Finnországi levél hazámból Finnországból, szülöhazámba Magyarországra
163.levél Finnország múzeumai I. 2016 április 10
Kedves Olvasók !
Finnországot mint minden országot is sokféle túrista látogatja. Vannak olyanok akik az erdökben szeretnek bolyongani, vannak olyanok akik a tengerparton vagy egy tóparton üldögélnek órákig esetleg az üzleteket vagy a piacot derítik fel és vannak olyanok is, akik Finnországba érkezve azonnal kijelentik, hogy ”Múzeumba nem akarok menni”.
Mivel Finnországban több mint ezer múzeum várja a látogatókat mostani és a legközelebbi levelemben ezekröl írok. Ennek önzö oka is van: szeretek múzeumba járni .
Egy kis történelem
A múzeum szó az antik görög világból jött: museion , ami a múzsáknak – a tudományok és müvészetek istennöi – szentelt helyet jelentette. A történelem legjelentösebb múzeuma Egyiptomban volt, Alexandriában- ez a római birodalom szétesésekor elpusztult a 300-as években.
A mai múzeumok gyökerit a renesszánsz világban találjuk meg és ezek létrejöttében a katolikus egyház pápáinak volt nagy szerepe. A Museo Capitolino elsö tárgyati IV.Sixtus adományozta és II. Julius alakította át a Belvedere palotát múzeummá. X.Leo pápa volt az, aki a Belvedere múzeum gondnokává az olasz reneszánsz egyik legkiemelkedöbb építészét és festömüvészét Raffaellot ( 1483-1520) alkalmazta .
Az elsö olyan múzeum, mely a nagyközönség elött is nyitva volt Baselben az ottani egyetem múzeuma volt, mely 1671-ben nyitotta meg kapuit. A modern múzeumok létrejöttét a Brittish Museum megnyitásától számíotják, ami 1753-ban történt Londonban.
Finnországban a történelmi emlékek dokumentálását az 1500-as években kezdte el az állam, de a fejlödés lassabb volt, mint Európa más országaiban. Míg Európában az elsö nemzeti múzeumok az 1800-as évek elején létesültek, a Suomen Kansallismuseo / Finn Nemzeti Múzeum csak 1916-ban nyitotta meg kapuit. Mivel ez Finnország legjelentösebb múzeuma, most ismerkedjünk ezzel
Suomen Kansallismuseo Finnország Nemzeti Múzeuma
A múzeum Helsinki föútján a Mannerheimintie-n van, szemben a Finlandia palotával.
Három építész: Herman Gesellius, Armas Lindgrén és Eliel Saarinen nyerték meg 1902-ben a múzeum épitésére kiirt tervpályázatot. Az épület a korra jellemzö múzeumépítés példája, finn gránitból épült, zsírkö lapokkal díszített. A gyüjtemény alapját a már 1893-ban létrejött Állami Történelmi múzeum / Valtion Historiallinen museo anyaga képezte,. kiegészítve több más állami tulajdonban levö gyüjtemény anyagával.
A múzeum falait és a kupolát Akseli Gallén- Kallela freskói díszítik. A Kalevala témáit megörökítö festmények 1928-ból származnak.
Vajon hányan tudják Önök közül azt, hogy Gallen-Kallela –nak jelentös magyar kapcsolatai is voltak. Elöször 1907-ben járt Budapesten, akkor már ismert volt Magyarországon és aranyéremmel tüntették ki egy nagy nemzetközi kiállításon. A következö évben családjával együtt fél évet töltött Budapesten ahol rajzait és vázlatait állították ki. Nagy társaságához ismert magyar müvészek tartoztak.
Emlékét Budapestgen a Lánchíd budai oldalán, a parti sétány mellett 1978 óta emlékmü örzi. Tavaly, azaz 2015-ben volt a müvész születésének 150. évfordulója. Erre Budapesten is megemlékeztek , emlékmüvét április 24.-én sok finnbarát jelenlétében koszorúzták meg, ott Finnország akkori nagykövete Pasi Tuominen tartott ünnepi beszédet. Az eseményt az itt látható képen Maiju Saari örökitette meg.
A Nemzeti múzeum állandó kiállítása hat részre oszlik, ezek az archeologiai leletekkel , a középkori társadalmi és kultúrális fejlödéssel, és a nemzeti kultúrával foglalkoznak. Gazdag a pénz- és éremgyüjtemény is. Bemutatják Finnország állami kitüntetéseit, itt lehet ismerkedni ezüst- ékszer és fegyvergyüjteményekkel is.
A Nemzeti múzeumon kivül Finnország minden tájegységének van saját múzeuma.
A tájegységi múzeumok közül a legrégibb az 1881-ben alapított Turkuban levö Varsinais-Suomi tájegységének múzeumközpontja, ezt követik a Kultúrtörténelmi múzeum Kuopioban 1884 – böl és az 1888-ban alapított Satakunnan Museo Pori városában. A legfiatalabb múzeum Seinäjoki-ban van, ez az 1980-ban megnyitott Etelä-Pohjanmaa tájegység múzeuma.
A források között megtalálható a tájegységek múzeumainak felsorolása itt: https://fi.wikipedia.org/wiki/Suomen_maakuntamuseot és az egyes címekre kattinta részletesen is lehet ismerkedni az egyes múzeumokkal.
Képzömüvészeti/ Szépmüvészeti múzeumok
Finnország legtöbb városában megtalálhatók ezek a múzeumok. Ezekben a látogató megnézheti az egyes korok alkotásait és a változó kiállítások segítségével ismerkedhet egy-egy müvész anyagával . Finnország legrégibb képzömüvészeti múzeuma Helsinkiben volt, 1882 ben nyitotta meg kapuit, neve:
Cygnaeuksen galleria
A múzeum alapját Fredrik Cygnaeus (1807-1881) professzor gyüjteménye képezte, melyröl végrendeletében rendelkezett. A múzeum az ö villájában volt. Ez a villa egyike a ritka , Helsikiben megmaradt faépületeknek.
Cygnaeus volt az, aki 1848-ban az egyetemisták tavaszi ünnepségén tartott nemzeti érzelmü beszédével hazafiasságra serkentette a fiatalságot. Nevét Helsikiben egy utca örzi.
A mai idök szele elérte ezt a régi múzeumot is, a Nemzeti Múzeum rendelkezett a múzeum bezárásáról és ez 2014-ben megtörtént. Az ok: spórolás ! A gyüjteményben – jelenleg raktárban !- több mint 450 mü van.
Helsinkiben a város központjában van az
Ateneum nevü múzeum, mely Finnország legjelentösebb képzömüvészeti múzeuma.
Ez a múzeum 1887-ben nyitotta meg kapuit, épültében van a jelenleg Képzömüvészeti Akademiának nevezett ( régebben: Finn müvésztársaság rajziskolája volt a neve ) tanintézet. Az újreneszánsz stilusban épült múzeumot Theodor Höijer építész tervezte. Az ö kezenyomát Helsinki központjában számos épület örzi. Az épület díszítése Carl Eneas Sjöstrand , Ville Vallgren és Magnus von Wright müve. Az épület tervezéséhez és a megvalósításhoz sokféle vita is füzödött, de végül a különbözö véleményt képviselök megegyeztek. Ennek emlékére az épület homlokzaztát lezáró háromszögbe a következö latin nyelvü szöveget vésték: Concordia res parvae crescunt, azaz szabadon fordítva : Egyetértésben nönek a kis dolgok naggyá.
Ez az idézet az elsö része Sallustius római történész aforizmájának, mely teljes egészében így hangzik:
Concordia res parvae crescunt, discordia maximae dilabuntur azaz : Egyetértésben nönek a kis dolgok naggyá, civakodásban a nagy dolgok megsemmisülnek.
Az Ateneum múzeum épülete 1985-1991 között teljes felújításon, korszerüsítésen esett át. .
Az Ateneum épületében számos világhírü festö kiállítása is megrendezésre kerül. A legtöbb látogatója Picasso kiállításának volt 2009 ben. Ezt a kiállítást összesen 382 000 látogató csodálta meg. (Egy kis összehasonlítás: A finn föváros, Helsinki összlakossága 2009-ben összesen 630 752 lélek volt. Budapestnek statisztikai adatok szerint 2010 ben 1 721 555 lakosa volt. Mintha Magyarországon egy kiállítást a föváros lakosságának több mint a fele nézett volna meg .) A látogatók természetesen nemcsak Helsinki lakosai voltak, hanem az ország minden részéböl érkeztek erre a fantasztikus kiállításra ).
Kedves Olvasók !
Legközelebbi levelem ismét a finnországi múzeumokról szól majd. Addig is kellemes perceket kívánok Önöknek mai levelemmel.
Judit Mäkinen
- Forrás:
- https://fi.wikipedia.org/wiki/Museo
- https://fi.wikipedia.org/wiki/Rafael
- https://fi.wikipedia.org/wiki/Suomen_museot
- http://www.museoliitto.fi/index.php?k=11233
- http://www.kansallismuseo.fi/fi/kansallismuseo/historia
- http://www.kansallisbiografia.fi/kb/artikkeli/3194/
- http://www.finland.hu/public/default.aspx?contentid=326093&contentlan=1&culture=fi-FI
- http://www.museo-opas.fi/fi/museo/suomen-kansallismuseo
- https://fi.wikipedia.org/wiki/Suomen_maakuntamuseot
- https://fi.wikipedia.org/wiki/Fredrik_Cygnaeus
- http://www.luomus.fi/fi
- https://fi.wikipedia.org/wiki/Ateneumin_taidemuseo
- https://fi.advisor.travel/poi/Ateneum-(museo)-4511/photos#photo_ex_233353
- http://www.iltasanomat.fi/kotimaa/art-2000000572208.html
- https://fi.wikipedia.org/wiki/Budapest
Finnországi levelek/ Suomesta unkariksi/Hungarian letters from Finland 
Hozzászóláshoz be kell jelentkezni!