Finnországi levél 163

Finnországi levél hazámból Finnországból, szülöhazámba Magyarországra

163.levél  Finnország múzeumai I.                                 2016 április 10

 

Kedves Olvasók !

Finnországot mint minden országot is sokféle túrista látogatja. Vannak olyanok akik az erdökben szeretnek bolyongani, vannak olyanok akik a tengerparton vagy egy tóparton  üldögélnek órákig esetleg az üzleteket vagy a piacot derítik fel  és vannak olyanok is,  akik Finnországba érkezve azonnal kijelentik, hogy ”Múzeumba nem akarok menni”.

Mivel Finnországban több mint ezer múzeum várja a látogatókat mostani és a legközelebbi levelemben  ezekröl írok. Ennek önzö oka is van: szeretek múzeumba járni .

Egy kis történelem

A múzeum szó az antik görög világból jött: museion , ami a múzsáknak – a tudományok és müvészetek istennöi –  szentelt helyet jelentette. A  történelem legjelentösebb múzeuma Egyiptomban volt, Alexandriában- ez a római birodalom szétesésekor elpusztult a 300-as években.

A mai múzeumok gyökerit a renesszánsz világban találjuk meg és ezek létrejöttében a katolikus egyház pápáinak volt nagy szerepe. A Museo Capitolino elsö tárgyati IV.Sixtus adományozta és II. Julius alakította át a Belvedere palotát múzeummá. X.Leo pápa  volt az, aki a Belvedere  múzeum gondnokává az olasz reneszánsz egyik legkiemelkedöbb építészét és festömüvészét Raffaellot ( 1483-1520)  alkalmazta .

Az elsö olyan múzeum, mely a nagyközönség elött is nyitva volt Baselben az ottani egyetem múzeuma volt, mely 1671-ben nyitotta meg kapuit. A modern múzeumok létrejöttét a Brittish Museum megnyitásától számíotják, ami 1753-ban történt Londonban.

Finnországban a történelmi emlékek dokumentálását az 1500-as években kezdte el az állam, de a  fejlödés lassabb volt, mint Európa más országaiban. Míg Európában az elsö nemzeti múzeumok az 1800-as évek elején létesültek, a Suomen Kansallismuseo /  Finn Nemzeti Múzeum csak 1916-ban nyitotta meg kapuit. Mivel ez Finnország legjelentösebb múzeuma, most ismerkedjünk ezzel

Suomen Kansallismuseo  Finnország Nemzeti Múzeuma

A múzeum Helsinki föútján a Mannerheimintie-n van, szemben a Finlandia palotával.

240px-Kansallismuseo_Helsinki

Három építész: Herman Gesellius, Armas Lindgrén és Eliel Saarinen nyerték meg  1902-ben a múzeum épitésére  kiirt tervpályázatot. Az épület a korra jellemzö  múzeumépítés példája, finn gránitból épült, zsírkö lapokkal  díszített.  A gyüjtemény alapját  a már  1893-ban létrejött Állami Történelmi múzeum / Valtion Historiallinen museo  anyaga képezte,. kiegészítve több más állami tulajdonban levö gyüjtemény anyagával.

A múzeum falait és a kupolát Akseli Gallén- Kallela freskói díszítik. A Kalevala témáit megörökítö festmények 1928-ból származnak.

Suomen_kansallismuseo_freskot

Vajon hányan tudják Önök közül azt, hogy Gallen-Kallela –nak jelentös magyar kapcsolatai is voltak. Elöször 1907-ben járt Budapesten, akkor már ismert volt Magyarországon és aranyéremmel tüntették ki egy nagy nemzetközi kiállításon.  A következö évben családjával együtt  fél évet töltött Budapesten  ahol rajzait és  vázlatait állították ki. Nagy társaságához ismert magyar müvészek tartoztak.

Emlékét Budapestgen a Lánchíd budai oldalán, a parti sétány mellett 1978 óta emlékmü örzi. Tavaly, azaz 2015-ben  volt a müvész születésének 150. évfordulója. Erre Budapesten is megemlékeztek , emlékmüvét április 24.-én  sok finnbarát jelenlétében koszorúzták meg, ott Finnország akkori nagykövete Pasi Tuominen tartott ünnepi beszédet. Az eseményt az itt  látható képen  Maiju Saari örökitette meg.

Gallen Budapestissä

A Nemzeti  múzeum állandó kiállítása hat részre oszlik, ezek az  archeologiai leletekkel , a középkori társadalmi és kultúrális fejlödéssel, és a nemzeti kultúrával foglalkoznak. Gazdag a pénz- és  éremgyüjtemény is. Bemutatják Finnország  állami kitüntetéseit, itt lehet ismerkedni  ezüst- ékszer és fegyvergyüjteményekkel is.

A Nemzeti múzeumon kivül Finnország minden tájegységének van saját múzeuma.

A tájegységi múzeumok   közül  a legrégibb az 1881-ben alapított Turkuban levö Varsinais-Suomi tájegységének múzeumközpontja, ezt követik a  Kultúrtörténelmi múzeum Kuopioban 1884 – böl és  az 1888-ban alapított  Satakunnan Museo Pori városában. A legfiatalabb múzeum Seinäjoki-ban van, ez az 1980-ban megnyitott Etelä-Pohjanmaa tájegység múzeuma.

A források között megtalálható a tájegységek múzeumainak felsorolása itt: https://fi.wikipedia.org/wiki/Suomen_maakuntamuseot  és az egyes címekre kattinta részletesen is lehet ismerkedni az egyes múzeumokkal.

Képzömüvészeti/ Szépmüvészeti múzeumok

Finnország legtöbb városában megtalálhatók ezek a múzeumok. Ezekben a látogató megnézheti  az egyes korok alkotásait  és a változó kiállítások segítségével  ismerkedhet egy-egy müvész anyagával . Finnország legrégibb képzömüvészeti múzeuma Helsinkiben volt,  1882 ben nyitotta meg kapuit,  neve:

Cygnaeuksen galleria

A múzeum alapját Fredrik Cygnaeus  (1807-1881) professzor gyüjteménye  képezte, melyröl  végrendeletében rendelkezett.  A múzeum az ö villájában volt. Ez a villa egyike a ritka , Helsikiben megmaradt  faépületeknek.

Cygnaeuksen galleria

Cygnaeus volt az, aki 1848-ban az egyetemisták tavaszi  ünnepségén tartott  nemzeti  érzelmü beszédével  hazafiasságra serkentette a fiatalságot. Nevét Helsikiben egy utca örzi.

A mai idök szele elérte ezt a régi múzeumot is, a Nemzeti  Múzeum rendelkezett a múzeum bezárásáról és ez 2014-ben megtörtént. Az ok: spórolás ! A gyüjteményben  – jelenleg raktárban !- több mint 450 mü van.

Helsinkiben a város központjában van  az

Ateneum nevü múzeum,  mely Finnország  legjelentösebb képzömüvészeti múzeuma.

Ateneum

Ez a múzeum 1887-ben nyitotta meg kapuit, épültében van a jelenleg Képzömüvészeti  Akademiának nevezett ( régebben: Finn müvésztársaság rajziskolája  volt a neve ) tanintézet. Az újreneszánsz stilusban épült múzeumot Theodor Höijer építész tervezte. Az ö kezenyomát Helsinki központjában számos épület örzi. Az épület díszítése Carl Eneas Sjöstrand , Ville Vallgren és Magnus von Wright  müve. Az épület tervezéséhez és a megvalósításhoz sokféle vita is füzödött, de végül  a különbözö véleményt képviselök megegyeztek. Ennek emlékére az épület homlokzaztát lezáró háromszögbe a következö  latin nyelvü szöveget vésték: Concordia res parvae crescunt, azaz szabadon fordítva : Egyetértésben nönek a kis dolgok naggyá.

fs1000x800px-Ateneum_21

Ez az idézet az elsö része Sallustius római történész aforizmájának,  mely teljes egészében így hangzik:

Concordia res parvae crescunt, discordia maximae dilabuntur  azaz : Egyetértésben nönek  a kis dolgok naggyá, civakodásban a nagy dolgok  megsemmisülnek.

Az Ateneum  múzeum épülete  1985-1991 között teljes felújításon, korszerüsítésen  esett át. .

Az Ateneum épületében számos világhírü festö kiállítása is megrendezésre kerül. A legtöbb látogatója Picasso kiállításának volt 2009 ben. Ezt a kiállítást összesen  382 000 látogató csodálta meg. (Egy kis összehasonlítás: A finn föváros,  Helsinki  összlakossága  2009-ben összesen 630 752 lélek volt. Budapestnek statisztikai adatok szerint 2010 ben 1 721 555 lakosa volt. Mintha Magyarországon egy kiállítást a föváros lakosságának több mint a fele nézett volna meg .) A látogatók természetesen nemcsak Helsinki lakosai voltak, hanem az ország minden részéböl érkeztek erre a fantasztikus kiállításra ).

Kedves Olvasók !

Legközelebbi levelem ismét a finnországi múzeumokról szól majd.  Addig is kellemes perceket kívánok Önöknek mai  levelemmel.

 

Judit Mäkinen

 

 

 

 

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s