Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba, Magyarországra

 

164.levél  Finnországi múzeumok II.                                            2016 április 21

 

Kedves Olvasók !

Mai levelemben folytatom a megkezdett, Finnország múzeumairól szólo levélsorozatot.

Elöször az aurópai müvészetet bemutató múzeumról írok, a

Synebrikoff múzeum– ról

Ez a múzeumi épület Helsinkiben van, a Bulevardi nevü úton, közel a tengerparthoz. Az épületet Jean Wik építész (1804-1876) tervezte, Nikolai Synebricoff kereskedö (1786-1848) megbízásából. Lakó- és irodaház volt ez a 26 szobás 1842-ben elkészült épület. Egészen az 1970-es évekig a jelenlegi múzeum épületének egy része  a Sinebrykoff cég reprezentációs céljait szolgálta, egyben  igazgatójának lakása is volt.

A Synebrikoff család története, szerepük Finnország kultúrális életében külön levélre adna alkalmat, ök alapították Skandinávia legrégibb sörgyárát, élelmiszerekkel foglalkozó vállalkozásuk a legrégibb Finnországban. A lakóház közvetlen közelében levö  sörgyár egészen 1993-ig müködött, elhaladva a környéken nem egyszer éreztem a maláta édes illatát a levegöben.

Az épülethez park is tartozott, mely jelenleg Helsinki városának tulajdonában van, kedvelt oázisa a belvárosi lakosoknak. Ez a park nem egy kis kertecske volt, alapításakor 5 hektáros  alapterületén három  kis tó volt és területén biciklizni is lehetett.

A múzeumban bemutatott tárgyak magja Paul Synebrikoff ( 1859-1917) és felesége Fanny ( 1862-1921) gyüjteménye, mely  végrendelet szerint  lett  a finn állam tulajdona . A kollekció   400 miniatür- festményböl , svéd, flamand és holland  festök müveiböl és az olasz reneszánsz festöinek képeiböl  állt. A gyüjteményhez értékes bútorok, ezüst- és porcellántárgyak is tartoznak.

A múzeumba be is lehet nézni ennek  a virtuális bemutatónak a segitségével itt:http://press.fng.fi/extra/siff/360/index.html

Kedves Olvasók !

Finnországban több modern múzeum is müködik, az alábbiakban most ezek közül ismerkedhetnek egy párral.

Az ország  legnagyobb modern múzeuma  Helsinki központjában, a Mannerheim úton levö

Kiasma nevü múzeum

Ez a modern épület 1998-ban készült el, tervezöje Steven Holl amerikai épitész, a múzeum épületére kiírt  pályázat gyöztese. A pályázatot 1993-ban rendezték.

Ez a múzeum már létrejötte elött is sok vitát váltott ki, a helyéröl, az épületröl magáról és a kiállítások tartalmáról is élénk viták folytak. A hely, a város szívében, a föposta massziv épülete szomszédságában és közvetlenül Mannerheim tábornok lovasszobra mellett sokak szerint teljesen alkalmatlan volt  egy ilyen modern épület helyének. Nem beszélve arról, hogy a tervpályázatot egy olyan építész nyerte, aki nem ismeri Helsinkit, irodája New Yorkban van  és az építkezés alatt sem koptatta sokszor a finn föváros aszfaltját. Egy idöben a múzeumot,  mint Helsinki legcsúnyább épületét emlegették.  Vita folyt a múzeum vezetöiröl és az általuk vitt vonalról is.

Mindennek ellenére a múzeum egyben találkozóhely is,  tavaly azaz 2015-ben 235 085 látogatója volt az ott rendezett kiállításoknak.

Nem messze Helsinki központjától – kb 12 km- Espooban 2006-ban nyílt meg az

EMMA ( Espoon Moderni Taiteen museo / Espoo Museum of Modern Art )

néven  ismert múzeum. Ez egy régebben nyomdaként müködö épületben van, alapterülete 5 000 m2, Finnország legnagyobb múzeumai közé tartozik.

A kiállítási tér felét állandó kiállításként  a Saastamoinen alapítvány gyüjteménye foglalja el, melynek 1900 darabjából egyszerre 500-at láthat a közönség. Espoo városának gyüjteményébn kb. 2500 mü van, ehhez tartoznak a város különbözö hivatalaiban és a külterületekern látható alkotások is.

Több ismert finn müvész hagyatékának egy részét is itt örzik, ezek közé tartoznak Raimo Utriainen( 1927- 1994) szobrászmüvész és Osmo Valtonen ( 1929-2001) kinetikus (mozgó) müvei.

Ezt a múzeumot sokan látogatják,  már a 2007-ben rendezett elsö kiállítást 64 000  látogató kereste fel.  Azóta  a látogatottság egyre növekvöben van.

Az épületben található  Skandinávia egyetlen olyan múzeuma  is, mely az idö mérésével és az órákkal kapcsolatos. A neve:

Suomen Kellomuseo/ Finn óramúzeum

A múzeum elsö darabjai  az 1944-ben Lahtiban alapított órás-skolához füzödnek, mivel annak tanárai kezdték gyüjteni az órákat. Az iskola az 50-es évek végén Espooba költözött, vele az óragyüjtemény is.

A gyüjtemény 2006 óta van az Espooi  Modern Múzeummal  közös fedél alatt. Az állandó kiállítás elsösorban a finn órások munkáival ismerteti meg a látogatót ,  bemutat egy régi órásmühelyt _Pentti Hagelberg fotója-  és  az órások finom eszközeit is.

 

Aki a finn modern müvészettel kíván ismerkedni annak Helsinkiben  okvetlenül meg kell látogatnia Finnország legnagyobb privát müvészeti múzeumát, melynek neve

Amos Anderson taidemuseo / Amos Anderson képzömüvészeti múzeum

A múzeum Helsinki központjában van,  Amos Anderson régi lakóházában. Az épületet   W.G.Palmqvist építész ( 1882-1964) tervezte 1913-ban. Kezdetben a múzeum az alsó emeleten volt, Anderson lakása pedig a felsö emeleten. Jelenleg az összes emeletet a múzeum foglalja el.

Amos Valentin  Anderson ( 1878-1961)   lapkiadó, országgyülési képviselö  és mecénás  volt. Végrendeletében vagyonát a  Konstsamsfundet  nevü alapítványra hagyta, mely fenntartja  a jeleneg 6000 darabból álló  gyüjteményt.

Ez a múzeum elsösorban az 1900-2000 évek  finn müvészeinek  alkotásaíval foglalkozik, a festményeken kívül  bemutatják a  kor szobrait, rajzait, grafikáit és fényképeit. A látogatók ismerkedhetnek bútorokkal, textilekkel, üveg- és kerámiatárgyakkal is.

Az állandó kiállítás mellett változó kiállításokat is szerveznek. Az eredeti gyüjteményt többen  megajándékozták különbözö alkotásokkal.

Végül de nem utolsó sorban a

Design museo – ról, az  Iparmüvészeti múzeum ról  egy rövid ismertetö:

A múzeumot 1873-ban alapították, abban az idöben  gyüjteménye az iparmüvészeti oktatást  szolgálta.  Jelenlegi helyén Helsinki központjában 1978 óta székel.  Az 1895-ben elkészült, újreneszánsz   épületet Carl Gustaf Nyström ( 1856-1917) építészprofesszor tervezte, eredetileg iskola volt , svédül oktató, koedukációs   gimnázium: ” Läroverket för gossar och flickor” néven.

A múzeum gyüjti és állandóan bövíti gyüjteményét, iparmüvészettel foglalkozó kutatást is végez.A gyüjteményben jelenleg kb. 75 000 tárgy, 45 000 rajz és 100 0000  fénykép van. Az állandó és változó kiállítások mellett a múzeum külföldi kiállításokon is részt vesz.

Kedves Olvasók !

Itt említeném  meg , hogy Finnországban létezik egy jegyrendszer, melynek birtokában a látogató  az elsö múzeumlátogatástól számított egy év alatt  összesen  220 múzeumot látogathat meg akárhányszor kedve támad múzeumba menni .  Ezek az az ország bármelyik területén  lehetnek. Akár mindennap bekukkanthat valahová a kiállítások után érdeklödö .

A Museokortti- Múzeumkártya ára 59 euro. Az ár talán elsöre drágának tünik, összehasonlításként csak annyit, hogy pl. a Nemzeti Múzeumba a belépö ára felnötteknek 10 euro. Kedvezményesen ,azaz 7 eurós jeggyel mehetnek a múzeumba  a nyugdíjasok, katonák, a diákok  és a munkanélküliek (mindezt a pénztárnál igazolni kell ) . Ingyen csak a 18 év alattiak látogathatják a Nemzeti múzeumot.

Aki tud finnül, angolul vagy svédül  és kíváncsi erre a rendszerre,  az itt ismerkedhet a Museokortti-val közelebbröl: http://www.museot.fi/museokortti

A múzeumok  és a finnek viszonyáról

Kedves Olvasók !

Mindnyájan tudjuk, hogy nem mindenki szeret múzeumba járni, vannak olyanok akik a múzeumokat unalmasnak, szükségtelennek és  a sznobok szórakozásának tartják.  A finnekröl elmondható  azonban, hogy  szeretnek múzeumba járni, erröl röviden az alábbiakban  egy pár adat:

A  Suomen museoliitto / Finnország  múzeumszövetsége  2015 deecember 10.-én nyilvánosságra hozott adatai szerint : Finnország minden második  lakosa jár  évente legalább egyszer  valamilyen múzeumban. Arra a kérdésre, hogy mi a véleményük úgy általában a múzeumokról összesen 1005 személy válaszolt, életkoruk 18-74 év között volt. A  válaszolók 70 %- a múzeumokat szükségesnek, megnyugtató helynek, érdekesnek és könnyen elérhetöknek tartják. A múzeumokat az egész nép kultúrájához tartozóként érzékelik és a választ adók fele  arról számolt be, hogy a múzeumlátogatás kapcsán új dolgokat tanult. A múzeumokat a véleménykutatásra válaszolók  5 %-a tartotta  unalmasnak.

Befejezésül annyit, hogy nincs vége a múzeumokkal foglalkozó levélsorozatomnak. A folytatás a következö levelmben lesz. Addig is kellemes perceket kívánva üdvözlettel:

 

Judit Mäkinen

 

Források:

• https://fi.wikipedia.org/wiki/Sinebrychoffin_taidemuseo
• http://www.taltec.fi/referenssit
• http://www.sinebrychoff.fi/SiteCollectionDocuments/Sinebrychoffit_netti.pdf
• https://fi.wikipedia.org/wiki/Kiasma
• https://fi.wikipedia.org/wiki/Kiasma_(rakennus)
• http://www.emma.museum/
• http://waarin-vinkkeli.blogspot.fi/2013/09/weegee.html
• http://www.museot.fi/museokortti
• http://www.museot.fi/
• http://www.espoo.fi/fi-FI/Kulttuuri_ja_liikunta/Kulttuuri/Museot
• http://www.museo-opas.fi/fi/museo/suomen-kellomuseo
• https://fi.wikipedia.org/wiki/Amos_Andersonin_taidemuseo
• https://fi.wikipedia.org/wiki/Designmuseo
• http://www.designforum.fi/design_forum_finland/historia
• http://www.helsinki.fi/ajankohtaista/uutisarkisto/8-2008/6-15-30-
• 02http://museoliitto.fi/uutiset.php?aid=12146&k=9342&d=2015