprofesszor tervezte, eredetileg iskola volt , svédül oktató, koedukációs   gimnázium: ” Läroverket för gossar och flickor” néven.

Designmuseo_I_Helsinki

A múzeum gyűjti és állandóan bővíti gyűjteményét, iparművészettel foglalkozó kutatást is végez.A gyűjteményben jelenleg kb. 75 000 tárgy, 45 000 rajz és 100 0000  fénykép van. Az állandó és változó kiállítások mellett a múzeum külföldi kiállításokon is részt vesz.

Kedves Olvasók !

Itt említeném  meg , hogy Finnországban létezik egy jegyrendszer, melynek birtokában a látogató  az elsö múzeumlátogatástól számított egy év alatt  összesen  220 múzeumot látogathat meg akárhányszor kedve támad múzeumba menni .  Ezek az az ország bármelyik területén  lehetnek. Akár mindennap bekukkanthat valahová a kiállítások után érdeklödö .

museokortti-kasi

A Museokortti- Múzeumkártya ára 59 euro. Az ár talán elsőre drágának tűnik, összehasonlításként csak annyit, hogy pl. a Nemzeti Múzeumba a belepő ára felnőtteknek 10 euro. Kedvezményesen ,azaz 7 eurós jeggyel mehetnek a múzeumba  a nyugdíjasok, katonák, a diákok  és a munkanélküliek (mindezt a pénztárnál igazolni kell ) . Ingyen csak a 18 év alattiak látogathatják a Nemzeti múzeumot.

Aki tud finnül, angolul vagy svédül  és kíváncsi erre a rendszerre,  az itt ismerkedhet a Museokortti-val közelebbről: http://www.museot.fi/museokortti

A múzeumok  és a finnek viszonyáról

Kedves Olvasók !

Mindnyájan tudjuk, hogy nem mindenki szeret múzeumba járni, vannak olyanok akik a múzeumokat unalmasnak, szükségtelennek és  a sznobok szórakozásának tartják.  A finnekről elmondható  azonban, hogy  szeretnek múzeumba járni, erről röviden az alábbiakban  egy pár adat:

A  Suomen museoliitto / Finnország  múzeumszövetsége  2015 december 10.-én nyilvánosságra hozott adatai szerint : Finnország minden második  lakosa jár  évente legalább egyszer  valamilyen múzeumban. Arra a kérdésre, hogy mi a véleményük úgy általában a múzeumokról összesen 1005 személy válaszolt, életkoruk 18-74 év között volt. A  válaszolók 70 %- a múzeumokat szükségesnek, megnyugtató helynek, érdekesnek és könnyen elérhetőknek tartják. A múzeumokat az egész nép kultúrájához tartozóként érzékelik és a választ adók fele  arról számolt be, hogy a múzeumlátogatás kapcsán új dolgokat tanult. A múzeumokat a véleménykutatásra válaszolók  5 %-a tartotta  unalmasnak.

Befejezésül annyit, hogy nincs vége a múzeumokkal foglalkozó levélsorozatomnak. A folytatás a következő levelemben lesz. Addig is kellemes perceket kívánva üdvözlettel:

Judit Mäkinen

Források:

Vélemény, hozzászólás?

Please log in using one of these methods to post your comment:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.